A hazai felnőtt lakosság médiatudatosságára irányuló kutatás (2024)
A kutatás célja
A digitális média térhódításával és az információs társadalom fejlődésével a médiatudatosság kérdése minden korábbinál fontosabbá vált. Az emberek napi szinten szembesülnek a különböző médiaplatformokról érkező információáradattal, melynek megszűrése, értékelése és kritikus feldolgozása egyre nagyobb kihívást jelent. Napjainkban a médiatudatosság nem csupán praktikus képesség, hanem a társadalom működéséhez szükséges kulcskompetencia, amely segít eligazodni a komplex információs környezetben és védelmet nyújt a dezinformációval szemben. A közösségi média demokratizálódásával szerepet kaptak a tartalom-előállítási készségek és ezek etikus gyakorlata is.
Fentiekre tekintettel az NMHH 2025-ben nagymintás kutatást indított a hazai felnőtt lakosság médiatudatosságának önbevallásos alapon történő vizsgálatára. (A digitális tudatosság vizsgálatához szorosan hozzátartozik a tartalomértés és -értelmezés képessége, illetve egy sor további szociális készség, de ezeket nem önbevallásos közvéleménykutatás, hanem kompetenciamérés keretében célszerű vizsgálni.)
A cél a médiatudatosság különböző aspektusainak mélyebb megértése volt, különösen azoké, amelyeket az online platformok hoztak magukkal.
A kutatás módszertana
A kutatók kvantitatív vizsgálatot végeztek, ahol az adatgyűjtés módja telefonos adatfelvétel volt (CATI). A kutatás célcsoportját a 18-75 éves népesség jelentette. A minta nagysága 1000 fő volt. A minta a legfontosabb demográfiai szempontok (nem, korcsoport, település típusa, megye és iskolai végzettség) reprezentálja hazánk 18-75 éves populációját.
A teljes mintában felvett adatok legfeljebb ± 3,5%-os hibahatárral vetíthetőek ki a célcsoportra. A mintavételből fakadó és óhatatlanul is előforduló torzulásokat többszempontú súlyozással korrigálták.
Közösségimédia-használat és tudatosság
Tízből hét felhasználó – saját állítása szerint – magabiztosan használja a közösségi média oldalakat, tudja és kontrollálja a fiókbeállításokat, illetve azt is, hogy ki nézheti meg a tartalmait. A használat magabiztossága egyértelmű összefüggést mutat az életkorral: minél fiatalabb volt a kérdezett, annál magabiztosabban használja a közösségi médiát.
Közösségi médiával kapcsolatos állítások értékelése
| Állítás | 1 – egyáltalán nem jellemző | 2 | 3 | 4 | 5 – teljes mértékben jellemző | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Magabiztosan használom a közösségi média fiókom beállításait annak ellenőrzésére, hogy ki láthatja az általam megosztott fényképeket és videókat. | 10% | 4% | 13% | 21% | 50% | 2% |
| Gyakran látok olyan nézeteket, amelyekkel nem értek egyet. | 10% | 6% | 28% | 17% | 36% | 2% |
| Gyakran lájkolok tartalmakat a közösségi oldalakon. | 24% | 19% | 22% | 15% | 19% | 1% |
| Gyakran osztok meg tartalmakat, posztolok a közösségi oldalakon. | 43% | 22% | 19% | 5% | 10% | 1% |
| Gyakran kommentelek a közösségi oldalakon. | 54% | 20% | 15% | 5% | 5% | 1% |
| Állítás | Az egyetértés mértékének átlaga |
|---|---|
| Magabiztosan használom a közösségi média fiókom beállításait annak ellenőrzésére, hogy ki láthatja az általam megosztott fényképeket és videókat. | 4,0 |
| Gyakran látok olyan nézeteket, amelyekkel nem értek egyet. | 3,6 |
| Gyakran lájkolok tartalmakat a közösségi oldalakon. | 2,9 |
| Gyakran osztok meg tartalmakat, posztolok a közösségi oldalakon. | 2,2 |
| Gyakran kommentelek a közösségi oldalakon. | 1,9 |
Közösségi médiahasználattal kapcsolatos állítások átlaga életkori csoportok szerint
A kutatás résztvevői közül minden harmadik felhasználó szokott gyakran lájkolni valamely közösségimédia-felületen, 15% szokott gyakran posztolni és tartalmakat megosztani, tíz százalék a rendszeres kommentelők aránya. Kiderült, hogy a fiatalok majdnem ugyanolyan arányban lájkolnak, posztolnak, vagy írnak kommenteket, mint az idősebbek. A kisebb eltérések azért rámutatnak arra, hogy a 18-29 évesek lájkolnak és posztolnak a legtöbbet, a 40-49 évesek osztanak meg legkevésbé tartalmakat, és az 50-59 évesek kommentelnek a legkevesebbet.
A megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy a közösségi médiában gyakran találkozik az övétől eltérő nézetekkel – vagyis a válaszadók másik fele nem gyakran találkozik ilyennel, ami a véleménybuborék jelenséget látszik igazolni. Az életkor ebből a szempontból nem jelent markáns különbséget, noha a különböző korosztályok jellemzően más-más platformokat használnak.
| Állítás | Teljes minta | 18-29 éves | 30-39 éves | 40-49 éves | 50-59 éves | 60-75 éves |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Magabiztosan használom a közösségi média fiókom beállításait annak ellenőrzésére, hogy ki láthatja az általam megosztott fényképeket és videókat. | 4,0 | 4,4 | 4,3 | 4,3 | 3,5 | 3,1 |
| Gyakran látok olyan nézeteket, amelyekkel nem értek egyet. | 3,6 | 3,7 | 3,8 | 3,7 | 3,4 | 3,6 |
| Gyakran lájkolok tartalmakat a közösségi oldalakon. | 2,9 | 3,2 | 2,9 | 2,7 | 2,7 | 2,8 |
| Gyakran osztok meg tartalmakat, posztolok a közösségi oldalakon. | 2,2 | 2,4 | 2,2 | 2,0 | 2,1 | 2,1 |
| Gyakran kommentelek a közösségi oldalakon. | 1,9 | 1,9 | 2,0 | 1,8 | 1,7 | 1,9 |
A hírekben szereplő információk valóságtartalmának ellenőrzése
A közösségi média oldalakon olvasható hírek valóságtartalmát – saját elmondása szerint – a megkérdezettek 55%-a ellenőrzi. Tízből négyen egyáltalán nem ellenőrzik le a híreket, a fennmaradó rész (8%) vagy nem fogyaszt híreket vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. Ez alátámasztja azt a hipotézist, amelyet nap mint nap tapasztalunk, hogy a közösségi média kiváló terepe a gyorsan terjedő álhíreknek.
A diplomások, a budapestiek és a legintenzívebb használók, azaz a 18-29, a 30- 39 éves korcsoport körében 60%-ot is eléri, illetve meghaladja a közösségi médiában szereplő hírek ellenőrzése, de még ezekben a csoportokban is a kérdezettek harmada nem így nyilatkozott.
| Demográfiai csoport | Szokta ellenőrizni | Nem szokta ellenőrizni | Nem lát híreket/cikkeket a közösségi médiában | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|
| Teljes minta | 55% | 38% | 4% | 3% |
| Férfiak | 58% | 34% | 4% | 4% |
| Nők | 51% | 43% | 5% | 2% |
| 18–29 évesek | 62% | 32% | 6% | 1% |
| 30–39 évesek | 66% | 30% | 3% | 1% |
| 40–49 évesek | 54% | 37% | 4% | 5% |
| 50–59 évesek | 49% | 43% | 3% | 5% |
| 60–75 évesek | 44% | 48% | 5% | 3% |
| 8 általános és szakmunkás végzettségűek | 47% | 45% | 4% | 5% |
| Középiskolai végzettségűek | 60% | 35% | 4% | 1% |
| Főiskolai, egyetemi végzettségűek | 60% | 33% | 5% | 2% |
| Budapesten élők | 66% | 27% | 4% | 4% |
| Vármegyeszékhelyen élők | 52% | 43% | 3% | 2% |
| Városban élők | 50% | 41% | 5% | 3% |
| Falun élők | 55% | 39% | 4% | 3% |
Hogyan ellenőrizzük a közösségimédia-oldalakon/-alkalmazásokban olvasott hírekben szereplő információk valóságtartalmát?
