Mobilpiaci jelentés – 2021. I. félév

Főbb megállapítások

A Mobilpiaci jelentés három új témával bővült:

• Hívásforgalom alapján számított piaci részesedések alakulását tekintve (13. ábra) a piaci részesedések ingadozása mindvégig 1-2 százalékponton belül maradt a tárgyidőszakban. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma szerint 2020 harmadik negyedévéig a Telenor volt a második legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltató, addig a hívásforgalom alapján számított piaci részesedések alapján a teljes vizsgált időszakban a Vodafone a második legnagyobb piaci szereplő.
• Az internetforgalom alapján számított piaci részesedések alakulását tekintve (24. ábra) komolyabb átrendeződés figyelhető meg a vizsgált 4 éves időszakban. Míg 2017 közepén még a Telenor számított piacvezetőnek, ezt az előnyét fokozatosan elvesztette, 2021 második negyedévében már a Magyar Telekom számított a legjelentősebb szereplőnek 40,4 százalékos piaci részesedéssel. A Vodafone mint piaci harmadik a teljes vizsgált időszak során kiegyensúlyozottan 21-22 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett.
• A forgalmat bonyolított M2M SIM-kártyák száma alapján számított piaci részesedések (27. ábra) alakulásában nem azonosíthatók jelentősebb változások a vizsgált időszakban, a piaci részesedések ingadozása mindvégig 5 százalékponton belül
• maradt. A stabilan 40 százalékos piaci részesedéssel rendelkező piacvezető Telenor mögött a Vodafone a vizsgált 4 éves időszak alatt 2 százalékponttal növelte piaci előnyét a Magyar Telekommal szemben.

A mobiltelefon-szolgáltatás piacán a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján számított piaci részesedések tekintetében 2017 közepe és 2021 közepe között folyamatosan a Magyar Telekom Zrt. volt a piacvezető, részesedése 44-45 százalék körül alakult. A piaci sorrendben a vizsgált időszak elején másodiknak számító Telenor Magyarország Zrt. részesedése ezen időszak alatt 1,8 százalékponttal csökkent, míg a harmadik helyen álló Vodafone Magyarország Zrt.-é 1,7 százalékponttal nőtt, ezzel az időszak végére – 2020 harmadik negyedévétől kezdődően – átvette a piaci második pozíciót. A piaci részesedésükben látható különbség ugyanakkor elenyésző, 2021 második negyedévében alig haladja meg a 0,5 százalékpontot. 2020 második negyedévéhez viszonyítva a vizsgált időszak végére – tehát az utolsó egy éves időintervallumban – a Magyar Telekom és a Telenor piaci részesedése 0,5, illetve 0,7 százalékponttal csökkent, míg a Vodafone piaci részesedése 0,6 százalékkal emelkedett, illetve az egyéb mobil szolgáltatók együttes piaci részesedése 0,7 százalékkal emelkedett.

A mobilinternet-szolgáltatás piacán az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma alapján számított piaci részesedések tekintetében 2017 közepe és 2020 közepe között ugyancsak a Magyar Telekom Zrt. volt a piacvezető szolgáltató, részesedése 2021 második negyedévében 43,1 százalék volt. A második és a harmadik helyen álló Telenor Magyarország Zrt. és Vodafone Magyarország Zrt. között hullámzóan alakult a verseny, többször is helyet cserélt a két szolgáltató. 2020 harmadik negyedévében a Digi elérte és meghaladta a 2 százalékos piaci részesedést, 2021 második negyedévében a negyedik saját rádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltató piaci részesedése 2,2 százalék volt. A további, mobilrádiótelefon-hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együttes piaci részesedése a 2021 közepén sem érte el az 1 százalékot. 2020 második negyedévéhez viszonyítva a vizsgált időszak végére – tehát az utolsó egy éves időintervallumban – a Magyar Telekom piaci részesedése 1,1 százalékponttal csökkent, A Telenor piaci részesedése nem változott. míg a Vodafone piaci részesedése 0,6 százalékponttal emelkedett.

