A családokban a személyesen együtt töltött idő mellett a „digitálisan együtt töltött idő" is nagyon fontos – hangsúlyozta Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének (MTMI) vezetője a Film, web 2.0, web 3.0, avagy az audiovizuális innováció és a metaverzum kapcsolata címmel a Miskolci Egyetem főépületének előcsarnokában megrendezett eseményen. A gyermekvédelem szabályozási kihívásairól tartott előadásában Nyakas Levente kiemelte: a médiatartalmakkal és a világgal kapcsolatos közös értelmezések nagyon fontosak egy szülő-gyermek kapcsolatban, és lényeges, hogy a szülők ismerjék és értsék, milyen tartalmakat fogyaszt a gyermekük. Az MTMI vezetője arról is beszélt, hogyan épül fel és hogyan viszonyul a szabályozás a gyermekvédelemhez, majd a szabályozás digitális kihívásaira tért ki.

Gyerekvédelem: állami, családi és iparági feladat is

A gyermekvédelmi szabályozás három elemét ismertetve elmondta: az állam szintje mellett a családi és az iparági szint is meghatározó. Ezen belül a család szerepe kiemelten fontos, hiszen a szülők felügyelik a gyermek médiafogyasztását, emellett a család biztosítja a gyerek fejlődését és alakítja ki a normákat – tette hozzá Nyakas Levente. Az államnak ezen belül kettős szerepe van: egyrészt korlátozza a káros médiatartalmakhoz való hozzáférést, azaz például meghatározza, milyen műsorsávban tehet közzé egy televízió bizonyos tartalmakat, másrészt megpróbálja biztosítani a hozzáférést a megfelelő tartalmakhoz. Mindezt úgy, hogy filmtámogatási programokkal segíti a gyermekeknek megfelelő médiatartalmak létrejöttét, valamint különböző médiatudatossági programokkal próbálja megszólítani őket és szüleiket is.  A szabályozás harmadik szintjén a tartalomszolgáltatók vannak, nekik klasszifikációs szabályokat és más technikai hozzáférési rendszereket kell betartaniuk.

Kollarik Tamás, az NMHH elnöki főtanácsadója és Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója Hollywood létrejöttéről és a film megjelenéséről beszélt. Kollarik Tamás előadásából megtudhattuk, hogy a film szórakoztatóipari termékként indult, ezért kitalálói nem gondoltak arra, hogy a médium a 20. század egyik „legjelentősebb kultúra-, gazdaság- és akár társadalomformáló” művészeti ágává válik. Az előadó a filmipar fejlődése kapcsán a kolozsvári filmgyártást megteremtő Janovics Jenőről is beszélt. A producer filmes műhelyéből került ki Alexander Korda (Korda Sándor) és Kertész Mihály is, akinek nevéhez több mint hatvan hollywoodi film, köztük a Casablanca is köthető.

Magyarok Hollywoodban: Zukor, Fox, Korda és sokan mások

Takó Sándor előadásban Zukor Adolf és William Fox filmgyártásra gyakorolt hatásáról, valamint életük legfontosabb állomásairól beszélt. Szólt Pressburger Imre forgatókönyvíró-rendezőről és Trauner Sándor díszlettervezőról is, valamint kitért Rózsa Miklós filmzeneszerző jelentőségére is, aki háromszor nyerte el az Oscar-díjat.

A konferencián Soós Edina, az NMHH kutatási munkatársa előadásában ismertette a hatóságnak a felnőtt lakosság adatvédelmi tudatosságát vizsgáló kutatási eredményeit. A szakértő szerint az adatbiztonság és az adatvédelem terén tapasztalt bizonytalanság és bizalmatlanság sok esetben az adatkezelési feltételek kényszerű elfogadásából és az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a magyar internetezők többsége elsősorban az általuk használt adatvédelmi szoftverekben bízik, mintegy 50 százalékuk él az adatvédelmi beállítások lehetőségével és használja a kétfaktoros hitelesítést – ismertette Soós Edina.

A klasszikus médiaszolgáltatások népszerűsége a megváltozott médiafogyasztási szokások mellett is meghatározó – mondta Andrássy György, az NMHH médiaszolgáltatási és médiafelügyeleti igazgatója, aki a klasszikus média magyarországi helyzetéről beszélt a web 2.0 korában., de kitért a médiahatóság létrejöttének történetére és annak feladataira is.

Nemzetközi összehasonlításban rendkívül olcsó a magyar mozijegy

Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi tanára előadásában a média és a kommunikáció jövőjéről beszélt. Kitért a deepfake és a mesterséges intelligencia szerepére és a médiatudatosság fontosságára.

Mádl András, az NMHH igazgatója a hazai mozik látogatottságáról, a filmszínházak és a bemutatott filmek számának változásáról, a magyar mozijegyek árának alakulásáról és a koronavírus-járvány mozira gyakorolt hatásairól beszélt. Előadásából megtudhattuk: ma Magyarországon a harminc év alatti gyermektelen lakosság a mozik elsődleges közönsége, a mozijegyek pedig európai viszonylatban is olcsónak számítanak.

Bezzeg Krisztián, az NMHH Bűvösvölgy médiaértés-oktató központjának budapesti csoportvezetője és Laki Péter médiaértés-oktató a műfaji minták működését mutatta be a gyerekek filmes narratívájában. Előadásukban kitértek a filmekben látható leggyakoribb történetsablonokra és a filmek műfaji jellegzetességeire.

Letöltés: a Film, web 2.0, web 3.0, avagy az audiovizuális innováció és a metaverzum kapcsolata című konferencia programja 

Életműdíj Almási Tamásnak

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat a Rigó, rigó, szederinda című grúz film kapta, amelynek Berlinben élő magyar operatőre, Pákozdi Ágnes vette át az elismerést. A Zukor Adolf-díjat, a fesztivál nagydíját a legendás finn rendező, Aki Kaurismäki Hulló levelek című filmje kapta.

A fesztivál életműdíját Almási Tamás rendező vette át. Az idén 75 éves Almási negyvennél is több filmet készített, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa generációk sorát oktatta. Korábban hatszor nyerte meg a Filmszemlén a legjobb dokumentumfilm, ötször a filmkritikusok díját, a Balázs Béla-díjtól a Kossuth-díjig számos más elismerés birtokosa.