A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan figyelemmel kíséri a rádiók és televíziók politikai hírműsorait. A kvantitatív vizsgálat alapkoncepciója szerint a politikusok médiaszerepléseinek statisztikái (az említések, interjúk száma, a megnyilatkozások műsorideje, a bemutatásuk, mondanivalójuk témája) lényeges információkat közölnek az elemzett programok műsorszerkesztési praxisáról.

Az elemzés a következő műsorokra terjed ki:

• MTV1 esti Híradó
• Duna TV Híradó
• Kossuth rádió: Reggeli Krónika (a 7 órától 8 óráig tartó időszak)
• Déli Krónika
• Esti Krónika
• RTL Klub Híradó
• Tények (TV2)
• ATV Híradó
• Híradó (Hír TV)

Mintánkba 2012 áprilisától a Kossuth rádió Reggeli Krónika című hírműsorának a 7 órától 8 óráig tartó időszakát emeltük be, mivel egyrészt ez az idősáv a leghallgatottabb, másrészt a háromórás hírfolyamon belül ebben az intervallumban teszik közzé a legrészletesebb hírösszefoglalót.

A hírműsorok elemzésének főbb fogalmai és az adatközlés sajátosságai

A vizsgálat során az NMHH a következő fontosabb alapkategóriákat különbözteti meg:

• hírek: a tájékoztatási folyamatnak azon formálisan is elkülönülő elemei, amelyek a téma, a szereplők, illetve a helyszín szempontjából zárt egységet alkotnak,
• események: azok a történések, amelyek a világban végbemennek, amelyeket a média hírként prezentál,
• szereplők: azok a személyek vagy intézmények, akik/amelyek az események előidézőiként tűnnek fel a híregységekben,
• témák: azok az ügyek, amelyek körül az események forogtak, és amelyekkel kapcsolatban a szereplők véleményüket ismertetik.

A politikai aktorok esetében háromféle szereplést különböztetünk meg:

1. összes szereplés: amikor egy politikai csoportosulásnak vagy képviselőjének idézik a gondolatait, illetve élőszóban nyilatkozik,
2. élőszóbeli szereplés: amikor a politikusok nyilatkoznak, saját hangon adják elő a mondanivalójukat,
3. beszédidő: a politikusok nyilatkozataira szánt műsoridő, másképpen az az időtartam, amit a műsorkészítők a politikai szereplők szinkronjaira szántak.

Az elemzésben a parlamenti képviselők médiahasználata mellett a kormánytagok és a politikai pártkötődéssel rendelkező közéleti szereplők megjelenéseit is vizsgáljuk az összes szereplés és a nyilatkozatoknak szentelt műsoridő tekintetében.

A kabinet pártok által delegált, de párttagsággal nem rendelkező tagjainak szereplési adatait a táblázatokban a kormány adatai alatt jelenítjük meg. Ezen adatsorok összeállításánál kizárólag a szereplők pártkötődését vesszük figyelembe. Az ellenzéki előválasztás lezárultával 2021 novemberére kiderült, hogy az ellenzék pártjai közös listán fognak indulni az országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség ellenében. Így változott a politikai aktorok csoportosításán a szereplési arányok bemutatásáról szóló táblázatokban. Négyes felosztás került bevezetésre: kormány, Fidesz-KDNP, Egységben Magyarországért (DK, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum és civil szövetségeseik), egyéb párt (Mi Hazánk, Magyar Kétfarkú Kutyapárt, ISZOMM stb.).

Külön adatsor ábrázolja az adott hónap húsz leggyakoribb kérdéskörét, illetve a miniszterelnök és a pártelnökök médiaszerepléseit.

Mérési eredmények – 2022. március

A 20 leggyakrabban előforduló téma a hírműsorokban

A politikusok szerepléseinek aránya más szereplőkével összevetve a hírműsorokban

A kormány és a parlamenti pártok tagjainak szereplései a hírműsorokban esetszám szerint

A kormány és a parlamenti pártok tagjainak szereplései a hírműsorokban beszédidő szerint

Pártelnökök összes és élőszóbeli szereplése – esetszám

Pártelnökök összes és élőszóbeli szereplése – másodperc

A pártok leggyakrabban szereplő tagjainak szereplése

A pártok leggyakrabban szereplő tagjainak előfordulása és szóbeli szereplése, összes beszédideje, valamint annak átlaga (másodpercben)