2021 első felében a COVID-19 járvány és a terjedése ellen való védekezés különböző formái (kijárási korlátozások, távoktatás, otthoni munkavégzés), valamint a hazai lakosság átoltottsági arányának emelkedésének köszönhetően a korlátozások lazulása továbbra is jelentős változásokat hozott a mindennapjainkban, és ez megmutatkozik a hírközlési fogyasztási szokásaink alakulásában is. A koronavírus-járvány hatásai a mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás piacán az alábbi mutatókban jelennek meg legszembetűnőbben:

• 2020 közepéhez képest 2021 közepére az összes indított hívásforgalom 4,3 százalékkal, az internet forgalom 23,8 százalékkal emelkedett. Az egy SIM-kártyára jutó havi átlagos hívásforgalom lakossági előfizetők esetén 6,8 százalékkal emelkedett, míg a nem lakossági előfizetők esetén 2,6 százalékkal csökkent; az egy SIM-kártyára jutó átlagos havi adatforgalom lakossági előfizetők esetén 23 százalékkal, nem lakossági előfizetők esetén pedig 22,7 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi egybecseng azzal, hogy a nagyképernyős internet forgalom az utolsó vizsgált egy évben 23,8 százalékkal emelkedett.
• A roamingszolgáltatás igénybevételére jellemző szezonalitás (a nyári időszakban megugró használat) miatti ingadozás, valamint az erre jellemző folyamatosan növekvő tendencia 2020-ban, különösen a második negyedévtől kezdődően
• látványosan megtört. 2021 első negyedévében mindössze 430 ezer SIM-kártyáról
• történt külföldön hívásindítás, ami a harmada az egy évvel korábban mért 1,2 milliós értéknek. Ugyanakkor 2021 második negyedévében a külföldön hívást indító SIM-kártyák száma (687 ezer darab) már meghaladja az előző év azonos időszakának értékét (525 ezer darab). Az egy barangoló kártyára jutó havi átlagos hívásforgalom ugyanakkor drasztikusan megugrott 2020 második és negyedik, valamint 2021 első
• negyedévében. Tehát aki mégis külföldről indított hívást, átlagosan sokkal több percet forgalmazott havonta.
• A mobiltelefon-szolgáltatás külföldön történő igénybevételéhez hasonlóan az internetszolgáltatás esetében is megfigyelhető a 2019 végéig jellemző növekvő tendencia megszakadása 2020-ban, különösen a második és a negyedik negyedévben, majd ezt követően 2021 első negyedévében is. Ezekben a negyedévekben mindössze fél millió körüli SIM-kártya bonyolított internet forgalmat külföldön, ami mindhárom esetben csupán 40 százaléka az egy évvel korábbi 1,4 milliós értéknek. Ebben az esetben is jól megfigyelhető az egy barangoló kártyára jutó havi átlagos internet forgalom megugrása 2020 második és negyedik negyedévében, majd ezt követően 2021 első negyedévében is, tehát aki külföldről bonyolított internet forgalmat, átlagosan sokkal több adatot forgalmazott havonta.
• A mobilinternet-szolgáltatás 4G hálózaton történő igénybevétele tekintetében (a 4G hálózatra (is) csatlakozott SIM-kártyák arányában, valamint a belföldön bonyolított mobilinternet forgalom hálózatok szerinti megoszlásának tekintetében) folyamatos, de lassuló ütemű növekedés figyelhető meg a tárgyidőszakban. 2021 második negyedévében az összes belföldön indított internet forgalom 96,1 százaléka zajlott 4G hálózaton.
• A 4G szerepe továbbra is egyre jelentősebb a hangforgalomban is, 2021 közepén már a hívásforgalom 61,6 százaléka zajlott ilyen hálózaton.
• Az M2M-szolgáltatáshoz kapcsolódó SIM-kártyák számának alakulása tekintetében a 2020 második negyedévében megfigyelt enyhe visszaesést követően 2020 második félévétől kezdődően újra növekedést láthatunk. Az M2M adat- és SMS forgalom tekintetében egy hasonló enyhe visszaesés már 2020 elején megkezdődött, de az SMS forgalom tekintetében 2020 harmadik negyedévétől szintén újra a növekvő trend vált jellemzővé. Az M2M adatforgalomban bár 2020 második és negyedik, majd 2021 első negyedévében is jelentős visszaesést figyelhettünk meg, 2021 második negyedévében újraindulni látszik a növekedés.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő aktivált és forgalmat bonyolított SIM-kártyák száma a vizsgált időszakban (2017. év közepe és 2021. év közepe között) érdemben nem változott; a vizsgált időszak végén az aktivált SIM-kártyák száma 11,2 millió, míg a forgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 10,4 millió darab körül alakult. A csaknem stagnáló darabszám mellett folytatódott a kártyák előfizetési típus szerinti átrendeződése: a forgalmat bonyolított post paid kártyák aránya ez idő alatt 61,3 százalékról 70,7 százalékra emelkedett.

