A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
Szabadság vagy szabadosság? Tudatosság vagy félelem? – mi jellemző a magyar internetezők többségére
Az internet a végtelen szabadság és kibontakozási lehetőség tere, vagy inkább a belső és külső kontrollok hiánya miatt az emberi természet legsötétebb bugyrainak Jurassic Park-ja? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Scores Group kutatócéget bízta meg 2022-ben, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről, használatáról. A kutatásból – többek között – kiderül: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal (77% legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78%). A felmérés tanúsága szerint pedig az is egyértelmű, hogy a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudja megítélni, vagy nem ismeri a jelenlegi szabályozást.
A felmérés szerint a netezők több mint fele (59%) találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31%), adathalászattal (22%) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21%). Személyes adatokkal való visszaélést – amely miatt a leginkább aggódnak – csupán hét százalékuk észlelt, így vélhetően ennek inkább a súlyossága, mintsem az előfordulási gyakorisága aggasztja a válaszadókat. Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja gondolkodás nélkül jóvá: 29 százalék esetében oldala válogatja (van, ahol átnézik és módosítják a beállításokat jóváhagyás előtt, van, ahol nem), míg 28 százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja.
Félelmek a vírusoktól, a spamektől és a valótlanságoktól
A netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra (78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket (72%) és eltulajdonítják a banki adataikat (66%). Bár a kéretlen levelek, spamüzenetek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők körében (60% aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58%) – ami szintén azt igazolja, hogy az esetek általuk érzékelt súlyossága nagyobb szerepet játszik az ezzel kapcsolatos aggodalmaikban, mint ezek gyakorisága vagy bekövetkezésük valószínűsége.
A káros, büntetendő esetek szintén nem kerülik el a netezőket: 73 százalékuk találkozott már ilyennel, legnagyobb arányban valótlanságokkal – becsapós, átverős hirdetésekkel (49%) és álhírekkel (46%). A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37%) és a durva, bántó nyelvezet (33%) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44%), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25%).
A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének; 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését; míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt. Az eseteket a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.
A közösségi oldalak szabályozását nem ismerik a felhasználók
A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: felük vagy nem tudja megítélni (22%), vagy nem ismeri (28%) a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62%).
A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16–75 éves magyar lakosságra. A felmérésből kiderült, hogy az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal. Az okostelefonosok ragaszkodnak a készülékükhöz, hiszen tízből hatan legalább kétóránként feloldják a képernyőzárat vagy ránéznek a telefonjukra.