A hírközlési infrastruktúra a hírközlési és műsorszóró szolgáltatások működéséhez szükséges fizikai és műszaki alapot jelenti, beleértve az oszlopokat, tornyokat, kábelnyomvonalakat és egyéb létesítményeket. A hírközlési hálózatok rendszere erre az alapra épülő, működő műszaki rendszerek összessége, amely a hang-, adat- és képtovábbítást, valamint az audiovizuális műsorszórást biztosítja. Az infrastruktúra a hálózatok létrejöttének feltétele, míg a hálózat az infrastruktúra tényleges működését és szolgáltatási célú hasznosítását jelenti. A két terület szorosan összefügg, de eltérő műszaki, beruházási és szabályozási szempontok szerint kezelendő.
Építésügy
Az NMHH Magyarországon ellátja a hírközlési építmények – például antennaoszlopok, tornyok, vezetékes és vezeték nélküli hálózati létesítmények – engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat. Az építési és használatbavételi engedélyezési eljárások célja, hogy biztosítsák az infrastruktúra jogszerű, műszakilag megfelelő és környezetvédelmi szempontból is elfogadható megvalósítását.
Az NMHH építményengedélyezési tevékenysége több jogszabály együttes alkalmazásán alapul: az elektronikus hírközlési törvény és az NMHH-rendeletek mellett az építésügyi, valamint a közigazgatási eljárási szabályok is meghatározzák az engedélyezés feltételeit és menetét.
A hatóság ellenőrzi a benyújtott tervek megfelelőségét, lefolytatja a szakhatósági egyeztetéseket, valamint nyilvántartja az engedélyezett létesítményeket.
Hír-Közmű
A Hír-Közmű projekt célja, hogy létrejöjjön Magyarország egységes, országos elektronikus hírközlési infrastruktúrára vonatkozó, térinformatikai szemléletű nyilvántartása.
Az NMHH a nyilvántartás létrehozásával és fenntartásával, a piaci szereplőkkel együttműködve és a hatósági szabályozói szempontokon túl, hosszú távon segíti az egyre növekvő állami és uniós adatszolgáltatási igények kiszolgálását és a hatósági elektronikus ügyintézés teljeskörűvé tételét.
Földrajzi felmérés
Az NMHH évente elvégzi a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok földrajzi felmérését. Ennek során adatokat gyűjt a szolgáltatóktól a meglévő és tervezett hálózatokról, azok lefedettségéről és műszaki jellemzőiről.
A felmérés alapján készül el a nagy sebességű hálózatokkal nem lefedett területek jegyzéke, valamint az országos lefedettségi térkép. Az adatok alapot szolgáltatnak az állami és uniós támogatási programokhoz, a hálózatfejlesztési döntésekhez és a digitális felzárkóztatási intézkedésekhez.