Az egy SIM-kártyára jutó havi átlagos hívásforgalom tekintetében jelentős a különbség az előfizetési típusok között: egy post paid előfizetés átlagban több mint tízszer annyi forgalmat bonyolít (341 perc/hó), mint egy pre paid előfizetés (33 perc/hó). A teljes hívásforgalom 96,1 százalékát indították post paid előfizetésekről.

A belföldön indított mobilhívások 94,2 százaléka mobilirányú. A hálózaton belüli hívások aránya csökken, de még 2021 második negyedévében is 55 százalék volt az azonos mobilhálózatban indított és végződtetett hívások aránya.

A beszédcélú hívásforgalom döntő része a vizsgált időszak csaknem egészében 3G hálózaton zajlott, de míg 2017 közepén a fennmaradó hányadot szinte teljes egészében a 2G forgalom jelentette, addig az időszak végére a 2G hálózat forgalma 6,7 százalékra esett vissza, a 4G forgalom részaránya pedig 61,6 százalékra emelkedett, így már a 4G hálózat részesedése közel kétszerese a 3G-s forgalomnak. (Ez utóbbi aránya 31,6 százalék volt 2021 közepén.) A tárgyidőszak utolsó egy évében – tehát 2020 második és 2021 második negyedéve között – cserélt helyet a 3G-s és a 4G-s hálózaton bonyolított hívásforgalom szerepe: egy év alatt a 3G forgalom részaránya 20,6 százalékponttal esett, míg a 4G forgalomé 21,9 százalékponttal emelkedett.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának két szegmense – a nagyképernyős és az okostelefonos – mind a méret, mind a használati jellemzők tekintetében jelentős eltéréseket mutat. A nagyképernyős szegmenshez hozzávetőleg félmillió SIM-kártya tartozik, és a szegmens mérete érdemben nem változott a vizsgált időszakban. Az okostelefonos szegmens kártyáinak száma ezzel szemben a teljes vizsgált időszakban növekedést mutatott: az időszak során több mint 1,6 millió kártyával bővült és elérte a 7 millió kártyát. Mára az összes mobilinternet-kártya közel 94 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozik. Az okostelefonos SIM-kártyák aránya a teljes piac szempontjából is jelentős: 2021 közepén az összes forgalmat bonyolított SIM-kártya 67,6 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozott. A két szegmens felhasználói által bonyolított átlagos havi internetforgalom jelentősen eltér: az időszak végén a nagyképernyős szegmens esetében az egy SIM-kártyára jutó havi forgalom 28,6 GByte volt, míg az okostelefonos szegmens felhasználói átlagosan 7,2 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmazásban meglévő különbség miatt még 2021 közepén is a nagyképernyős szegmens részesedése tette ki a teljes forgalom 20,7 százalékát.

A hálózathasználat tekintetében jelentős változások történtek a vizsgált időszakban a mobilinternet-forgalom esetében is. Míg 2017 közepén a mobilinternet-forgalom 86,1 százaléka zajlott 4G hálózaton, addig az időszak végére a 4G hálózatok forgalomból való részesedése meghaladta a 96 százalékot.

