A Médiatanács 2012 tavaszán újította meg filmtámogatási rendszerét, köztük a televíziós dokumentumfilmek gyártását támogató pályázatait. A műfajt támogató kiírást Ember Judit munkássága előtt tisztelegve hirdette meg a hatóság összesen 300 millió forintos keretösszeggel. A tanács az első fordulóban 13 alkotást támogatott közel 115 millió forinttal, a mostani döntéssel pedig 16 dokumentumfilm készülhet el 110 millió forintból.

Papp Gábor Zsigmond Balázs Béla díjas rendező a támogatásból készíti sikeres sorozatának – Budapest retró 1-2, Balaton retró, Magyar retró – új epizódját. A nosztalgikus, szórakoztató sorozat új részét Magyar retró 2. címmel láthatják majd a nézők.  

Zsigmond Dezső Balázs Béla díjas rendező tervezett dokumentumfilmje, a Csordák nyomán egy régi és egy új tehenészgazda vesződségeit mutatja be az érdeklődőknek. A film feldolgozza a Kisar községben élő Balla Bálint bácsi történetét, aki kénytelen volt felszámolni állományát, valamint a mikóházi Miklós család gazdasággal kapcsolatos küzdelmeit, és elkíséri a családfőt tehénbeszerző körútjára a Tisza forrásvidékére és a Fogarasi-havasokba.

Kabay Barna filmje – Kulák volt az apám – a kulákoknak minősített középparasztság tragédiáját mutatja be. A tiszaszentimrei munkatáborba kényszerített kulák családok sorsát az áldozatok visszaemlékezésein, archív fotókon és filmrészleteken keresztül elevenítik fel az alkotók.

Dárday István Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas rendező a magyarországi ökofalu-mozgalomról, az önfenntartó magyar közösségekről forgat filmet. A vidék hátrányos helyzetének felszámolására e közösségek mintájára indította el 2012-ben Dupai Mihály a film címét is adó „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” mozgalmát. A vidéki élet megújítását négy vidéki falu – Nagykáló, Szentbékála, Magyarhertelend, Komlóska – polgármestereivel összefogva kezdeményezte.

Mezősi-Nagy Mariann filmje a Sárospataki Református Kollégiumból a második világháború után elhurcolt, felbecsülhetetlen értékű könyvek sorsát mutatja be. A dokumentumfilm – szakértők és a hazahozatalban szerepet játszó személyek segítségével – azt a nem mindennapi utat dolgozza fel, amelynek köszönhetően a könyvtár ma már büszkén mutatja be látogatóinak ezeket a kincseket, köztük Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György bibliáját.

B. Révész László a Nógrád megyei Egyházasgerge határában, a Dobroda patak partján fekvő, hátrányos helyzetűek számára létrehozott Szent József szakiskolát mutatja be, amelyet a középfokú intézménybe be nem kerülő. eltanácsolt, illetve hányódó, munkát nem találó fiatalok számára alapítottak.

Siklósi Szilveszter Gregus Máté hajdani hódmezővásárhelyi gazdaember tanulságos életútját mutatja be fiatal gazdásztanulók véleményeinek tükrében. Karagity István a magyar tejipar sorsát veszi végig, Kerekes Borbála filmje egy svájci-magyar család történetén keresztül dolgozza fel, milyen egy jól működő, egyben falusi turizmust is nyújtó gazdaság.

Az Ember Judit-pályázat újdonsága, hogy a pályázatokat – a filmes szakma kérésére – folyamatosan, három fordulóban lehet benyújtani, biztosítva ezzel az állandó beadási lehetőséget a filmeseknek. A másik újdonság, hogy a bírálatban a közszolgálati csatornák képviselője is részt vesz, így a köztévék műsorigénye is megjelenik a támogatott filmek kiválasztásánál.

A pályázati eredmények részleteiről, a nyertesekről és a támogatások összegéről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Támogatási terület honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.