Jelen összegzés célja annak bemutatása – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára megküldött dokumentációk alapján -, hogy milyen zenei szerkesztési megoldások jellemezték a hazai rádiózást 2022-ben, valamint feltárni, hogy a kínálatban mely előadók és zeneszámok voltak a legnépszerűbbek. Az elemzés 152 rádió önbevalláson alapuló műsortükrét dolgozta fel különböző változók alapján.

Az első rész átfogó képet igyekszik nyújtani a rádiókban hallható zenei repertoárról, a második egység rávilágít a rádiók közti műsorszerkesztési különbségekre és hasonlóságokra, a harmadik blokk összefoglalja a legtöbbször játszott magyar és külföldi előadókat, zeneszámokat, míg a negyedik szegmens az egyes rádiók legtöbbet játszott énekeseit és dalait mutatja be.

Ugrás a dokumentum főbb részeire:

• 1. rész: a rádiós műsortükrök átfogó elemzése
• 2. rész: Az elemzett rádiók műsortükre (műsorszerkesztési különbségek és hasonlóságok)
• 3. rész – a legtöbbször játszott magyar és külföldi előadók
• 4. rész – az egyes rádiók legtöbbet játszott énekesei és dalai

Felhasznált adatbázisok

Rádiós műsortükrök

Az NMHH számára a lineáris rádiós médiaszolgáltatóknak kötelező megküldeniük a jegyzőkönyveiket, amelyek másodperc pontossággal részletezik az általuk közzétett tartalmakat. Ennek során fel kell tüntetniük minden műsorszám kezdő és befejező időpontját, címét és típusát (reklám, zene, műsorszám, társadalmi célú hirdetés, közérdekű közlemény, műsorajánló, önpromóció, szignál, politikai hirdetés stb.), valamint a zeneművek esetén információt szükséges szolgáltatniuk az előadóról, a mű kiadási évéről, illetve származási helyéről (külföldi, magyar).
Az elsődleges adattisztítást követően néhány rádió lemorzsolódott az összesítésből, 152 adó esetében azonban sikerült megteremteni az analízis feltételeit, melynek segítségével egy 22,7 millió soros adattábla állt elő. Ebből kiválogatásra került a bő hétmillió elemet tartalmazó zenei „szövet”, ti. ennyi zenei művet játszottak le 2022-ben a minta tagjai. Mivel az adatok önbevalláson alapulnak, és sok esetben kézzel töltik fel a jegyzőkönyveket, ezért előfordulhatnak hibák. A másodlagos adattisztítás során körülbelül 82 ezer elemet kellett törölnünk, a zenei tételek egy százalékát. Ennek legnagyobb része hiányosan/tévesen kitöltött adatsor volt, illetve a heti rendszerességgel adatot szolgáltató adók az év első hetében öt, az utolsó hetében pedig egy extra napról is jelentettek (január 1. szombatra esett, így az év első hetében benne volt hétfőtől péntekig az összes nap, valamint december 31., szombat után még 2022 január 1-je is). Azokat az elemeket, amelyek két és fél óránál hosszabbak voltak, szintén mellőztük a feldolgozás során. Ezeknél vagy az időpontok voltak pontatlanul rögzítve, vagy zenei mixek, esetleg DJ-k által komponált, hosszúra nyúlt szegmensek voltak. Végül egységesítettük a különböző formátumú, sok helyről beérkező adatokat annak érdekében, hogy az elemzést minél pontosabbá tegyük – olyan műveleteket hajtottunk végre, melyek a kis- és nagybetűk, az ékezetek és a különleges karakterek használata okozta eltéréseket küszöbölték ki. A sokat ismételt előadókat és zeneszámokat újra ellenőriztük, és ahol az elnevezésükben eltéréseket fedeztünk fel, javítottuk. Mivel a világ első mikrobarázdás hanglemeze 1948-ban jelent meg, ezért az ennél korábbi kiadást feltüntető zeneszámok szintén törlésre kerültek. E műveletek, adattisztítások révén vált lehetővé – többek közt – a magyar/külföldi zenearány kiszámolása, a toplisták előállítása a legnépszerűbb zeneszámokról és előadókról, valamint a zenék keletkezési idejére vonatkozó statisztikák elkészítése.
Az InfoRádió zenei tartalmai saját készítésűek, nincs az adatbázisban feltüntetve se az előadó, se a szerző, csak a kiadás dátuma, a származási ország és a lejátszás időpontja. 2022-ben a Parlament Rádió ugyanazt a szűk, 150 zeneszámból álló listát ismételte több mint százezer alkalommal. Ebből kifolyólag ez a két csatorna megjelenik az összegző elemzésekben, de a rádiókra bontott statisztikákban már nem tűnnek fel.

