Koltay András szerint az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvény azt célozza, hogy a kommentelést vissza lehessen terelni abba a keretbe, amelyben ezt 20-25 éve az erről gondolkodók elképzelték, vagyis egy civilizált, értelmes vitafelületbe, jelen pillanatban ugyanis ilyen nincs.

Az NMHH elnöke elmondta: a magyar joggyakorlat kiforrott, nagy biztonsággal megállapítható, hogy egy komment vagy megszólalás mikor jogsértő. Az internetes sajtótermékeknek a törvény szerint mostantól vizsgálniuk kell a kommentek jogszerűségét.

Koltay András ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a kiadók emiatt lemondjanak a közösségimédia-jelenlétről és az ezzel kapcsolatos előnyökről. Minél többen kommentelnek ugyanis egy adott hírt, annál nagyobb lesz az elérése.

Az NMHH elnöke a nagy médiaplatformokról úgy vélte: bár úgy tesznek, mintha elfogadnák az uniós szabályozást, valójában minden lehetséges eszközzel akadályozzák annak az érvényesülését.

A DSA-rendelet nagy munkát ad minden európai hatóságnak, arra azonban nem alkalmas, hogy érdemben változtasson azon a rendkívül egyenlőtlen helyzeten, ami a felhasználó és a platformok között jól érzékelhetően fennáll – mondta Koltay András, hozzátéve, az Európai Bizottság csak ígérgeti a megoldást, de az elmúlt két évben képtelen volt arra, hogy akár egyetlen olyan eljárást is lezárjon, ami egy ilyen nagy platformmal szemben elindult.

A magyar média szabadságát érintő kritikákról szólva a médiahatóság elnöke elmondta: évről évre születnek jelentések, amelyeket elemezve az NMHH szakértői minden évben megállapítják, hogy alapvetően nem jogi, szakmai szempontú anyagok, hanem a Magyarországgal kapcsolatos európai percepció és politikai hangulat termékei.

A legnagyobb baj ezekkel a jelentésekkel vagy a sajtószabadság-rangsorokkal, hogy már eleve az is bizonytalan, hogy milyen módszertanra épülnek. Összeállítói egyáltalán nem törekednek a sokoldalú tájékozódásra, készítői pedig az NMHH-t soha nem keresik meg – tette hozzá Koltay András.