A Neticle Media Intelligence közreműködésével az NMHH nyomon követi a legnépszerűbb médiumok honlapjait, közösségi felületeit, illetve egyéb internetes megjelenéseit, lehetőséget adva arra, hogy az automatizált szövegelemzés segítségével mélyebb bepillantást nyerjünk a képernyőkön nap mint nap megjelenő eseményekre, témákra.

A módszer lényege, hogy a vizsgálni kívánt szereplőkhöz kulcsszavakat rendel, melyeket az algoritmusok és nyelvfeldolgozási eszközök felismernek a publikusan elérhető online tartalmakban, és azokról információt adnak.

A 93 médiafelületből álló listában televíziós csatornák, újságok és rádiók online felületei, valamint hírportálok, többek között például az M4 Sport, Blikk, InfoRádió vagy a Hírstart.hu szerepelnek.

Az összefoglaló magját két, ezer tételből álló lista képezi azokkal a helyekkel és személyekkel, melyek a leggyakrabban szerepeltek együtt a vizsgált kulcsszavakkal különböző cikkekben, a közösségi médiában, vagy akár blogokon, fórumokon.

Földrajzi helyek

Adataink szerint, amennyiben az online médiatérben megjelent valamilyen földrajzi helynév, akkor az tízből négy esetben magyar vonatkozású volt, négy esetben valamilyen európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos (nagy valószínűséggel a megjelent tartalmak ennél nagyobb arányban voltak magyar vonatkozásúak, azonban helynév jelenlétének hiányában ezek kívül estek a kutatás fókuszán).

Az év során az ezer legtöbbször előforduló helyszínnel összesen kétmillió alkalommal találkozhattak az internetezők, aminek többsége (56%) hírportálok cikkeiben, húsz-húsz százaléka a címlapokon, illetve Facebook-bejegyzésekben, míg elenyésző része fórumokon és egyéb felületeken volt tetten érhető.

Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, a második helyszínt, Budapestet pedig 151 ezerszer, míg a harmadik helyen Ukrajna állt, mindössze 69 ezer említéssel.

A magyar helyszínek kapcsán háromezernél is több említést leginkább csak a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok, a Duna és a Balaton értek el.

Hazánkat és fővárosunkat a sportesemények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették (március 23.: Észtország elleni labdarúgó Európa-bajnoki győzelem Budapesten; május 31.: a fővárosban megrendezett Európa-liga döntő; október 17.: EB-selejtezőn játszott 2-2-es döntetlen Litvánia ellen).

Emellett a kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki (július 14.: budapesti fesztiválok; július 19.: Guns N' Roses koncert a Puskás Arénában; november 17.: Pest, Buda és Óbuda egyesülésének ünnepe), de az egyik legnagyobb érdeklődést a digitális térben Ferenc pápa április 28-i, háromnapos budapesti látogatása eredményezte, melynek ideje alatt az összes említés majdnem négyezerre rúgott.

Az év során nagy figyelmet kapott január 13-án Újbuda 229 említéssel (a rendőrgyilkosság másnapján) és Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszéde Kiskőrösön (291 említés). A legtöbb szempár Esztergomra (881) szegeződött szeptember 20-a másnapján, amikor is egy családi háznál történt robbantásban egy TEK-es rendőr is életét vesztette.

Az év utolsó napjaiban a megáradt Duna (319) kapta a főszerepet, melynek vízállása december 27-én Budapesten 693 centiméteren tetőzött.

A táblázat kategóriák szerint mutatja be a top10 lokációt az éves említettséggel együtt.

A magas magyar értékek mellett kitűnik a nyilvánosságban kiemelt jelentőséggel bíró háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.

Február 6-án extrém erősségű földrengés rázta meg Törökország (725 említés) déli határterületét, melyben közel 60 ezren haltak meg. A nemzetközi politikában Brüsszel (427) kapott fontos szerepet február 9-én, amikor az Európai Tanács rendkívüli ülést tartott, melyen az ukrán elnök, Zelenszkij is részt vett. Február 24-én az ukránok ellen indított orosz invázió egyéves évfordulóján a két országgal kapcsolatos tartalmak a többszörösükre duzzadtak, bár Ukrajna (719) kapta a meghatározóbb hangsúlyt.

Nyáron Moszkvára (478) szegeződtek a tekintetek, ugyanis a Wagner-csoportnak nevezett zsoldoshadsereg június 24-ét megelőző éjjel fellázadt az orosz katonai vezetés ellen, csapatokat indítva a főváros felé. Kiemelkedő hírértékkel rendelkezett Liverpool (460) is, amikor Szoboszlai Dominik szerződésének megkötésével július 2-án az angol csapat színeibe öltözött a magyar válogatott csapatkapitánya.

A következő két, nagyobb említettséggel rendelkező esemény tragikusnak számított: október 16-án Brüsszel (467) városáról cikkeztek a neten, ugyanis a belga-svéd labdarúgó EB-selejtező előtt két svéd szurkolót lelőtt egy tunéziai férfi, később pedig Prágában (424) hirdettek nemzeti gyásznapot, miután december 21-én a Károly Egyetemnél 14 embert megölt és 25-öt megsebesített egy fegyveres egyetemista.