VOX zenei adatbázis

A VOX zenei adatbázist 2015-ben hozta létre az NMHH, amelyet azóta is folyamatosan bővít. Jelenleg közel negyedmillió (240.168) zeneszámot tartalmaz a gyűjtemény. Azon felül, hogy mindegyik alkotás meghallgatható, rengeteg információ szerepel az adatbázisban a művekről, melyek nagyban segítették az elemzés elkészítését. Innen nyertük ki a toplistákban szereplő számok származási országát, a zene nyelvét, vagy éppen a zenekar/előadó nemzetiségét.

1. rész: a rádiós műsortükrök átfogó elemzése ↩

Műsortípusok aránya

A rádiók összesen 103 évnyi adást sugároztak 2022. január 1-től december 31-ig (nem minden csatorna sugároz 24 órában). A médiahatóság a legtöbb adást rögzíti és tárolja. Egy nap hanganyaga körülbelül 900 Megabyte-nak felel meg rádiós műsorok esetén. A 103 év adata 33 Terabyte-ot emészt fel (1 TB = 1024 GB, egy átlagos notebook kapacitása 1 TB). Manapság egy 16-20 TB-os merevlemez kb. 15*10*3 centiméter nagyságú, így a modern technológiának köszönhetően ez a teljes anyag elférne egy munkatárs farzsebeiben. Korábban nem lett volna ilyen egyszerű az adatok rögzítése. Ha például bakelitlemezeken szeretnénk elrakni az utókornak a 2022-es év összes rádiós adását, akkor nagy bajban lennénk. Egy LP (Long Play) negyed kilós és a két oldalára összesen 40-60 percnyi tartalom fér el. Ez 272 tonnás tömeget tenne ki, ami megegyezik 5.551 kelet-timori nő, vagy 2.623 cook-szigeteki férfi súlyával (Kelet-Timorban a legkönnyebbek a nők, átlagosan 49 kilósak, míg a Cook-szigeteken a legnehezebbek a férfiak, átlagosan 103,7 kilót nyomnak – Average height and weight by country). Ha a magyar lakosok közül válogatnánk, akkor a mérlegen a bakelitlemezek túlkarjára 3.880 nőnek, vagy 3.105 férfinak kéne állnia, hogy kiegyenlítse a két oldalt (Magyarországon, ha a nők megméredzkednek, 70,1 kilogrammot, a férfiak pedig 87,6-ot látnak a műszer számlálóján). Egy bakelitlemez átlagosan 6,5 mm vastag. Ha a 2022-es rádiós anyagokat tároló 1.086.355 darab korongot egymásra ragasztanánk (a pillanatragasztó vastagsága legyen 0,5 mm), akkor egy 7.604 méter magas tornyot kapnánk, ezzel kilencszer akkora felhőkarcolót építve, mint a legmagasabb, 828 méteres Burdzs Kalifa (Dubaj, Egyesült Arab Emirségek, épült: 2010). Ha a tengerszinten kezdenénk a ragasztgatást, akkor nem is lenne Európában ennél magasabb pont, hiszen a Mont Blanc csupán 4.809 méter magas. A barkácsolt bakelithegy azonban a világon nem lenne benne az első tíz csúcsban sem – ebből a szempontból is felesleges lenne az adatokat elavult technológiákon tárolni.

A jegyzőkönyvek által használt műsorkategóriák közül a két legjelentősebb a zene és a műsorszám. A zene kategória 48 évet tenne ki (a teljes idő 46,8%-a), míg a műsorszám 49 évet (48%). Ezen kívül még hallható volt két év ajánló (2,3%) és egy év reklám (1,5%). Ha az összes szignált egymás mellé vágnánk, több mint egy éven és két hónapon keresztül hallgathatnánk őket.

