Több mint 800 fesztiválszereplés és 200 elismerés a filmes mecenatúraprogramban
Egy kiszámítható és átlátható pályázati szisztémában született magyar filmes tartalmak sikerei
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az elmúlt hat évben több mint 8,8 milliárd forintot fordított médiatartalmak gyártásának ösztönzésére. A mecenatúraprogram filmes ágán belül csak 2016-ban több mint másfél milliárd forintot pályáztatott meg dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, animációs alkotások, tévéfilmek, kisjátékfilmek, rádiójátékok és online terjesztésű filmek támogatására. Az Oscar-díj, illetve más fesztiválsikerek azt jelzik, hogy a Médiatanács valódi támogatást nyújt olyan alkotóknak, akik nemzetközi szinten is elismerést nyernek a magyar filmnek.
Mecenatúrás filmek fesztiválszereplései négy földrészen
Az elismerések közül ugyan kétségkívül a Mindenki Oscar-díjának a legnagyobb a visszhangja, a mecenatúrás alkotások azonban már az elmúlt években is letették névjegyüket nemzetközi színtéren is: „A" kategóriás fesztiválokon indultak, közülük több mű Cannes-ban és a Berlinalén is bemutatkozott és eredményesen szerepelt. A mecenatúraprogramban elkészült filmek több mint nyolcszáz magyar és külföldi fesztiválról kétszáznál is több díjat hoztak el a magyar kortárs filmes kincsestár elismeréseként.
Create column charts
Bár a program csak olyan film készítésére ad támogatást, amelyet először valamely nagy nézettségű magyar televízióban mutatnak be, a tévépremier után sok film sikerrel méretteti meg magát a mozikban is. Kézenfekvő példa erre a századfordulós thriller, a Félvilág tévéfilm, a Vad Kunság természetfilm vagy a magyar ReCirquel újcirkusz társulatról készült Mi ez a cirkusz? dokumentumfilm is.
Közülük az elmúlt esztendők egyik legsikeresebb magyar játékfilmje, a Félvilág öt trófeát hozott haza a kaliforniai Tiburon Nemzetközi Filmfesztiválról, közte a legjobb film, a Szász Attilának járó legjobb rendező és a Kulka Jánost illető legjobb férfiszínész díját, miközben Kovács Patríciát és Gryllus Dorkát Barcelonában díjazták. Szászt korábban Federico Fellini-díjjal is elismerték a Tiburonon mint a legjobb nem amerikai elsőfilmes rendezőt A berni követ című műért, amely a legjobb játékfilm lett a Boston, illetve az Anchorage Nemzetközi Filmfesztiválon is.
A hagyományaiban erős magyar animációs filmipar legújabb ékköve Bucsi Réka Love-ja, amely részt vett a Berlinalén, versenyprogramban szerepelt például Ann Arborban és Nashville-ben. A Balkon (rendező: Dell’Edera Dávid) megkapta az Annecy Nemzetközi Animációs Fesztivál Zsűri-díját, ahol – számtalan más nemzetközi megmérettetése mellett – a Kojot és a szikla (r: Gauder Áron) is jelölt volt. A Superbia (r: Tóth Luca) animációs film világpremierje Cannes-ban volt, és az American Film Institute Festen különdíjat kapott.
Topolánszky Tamás Levél Istenhez című rövidfilmje szintén bemutatkozhatott Cannes-ban, a kategória New York-i nemzetközi fesztiválján Nagydíjjal jutalmazták. A Magyarok a Barcáért című Kocsis Tibor-alkotás több fesztiválon is kiemelkedett sportfilm kategóriában, a milánói FICTS Movies &TV Football Great Championon a szekció különdíját hozta el. Madarász Isti balladafeldolgozása, a Tetemre hívás számos nemzetközi rendezvényt megjárt, például a moszkvai DetectiveFestet, a Cambridge-i Filmfesztivált, a Sao Pauló-i Nemzetközi Filmfesztivált, Uppsalai Nemzetközi Rövidfilmes Fesztivált, akárcsak Kovács Kristóf dokumentumfilmje, a Besence Open, amely látható volt az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, a Clevelandi Nemzetközi Filmfesztiválon vagy a Szarajevói Nemzetközi Filmfesztiválon is.
