Bevezetés

A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.

A tender szerint lebonyolított kutatás eredményeinek közlésére az országos és fővárosi rádiók esetében havonta, a megyei jogú városok és hálózatos vételkörzetek esetében negyedévente, míg a kisebb helyi vételkörzeteknél félévente kerül sor.

A tenderkiírás műszaki leírásának megfelelően az új hallgatottságmérésnek – a kisebb, helyi vételkörzeteknek szentelt kutatási résztől eltekintve – az országos és a megyei jogú városokban, illetve hálózatos vételkörzetekben folytatott része alapvetően visszatér a hazánkban korábban már alkalmazott naplós mérési módszertanhoz, mégpedig úgy, hogy párhuzamosan, online és offline eljárással felvett önkitöltős naplók feldolgozása révén állnak elő a rádiós hallgatottsági eredmények.

A tenderkiírás mellékletében szereplő műszaki leírásnak megfelelően a naplós adatok piacra való bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos módszertannal zajló átfutási időszak annak érdekében, hogy a Megrendelő NMHH és a piac szereplői felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal készült eredmények befogadására és helyes interpretálására.

Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás és az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I.B. komponensének rádióit, azaz a megyei jogú városi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.

Az összefoglalóban közölt adatok a megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.

Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok a megyei 15 éves és idősebb sokaságra értendők.

A mérés módszertana

A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, kompletten kitöltött naplót tartalmazzák:

• Budapest: legalább 2 000 db,
• Megyei jogú városok és 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15 500 db,
• Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4 000 db.

Az első mérési komponens „B” csoportjának (megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatok) publikált adatbázisa esetében:
megyeszékhelyek, megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatos vételkörzetek, N=500 fő/vételkörzet (negyedévente legalább 31×500 napló).

Az előírások szerint az online és offline naplók aránya az alábbi kritériumok betartásával alakul:

• 15-59 év közötti csoportban minimum 20% offline napló,
• 60+ korcsoportban minimum 50% offline napló.

A lekérdezés időbeni lefutása úgy történik, hogy a válaszadók megszakítás nélkül egy héten át töltik a rádióhallgatási naplót. A naplóban a főbb adókat rányomtatjuk a kérdőívre (online napló esetén kötelezően feltüntetjük a felkínált adók között), és üres helyeket hagyunk a további állomásoknak.

A hallgatottság mérésénél maguk a megkérdezettek deklarálják magukat egy adott rádió hallgatójának. A napló a kitöltő lakóhelyén fogható rádiókat előre nyomtatottan (online napló esetén a felkínált adók között kötelezően megjelenően) tartalmazza. A sorrendhatás kiküszöbölése érdekében rotálást alkalmazunk. A rádiós napló lehetőséget teremt ugyanakkor arra is, hogy a kitöltő olyan rádiót is megnevezhessen, amely nem szerepel előre feltüntetve. A naplót a résztvevők egy hétig vezetik. A rádióhallgatást 15 perces sávokban kell rögzíteniük 5 perces pontossággal. Ha egy slotban több rádió van és az egyiknek minimum 8 vagy több perce van a slotban, a teljes 15 percet megkapja. Ha a slotban csak egy rádió van, de az nem éri el a 8 percet, viszont eléri az 5-öt, akkor ez a rádió szintén megkapja a teljes 15 percet.

A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk. Az adatfelvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.

A minta súlyozását iterációs módszerrel végezzük szükség szerint egy, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégezzük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt, mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90%-ának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg a 6,0-t.

Rádióhallgatás a megyei jogú városokban

A jelen negyedévi mérés eredményei szerint a megyei jogú városokban a helyi rádiókat naponta 556 ezren, míg hetente 900 ezren hallgatták a legalább 15 évesek körében. (Ez az összes megyei jogú városban fogható összes helyi rádió minden hallgatóját jelenti, tehát az országos csatornák ebbe az összegbe nincsenek beleszámolva. A teljes rádióhallgatottság ennek megfelelően a megyei jogú városokban ennél magasabb.)

Az I.B. mérési komponensben a 15 éves és idősebb lakosság 33%-a naponta, míg 53%-a heti rendszerességgel hallgat helyi rádiót. Ez első látásra elmarad a hasonló országos és budapesti értékektől, de a kép kicsit csalóka: természetesen ennél magasabb, heti szinten jóval 80 százalék feletti értéket kapnánk, ha az országos rádiókat is ide vennénk. Ugyanakkor ezek a számok önmagukban jobban megmutatják a vidéki központok rádióinak erejét és piaci pozícióját: napi szinten a megyei jogú városokban élők több mint harmada elérhető kizárólag helyi rádiók által, heti szinten pedig több mint a felük.

A diagram jól szemlélteti, hogy a rádió az első számú médium a napi rutinban a vidéki központokban élő magyarok nagy tömegei számára: reggel felkeléskor ugrik meg a rádióhallgatók száma, 7 és 8 óra között ér a csúcsra, a délelőtt folyamán lassan ereszkedik, majd a nap további részében tovább mérséklődik, hogy aztán a késő délutáni, esti órákban átadja a helyét a televíziónak, majd az alvásnak.

Hétvégén kevésbé markáns a reggeli csúcs, egyenletesebb a helyi rádiók hallgatásának napközbeni megoszlása.

Toplisták

A napi elérés százalékos alapú települési toplistáját zömmel olyan adók dominálják, amelyeknek nincs helyi vetélytársuk, és „csak” az országos adókkal kell konkurálniuk, illetve olyan régi, bejáratott rádiók (vagy Rádió 1-es reinkarnációjuk), amelyek hosszú évek, nem ritkán évtizedek óta mélyen beágyazódtak a helyi köztudatba.

Figyelemre méltó, hogy a megyei jogú városok top10-es listájából az összes adó meghaladja a 20%-os napi hallgatottságot.

Az elért népesség számossága révén a meghatározott toplisták összetételét erősen befolyásolja az adott település mérete; értelemszerűen nagyobb városból alkalmasint alacsonyabb elérési arányt produkálva is fel lehetett kerülni a listára.

Mindenképp számottevő eredmény, hogy a lista első adója eléri a közel napi 50 ezres hallgatói szintet.