Műsortípus	Idő (év:hónap:nap)	Műsorarány
Ajánló	2:04:24	2,30%
Közérdekű közlemény	0:00:12	0,00%
Műsorszám	49:06:24	48,00%
Önpromóció	0:01:14	0,10%
Politikai hirdetés	0:00:00	0,00%
Reklám	1:06:15	1,50%
Szignál	1:02:22	1,20%
TCR (társadalmi célú hirdetés)	0:00:21	0,10%
Zene	48:05:00	46,80%
Összesen	103:04:05	100%

Zenei repertoár

Összesen 7.058.658 alkalommal szerkesztettek adásba 2022-ben zenei tételt a vizsgált 152 rádióban. Ebből az elemzés során 6.976.704 művet dolgoztunk fel. A különbség az adattisztítási folyamatból adódik. A teljes zenei repertoár 168.054 különböző zeneszámból tevődött össze, melynek 48,4 százaléka külföldi, 51,6 százaléka magyar alkotás volt. 127.767 mű egynél több alkalommal volt hallható (44,7% külföldi, 55,3% magyar), 74.436 pedig ötnél is többször került adásba (45,1% külföldi, 54,9% magyar). Több mint háromezer (3.622) olyan zenét regisztráltunk az év során, amelyet legalább 365-ször, azaz átlagosan naponta egyszer műsorba szerkesztettek, és amelyeknek 51,4 százaléka külföldi, 48,6 százaléka pedig magyar eredetű volt.

Zenék hossza

A zenék hosszát tekintve nem mutatkoztak nagy eltérések a külföldi és a magyar zeneszámok között. Átlagosan 3 perc 30 másodpercesek voltak (külföldi: 3:26, magyar: 3:34), a módusz, a leggyakrabban előforduló hosszúság pedig 3:09 perc (külföldi és magyar egyaránt: 3:09) volt. A teljes repertoár felének 2:57 és 3:48 perc között alakult a hosszúsága (külföldi: 2:55-3:47, magyar: 2:58-3:48).

Zenék életkora

A kiadás évéből egyszerűen kiszámítható a műsorba szerkesztett zenék életkora, ami átlagosan 10,46 év volt (külföldi: 11,56, magyar: 9,44). Az alábbi ábrán az összes adásba került zenemű kiadásának megoszlása látható 1984-től. Habár 1948-tól szerepelnek dalok a feldolgozott adatbázisban, az alacsony esetszám miatt kizártuk az ábrából az 1984 előtt publikált alkotásokat, mivel egyik évben sem érték el a fél százalékos gyakoriságot. A 2022-ben hallható szerzemények negyede (23,3%) két évnél, fele (52,6%) pedig hét évnél fiatalabb volt. A legnépszerűbb kereskedelmi rádiók (pl.: Retro Rádió, Sláger FM, Best FM) mégis inkább oldies kínálattal szóltak a közönségükhöz.

A rádiókban játszott zenék kiadási év szerinti eloszlása

Nem meglepő, hogy 2022-ben elsősorban 2021-ben „piacra került” zenéket (13,4%) játszottak a rádiók, melyek több mint fele (54,9%) külföldi eredetű volt. Második helyre kerültek az aktuális esztendő alkotásai (9,8%), majd a megelőző évek zenei termései következtek a sorban.

A rádiókban játszott zenék kiadási év szerinti eloszlása a származási ország tükrében

Rádiókban közzétett zenék játszási időpontja

Az alábbi ábrán a 0 órához rendelt szám azt jelzi, hogy hány zenei műsorszám kezdődött 0:00:00 (óra:perc:másodperc) és 0:59:59 között. A legtöbb dalt a déli órákban tették közzé a rádiók, míg a legkevesebbet az ún. morning show-k idején és az esti órákban. A nap végén megfigyelhető hullámvölgy folyamán az esti talkműsorok válnak hangsúlyossá.

Zeneművek származása

Az adatszolgáltatás keretében kétféle válasz adható a származásra: külföldi vagy magyar. A közel hétmillió lejátszott zeneszám 48 százaléka külföldi, 52 százaléka magyar „termés” volt. A zenei tételek közzétételére fordított idő tekintetében több mint egy százalékkal nyílt az olló a magyar művek javára – egy hazai zeneszám átlagosan nyolc másodperccel hosszabb.

A 2022-ben közzétett zenék száma és aránya származás alapján

2. rész: Az elemzett rádiók műsortükre (műsorszerkesztési különbségek és hasonlóságok) ↩

A következőkben a rádiók kínálati oldalát mutatjuk be a lejátszott zenék szemszögéből. Egy adónak a teljes műsortükre átlagosan 150 ezer soros. Mivel a tanulmány önbevallás alapján előállított adatokon nyugszik, melyek teljeskörű felülvizsgálatára nem kerülhet sor, kisebb-nagyobb pontatlanságok előfordulhatnak egyes rádióknál, azonban a rendszerszinten felfedezhető hibák és a nyilvánvaló helytelenségek javításra kerültek.