A világ egyéb tájékairól már jóval kevesebbet olvashattunk a weben, csak négy napon volt képes egy-egy ország az előzőekhez hasonló médiafigyelmet kiváltani.

Először Kína (365) került a reflektorfénybe, amikor az ország elnöke Moszkvába érkezett tárgyalni Putyinnal március 20-án, majd Törökországhoz hasonlóan Marokkót (309) is nagy erejű, 7-es erősségű földrengés rázta meg, mely több mint ezer ember életét követelte.

A sort egy súlyos konfliktus kirobbanása zárta, amikor október 7-én Izrael ellen nagyszabású támadást indított a palesztin Hamász. Az első napon még 883-szor szerepelt Izrael az online felületeken, majd egy héten keresztül az értékek meghaladták a napi ezret is.

Személyek

Az ezer legtöbbször emlegetett ismert személy nevével összesen egymillió alkalommal találkozhattunk a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

Tízből nyolc alkalommal kapcsolódott hazánkhoz a megnevezett személyiség, ellenben csupán a lista negyedét alkották a nők.

A top százra fókuszálva a félmillió említés több mint felét a politikából ismert személyek tették ki, közel harmada pedig médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, míg 14 százalékban sportolókról szóltak, de a mezőny közepén Karikó Katalin neve is feltűnt.

Meglepő eredménynek számít, hogy a sportolóknál a külföldiek felülreprezentáltak voltak, 15 atlétából tíz más ország színeiben versenyez, a nőket pedig egyedül Hosszú Katinka képviselte.

A médiaszereplők és hírességek terén azonban közel azonos arányban osztozkodtak a nemek. A száz leggyakrabban előforduló személy közül negyvenhárom a politikához kötődött, s kétharmaduk magyar volt, míg a hét, hatalmi szférához kötődő nő közül csak a brit királyi család két tagja, II. Erzsébet királynő és Meghan Markle voltak azok, akik nem rendelkeztek magyar háttérrel.

A köz-, illetve médiaszereplőket és sportolókat bemutató top10-es listák alapján egyértelműnek tűnik a magyar politikai közszereplők és más hírességek jelentősége.

A külföldiek esetében érdemes kiemelni, hogy a toplistán Európán kívüli személyként egyedül Joe Biden jelenlegi és Donald Trump volt amerikai elnök tudott megkapaszkodni.

Emellett megfigyelhető, hogy a nemzetközi médiaszereplőket és sportolókat összekötő kapocs a Forma-1 és a labdarúgás (tízből heten tartoztak ezen területekhez).

A legtöbbször regisztrált név Orbán Viktoré volt 92 ezer alkalommal 2023-ban, mögötte az orosz elnök, Vlagyimir Putyin foglalt helyet 49 ezres értékkel, míg a harmadik Szijjártó Péter külügyminiszter volt, akinek nevével 27 ezer alkalommal találkozhattunk.

A miniszterelnök leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba, mint például február 24-én vagy április 14-én. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg.

Legtöbben mégis december 15-én és 21-én emlegették, az előbbinél elsősorban az Európai Tanács ülése, Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése, illetve a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán. Utóbbi nap pedig az év utolsó Kormányinfójaként, nemzetközi sajtótájékoztatóként kapott kitüntetett figyelmet, elérve a 929 említést.

Az év során még számos esetben kiemelkedett egy-egy politikus vagy közszereplő a mindennapi közbeszédből, mint például február 9-én vagy június 19-én Gulyás Gergely, akire a Kormányinfók alkalmával irányult fokozott médiafigyelem (400 feletti említéssel), vagy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, akinek említettsége június 24-én, a Wagner-csoport lázadásának másnapján ugrott az egekbe.

De megemlíthetjük Tóth Gabi esetét is, akinek a szerelmi háromszöge került reflektorfénybe augusztus 9-étől kezdve pár héten keresztül (augusztus 17-én elérte a 342 említést).

Később két kiváló kutatónkra lehettünk büszkék, ugyanis október 2-án Karikó Katalint (682)tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

November 13-án Vidnyánszky Attila (369) nevétől volt hangos az internet, a Nemzeti Színház igazgatója ugyanis beadta lemondását három nappal azután, hogy két színész súlyos balesetet szenvedett előadás közben.

Sportsikerével Max Verstappen (347) kapott még nagyobb figyelmet július 23-án, mivel a holland Forma-1-es pilóta nyerte meg a Magyar Nagydíjat.

Akadtak azonban lesújtó, tragikus fejlemények is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető április 29-i halálhíre, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárdé (338), akinek hollétéről utoljára május 25-én értesülhetett a világ.

A neves pszichológussal, Bagdy Emőkével (333) éreztek sokan együtt október 29-én, miután fiát, Császár Zsoltot brutálisan meggyilkolták.

A nemzetközi hírességek között pedig olyan személyeket gyászolhattunk, mint Elvis egyetlen lányát, Marie Presley-t (188), akinek halálhíre január 13-án, végzetes kimenetelű szívrohamának másnapján rázta meg az online teret, de ide sorolható a népszerű énekesnő, Tina Turner (228) vagy a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446) is, akik május 24-én illetve október 28-án hunytak el, és a sajtó a rákövetkező napon bő terjedelemben emlékezett meg róluk.