A természetfilmesek között Mosonyi Szabolcs a Vad Szigetköz és a Vad Kunság című munkáival is maradandót alkotott; előbbi film kategóriagyőztes lett a Bailkalkinofesten, a Sondrión és az Ekotopfilmen is, utóbbi megkapta a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Nagydíját. A Free the jazz című, az eleve az online műfajú alkotásokat támogató mecenatúrás pályázaton nyertes film pedig a 2014-es MEDIAWAVE fesztiválon a legjobb online zenei film díját hozta el.
A legfrissebb és legjobb magyar filmek jelenleg is megtekinthetők, hiszen ezen a héten zajlik a Magyar Filmhét, amelyen számtalan kitűnő alkotás mellett természetesen szerepel a Médiatanács-támogatású Mindenki – amely a marketingköltségekre a Filmalaptól is kapott támogatást –, illetve a Filmalap programjában, Enyedi Ildikó rendezésében elkészült, friss Berlinale-győztes film, a Testről és lélekről is.
Az NMHH és annak Médiatanácsa aktív szerepet vállal a magyar filmtámogatási rendszer működtetésében
A magyar filmes sikerek egyik titka az átgondolt, hárompillérű filmtámogatási struktúra (ld. a mellékletet), amelyre a Mindenki alkotói is nagyban támaszkodhattak: a film finanszírozásához (8 millió forint) a Médiatanácshoz, a marketingre (közel 8 millió forint) a Filmalaphoz pályáztak, és igénybe vették a közvetett állami támogatást is (ez esetben 2 millió forint). A Magyar Nemzeti Filmalap fő profilja az egészestés, moziba szánt filmek támogatása – amelyben olyan jelentős eredmények születtek, mint a A Saul fia, a Tiszta szívvel vagy a Testről és lélekről –, míg az NMHH Médiatanácsa a Magyar Média Mecenatúra program filmes ágában a nem egészestés, elsősorban televízióba szánt filmeket támogatja – legyen szó tévéfilmről, rövidfilmről, ismeretterjesztő, animációs, online vagy dokumentumfilmről. E két közvetlen támogatási lehetőség mellett kiemelkedően vonzó a filmiparban a magyarországi közvetett támogatási szisztéma is, amelyben szintén aktív szerepet vállal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
A közvetlen támogatásokon túli adókedvezmények
A filmgyártók a Magyarországon forgatott magyar, koprodukciós és bérmunkában készülő filmek költségének 25 százalékát visszakaphatják oly módon, hogy a támogató társasági adókedvezményben részesül. Ezt a közvetett támogatást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Nemzeti Filmirodájának eljárásain keresztül, az ott kapott igazolással lehet igénybe venni, a Magyar Nemzeti Filmalap pedig letéti számlát üzemeltet, hogy megkönnyítse az adóból származó támogatások gyűjtését és folyósítását.
Az NMHH kimutatása szerint tavaly közel 300 film forgott – részben vagy egészben – hazánkban több mint 125 milliárd forint értékben, amelyből a tisztán magyar filmek 15 milliárd forint értéket képviseltek 243 alkotással. Emellett bérmunkában olyan filmek készültek, készülnek Magyarországon, mint a Die Hard 5., a Herkules, A kém, az Inferno vagy a Szárnyas fejvadász 2. Csak ez utóbbi például 28,5 milliárd forintot költött Magyarországon, amely jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság élénkítéséhez.
Filmiparával Magyarország egyébként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedik: tavaly összesen két és félszer akkora pénzösszeget fordítottak filmekre hazánk területén, mint 2009-ben, 2004 óta pedig kis híján hússzorosára növekedett az összeg. Az Európai Audiovizuális Obszervatórium felmérése szerint a magyar filmes kedvezmények és körülmények vonzóak a külföldi filmkészítőknek: a GDP-hez viszonyított költések mértéke – hazánkban ez a nemzetközi produkciókkal együtt 0,15% – a 2010-es évek elején (2010–2013) kétszer több volt, mint például a britek (0,08), a franciák (0,07) vagy az olaszok (0,03) hasonló költései.