A közzétett zeneművek frekvenciája

Számos rádió esetében a zene teszi ki a műsorfolyam gerincét (zenei rádiók), azonban olyan adók is működnek, amelyeknél ez a tematika háttérbe szorul. 19 rádió kevesebb mint háromezer zeneszámot játszott le 2022-ben – a legkevésbé zenecentrikusnak az InfoRádió (1.383 zeneszám, napi szinten 0:07 zenei mű hangzott el) és a Karc FM 18, nem budapesti adója (átlagosan 1.604 db, naponta 0:16) bizonyult. Ezzel ellentétben öt médiaszolgáltató 130 ezernél is több zenei tételt sugárzott: Dankó Rádió (163.461 – 19:29), Egerszeg Rádió (137.273 – 20:15), Petőfi Rádió (132.554 – 20:00), 99,4 Sunshine FM (132.424 – 20:01) és Megafon FM (131.303 – 20:30). A beszédcentrikus adók így napi egy óránál kevesebb, a zenecentrikusak pedig húsz óránál is több zenét szerkesztettek a műsorukba.

A közzétett zeneművek származása

A Rádió Monoster (szlovén nemzetiségi rádió) esetében az Mttv. szerint be kell fogadni a magyar kvótába a szlovén nyelven előadott szerzeményeket, ahogyan a Nemzetiségi Adásoknál a hazai kisebbségek nyelvén előadottakat – itt a naponta és hetente sugárzott adásokban szerepelnek bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, cigány, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán tételek. A jegyzőkönyvekben ezeket az egyszerűség kedvéért magyarként tüntetik fel.

A közzétett zenék száma származás szerint

A közzétett zenék aránya származás szerint

Az itt közölt származási arány megoszlás a közzétett zeneszámok mennyiségére vonatkozik, nem pedig a magyar és a külföldi zenékre fordított időre. (A törvényi előírás szerint – a helyiek kivételével – a rádióknak 35% vagy 50%-os magyar zenearányt kell teljesíteniük. Ez a követelmény a teljes napok éves átlagára és a hajnali öttől éjfélig tartó időszakra egyaránt vonatkozik.) A következő ábrán jelzett arányok éppen ezért egyes rádióknál nem feltétlenül jelentik a jogkövető magatartás hiányát.

Rádiók zenei repertoárja

Nem csak az szolgálhat fontos információval, hogy egy rádió összesen mennyi zeneművet tesz elérhetővé, hanem az is, hogy összesen hány különböző alkotást közvetít a hallgatók felé. A zenei repertoár eltérő képet rajzol ki a vizsgált 150 csatornánál (az InfoRádió nem tüntet fel előadót és dalcímet műsortükreiben, a Parlament Rádió pedig több mint 100 ezerszer ismétel kevesebb, mint 150 zeneszámot, emiatt a két csatorna a későbbi elemzésekből kikerült). Egy adó kiemelkedően sokszínűnek bizonyult: a Bartók Rádió 27.089 különböző zeneszámmal (melyből 16.601 külföldi, 10.488 magyar) szolgálta ki a közönségét. „Az MR3 Bartók Rádió a közszolgálati rádiók közül az az adó, amelynek küldetése, hogy a populárisabbnak számító zenei stílusok rajongótáborához képest szűkebb, ámde annál igényesebb műértő közönség komolyzenei igényét kielégítse, és persze a klasszikus, szimfonikus zenei darabokkal még csak ismerkedők számára is utat mutasson a komolyzene szinte végtelen világának megismeréséhez” – szól a közszolgálati csatorna hitvallása (forrás: MyOnlineRadio – Online Rádió – Online rádiók egy helyen. Műsorstruktúrájának legfőbb komponensei a klasszikus zene, a kulturális magazinműsorok, világsztárok exkluzív koncertfelvételei, illetve a jazzösszeállítások. Abban az esetben, ha egy művet más zenekari megszólalásban adtak közre, értelemszerűen külön zeneszámnak minősítettek az adatbázisban. Többek között ennek tudható be, valamint a sok koncertfelvételnek, hogy a Bartók zenei repertoárja igen nagyívű.

Ismétlések száma

Annak érdekében, hogy a koncertfelvételek, élő közvetítések, az elvétve adásba került zenék és az egyedi adatfelvételi hibák kiszűrésre kerüljenek, a következőkben csak azon zenékre koncentrálunk, amelyeket az év során egynél többször szerkesztettek adásba.