A hír- és tartalomfogyasztás kielégítését célzó média különféle üzleti modelleket dolgozott ki az elmúlt években. Ezek között megtaláljuk a teljes egészében hirdetési bevételből finanszírozott, és a teljes egészében a fogyasztó által finanszírozott megoldásokat is, illetve a két véglet közötti hibrid formákat is. Mindezek tükrében érdekes kérdés, hogy hogyan alakul a hagyományos TV-nézés, valamint az úgynevezett „lekérhető” streaming tartalomfogyasztás aránya. Többek között erre a kérdésre is választ kaphattunk a MEME, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete és az NMHH, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében készült kutatásból, melyben 3000 magyar háztartás megkérdezésére került sor 2022. szeptemberében, országosan reprezentatív adatfelvétel segítségével.

A televíziókészülék az első számú eszköz

Nem kérdés, hogy a tévékészülék mellett egyre több alternatív, a különböző médiatartalmak lejátszására alkalmas eszköz jelenik meg, mint például a laptopok, okostelefonok és tabletek. Azonban még így is kijelenthetjük, hogy a tévékészülék a mozgóképes tartalomfogyasztás első számú eszköze. 

Akár a tévécsatornákon éppen sugárzott adások megtekintéséről, akár a streamingszolgáltatóktól „letölthető” tartalmakról beszélünk, a tévékészülék hegemóniája egyelőre megkérdőjelezhetetlen [1. ábra].

A további eszközök, mint például a laptopok, számítógépek, okostelefonok vagy tabletek jelentősége valamelyest felértékelődik, amikor előfizetéses streamingszolgáltatókon keresztül elérhető tartalmak lejátszásáról van szó, azonban a tévékészülékek vezető pozíciójához még ezen tartalmak esetében sem férhet kétség. Tíz háztartásból kilenc televíziókészüléken keresztül (is) követi az éppen sugárzott műsorokat, de még az egyéb fizetős vagy ingyenes tartalmak esetében is több mint 80%-os szerephez jutnak a tévékészülékek. A tévékészülékeket általában előnyben részesítik a férfiak, a nagyobb, kiskorú gyermekeket is nevelő családok, illetve a jobb anyagi körülmények között élő háztartások.

A hagyományos tévézés és a „lekérhető” tartalmak viszonya

A kutatás egyik kulcskérdése volt, hogy a nemlineáris tévézés, azaz a korábban rögzített, tévé- vagy streamingszolgáltatón keresztül kölcsönzött, illetve interneten akár díjmentesen elérhető tartalmak megtekintése a tévénézésre fordított összes időn belüli aránya milyen mértékben közelítette meg a hagyományos tévézését. Vagyis amikor a családok, háztartások a televízióadók által éppen adásban lévő tartalmakat tekintenek meg (lineáris tévézés). A felmérés azt is vizsgálta, milyen irányban folytatódik ez a tendencia a közeljövőben a válaszadók előrejelzése szerint: családjuk a jövőben a lineáris tévézést vagy a nemlineáris tartalmakat részesítik előnyben.

Kiderült, hogy a kiskorút is nevelő családok, a nagyobb méretű háztartások, a magasabban képzettek és a kedvezőbb anyagi körülmények között élők tévézési szokásaiban nagyobb súllyal jelenik meg a nemlineáris tévézés. Szintén kedvez a nemlineáris tévézés gyakoriságának a lakáson belüli fejlett, az ilyen típusú médiafogyasztást lehetővé tevő technikai infrastruktúra, vagyis az a tény, hogy a háztartás rendelkezik WIFI-vel, vezetékes internettel. [2. ábra]

Az, hogy a „lekérhető” tartalmak a családi tévézésen belüli több mint 40%-os időbeli aránya jelentős-e vagy sem, megítélés kérdése. Azonban a következő ábra rácáfol arra az esetleges várakozásra, miszerint a lekérhető tartalmak térhódítása lankadatlanul folytatódik: a jelenlegi gazdasági környezet hatására a nemlineáris tévézés további terjedése minden jel szerint lelassul, hovatovább meg is állhat egy időre. Csak minden tizedik háztartásból szorulhat ki a hagyományos tévézés, miközben a magyar háztartások körülbelül egyharmada teljesen elzárkózik a jellemzően fizetős, lekérhető tartalmak fogyasztásától. A hagyományos tévézés domináns szerepe inkább megmarad a szerényebb pénzügyi körülmények között élő családokban [3. ábra], továbbá a kisebb háztartásokban. A gyermekek jelenléte kedvezhet a fizetős tartalmaknak, míg a hagyományos, azaz az éppen sugárzott tartalmakra korlátozódó tévézés a továbbiakban is jellemzőbb lesz az idősebb és kisebb méretű háztartásokra.

A sikeres közelmúlt után, amikor a többnyire fizetős tartalmakat megjelenítő nem lineáris tévézés időbeli aránya jelentősen megközelítette a „hagyományos”, azaz lineáris tévézését, a közeljövő a nemlineáris tévézés szemszögéből nem tűnik olyan ígéretesnek, miközben a lineáris tévézés felől nézve nem tűnik olyan fenyegetőnek.

A nem hagyományos tévénézés zászlóshajója: a sorozatdarálás (binge-watching)

A sorozatdarálás – egyszerűbben darálás, maratoni sorozatnézés vagy „bindzselés” – főképp televíziós sorozatok több epizódjának vagy évadának egymás után, szinte szünet nélkül történő megnézését jelenti. Az angolul binge-watchingnak nevezett jelenség a streaming-szolgáltatások népszerűvé válásával lett egyre elterjedtebb, ahol a néző kedvére megtekinthet annyi filmet vagy sorozatot, amennyit csak szeretne.

Ez a kutatás alátámasztja, hogy a sorozatnézés az a fő hívószó, amely a hagyományos tévézést háttérbe szoríthatja.  Éppen azok a tartalomtípusok szerepelnek előkelő helyen a kívánságlistán a már streaming-előfizetők körében, amelyeknél a „bindzselés” lehetősége sokat ad a tévénézés élményéhez. Nem véletlen, hogy a nemlineáris szolgáltatásokat már élvezők főleg a sorozatok, az akció-, kaland- és horrorfilmek vagy a fantasy-k, sci-fik iránti vágyból fizettek elő.

Bár a nemlineáris tévézés sok előnnyel kecsegtet, egyelőre – és a válaszok alapján a közeljövőben is igaz ez – a hagyományos tévézést kiszorítani nem tudja.

A felmérés az Inspira Research kivitelezésében zajlott 2022. szeptemberében, országos reprezentatív mintán, 3000 magyar háztartás megkérdezésével.

Ha szüksége van a teljes kutatási anyagra, kérjük, írjon nekünk a kutatas@nmhh.hu e-mail címre!