Az M2M-szolgáltatáshoz kapcsolódó SIM-kártyák száma évi 10 százalék körüli éves átlagos növekedéssel az időszak végére 1,5 millió darab fölé emelkedett.

A Jelentés tartalma

A Jelentés a mobiltelefon-szolgáltatás, a mobilinternet-szolgáltatás és a mobil M2M-szolgáltatás főbb volumen mutatóinak negyedéves alakulását ismerteti. A mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatással kapcsolatos adatokat az 1. fejezet, míg a mobil M2M-szolgáltatásra vonatkozó adatokat a 2. fejezet tartalmazza.

Az 1. fejezet a mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó SIM-kártya számok és összpiaci forgalmak áttekintését követően a két szolgáltatás részpiacának főbb mennyiségi adatait, mutatóit, illetve a szolgáltatók piaci részesedéseit részpiaconként elkülönítve ismerteti.

A mobiltelefon-szolgáltatás tekintetében az igénybevételi adatok összevontan és előfizetési típus (pre paid/post paid), valamint előfizetői szegmens (lakossági/nem lakossági) szerinti bontásban következnek. A hívásforgalmi adatokat a Jelentés hívásirány, illetve hálózati technológia szerinti bontásban is tartalmazza, míg az SMS-forgalom adatait forgalmi irányok szerint mutatja be. A Jelentés ezen kívül kitér a mobiltelefon-szolgáltatás külföldi igénybevételével kapcsolatos főbb volumen adatokra is.

A mobilinternet-szolgáltatás tekintetében a Jelentés az összevont igénybevételi adatok mellett részpiaci szegmens (nagyképernyős/okostelefonos), illetve az okostelefonos szegmensen belül
előfizetési típus (pre paid/post paid), előfizetői szegmens (lakossági/nem lakossági) szerinti bontást is tartalmaz. A mobiltelefon-szolgáltatáshoz hasonlóan a mobilinternet-szolgáltatás esetében is megtekinthetők az előfizetők által bonyolított forgalom hálózati technológiák szerinti megoszlásával, illetve a mobilinternet-szolgáltatás külföldi igénybevételével kapcsolatos főbb volumenadatok.

A 2. fejezetben olvashatók a mobil M2M-szolgáltatáshoz kapcsolódó SIM-kártya számok és a kártyákon bonyolított forgalom.

A Jelentésben használt kifejezések, fogalmak értelmezését segítő fogalomjegyzék a Jelentés végén található.

A Jelentésben bemutatott grafikonok adattartalma a Jelentés legvégén, az Adattáblák című függelékben táblázatos formában is megtalálható, valamint a teljes idősor (2015. IV. – 2021. II. negyedévek adatai) excel-formátumban tölthető le.

A Jelentéshez felhasznált adatok

A Jelentés a saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók, valamint a saját mobilrádiótelefon-hálózattal nem rendelkező, a mobilszolgáltatást saját hálózattal rendelkező szolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtó szolgáltatók számára kötelező, negyedévente esedékes adatszolgáltatás alapján készült.

A mobilszolgáltatást valamelyik mobilhálózattal rendelkező szolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtó szolgáltatókat a Hatóság a nyilvántartásaiban rendelkezésre álló adatok, illetve a saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók nyilatkozatai alapján azonosította be. A mobilszolgáltatók beazonosítását követő adatszolgáltatás eredményeként kialakított, a jelentés alapjául szolgáló adatbázis a következő szolgáltatók adatait tartalmazza:

• Saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók: DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.^[1], Magyar Telekom Távközlési Nyrt.^[2], Telenor Magyarország Zrt.és Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.
• Saját mobilrádiótelefon-hálózattal nem rendelkező szolgáltatók: Comnica Kft.^[3], Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Zrt.^[4], Invitech ICT Services Kft., Invitel Távközlési Zrt.^[5], Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft., Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt.^[6], TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.^[7] és ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt.

A Hatóság a tényleges piaci be- és kilépések alapján folyamatosan aktualizálja az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatók körét annak biztosítása céljából, hogy a Jelentés folyamatosan a teljes piacra vonatkozóan mutassa be a mobilpiac helyzetét.