A hírek ellenőrzése kapcsán felmerül a kérdés, hogy az emberek mit értenek ez alatt. Önmagában is sokatmondó, hogy mely megoldások végeztek az első három helyen, nagyon szoros versenyben egymással. A legtöbben azt választották a rendelkezésükre álló válaszlehetőségekből, hogy ellenőrzik, hogy olyan szervezet tette-e közzé az adott tartalmat, amelyet megbízhatónak tartanak.
Ugyanennyien választották azt az opciót is (hiszen több lehetőséget is meg lehetett jelölni), hogyan ellenőrzik azt, hogy a cikkben szereplő információk megjelentek-e máshol is. Az első kettőtől egy-két százalékponttal maradt el az a válaszlehetőség, hogy elgondolkozom azon, hogy miről szól a cikk, és hogy mennyire valószínű, hogy igaz a tartalma.
| Az ellenőrzés módja | Azoknak az aránya, akik alkalmazzák ezt a módszert |
|---|---|
| Ellenőrzöm, hogy olyan szervezet tette-e közzé az adott tartalmat, amelyet megbízhatónak tartok. | 60% |
| Ellenőrzöm, hogy a cikkben szereplő információk megjelentek-e máshol is. | 59% |
| Elgondolkozom azon, hogy miről szól a cikk, és hogy mennyire valószínű, hogy igaz a tartalma. | 56% |
| Ellenőrzöm, hogy olyan szervezetről van benne szó, amelyről már hallottam. | 53% |
| Mérlegelem, hogy azt a személyt, aki megosztotta, mennyire tartom megbízhatónak. | 48% |
| Megnézem, hogy mennyire néz ki professzionálisnak a cikk, például vannak-e helyesírási hibák, a képek vagy videók jó minőségűnek tűnnek-e. | 47% |
| Megnézem a hozzászólásokat/az emberek véleményét a cikkről. | 42% |
| Ellenőrzöm, hogy olyasvalaki írta-e, aki maga is ott volt, amikor történt az esemény/látta a történteket. | 28% |
| Egyéb módon | 7% |
Az interneten található tényszerű információk valóságtartalma
A keresőmotorok, illetve az interneten való kutakodáshoz a közösségi médiához képest egy kicsit kritikusabban állnak hozzá az emberek. A kérdezettek háromnegyede legalább egy kicsit elgondolkodik azon, hogy amit talált egy adott keresés kapcsán, az vajon teljes mértékben megállja-e a helyét. A válaszadók fele azt vallja, hogy a keresés után talált adatok, információk nagy része azért igaz lesz, míg közel ennyien (44%) úgy vélik, hogy kisebb részben igazak az így talált információk.
A kérdezettek 71%-a azt vallotta, hogy ellenőrizni szokta, hogy valóban megfelel-e a valóságnak, amit a keresés eredményeként az interneten talált.
Az internetezők 76 százaléka gondolkodik el azon, hogy az interneten – például a Google-kereső segítségével – talált informáéciók igazak-e.
| Állítás/vélemény | Az adott véleménnyel egyetértők aránya |
|---|---|
| Az interneten található információk minden esetben igazak. | 1% |
| Az interneten található információk nagy része igaz. | 50% |
| Az interneten található információk kisebb része igaz. | 44% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 6% |
| A kérdésre adott válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| Igen | 71% |
| Nem | 27% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 2% |
Keresőmotor által listázott oldalakon található információk hitelessége
Az ellenőrzés módja azonban meglehetősén képlékeny. Egy értékelhető számosságú kisebbség (7%) szerint ez nem is szükséges hiszen, ha egy gép, egy keresőmotor listázza ki a weboldalakat, ahonnét megkaphatjuk a kérdéses információt, akkor a gép eleve elfogulatlan és hiteles weboldalakat fog kiválasztani.
A válaszadók fele abban bízik, hogy a kilistázott weboladalak nagy része elfogulatlan és értékes véleményforrás lesz. 42% pedig csak azokat a weboldalakat olvassa el a keresés után, amelyeket ismer, hiszen ezekben meg is bízik.
Ez tehát teljes mértékben összecseng a közösségimédia kapcsán írottakkal, illetve a szelektív észlelés modelljével.
| Válaszlehetőség | Az adott véleménnyel egyetértők aránya |
|---|---|
| Úgy gondolom, hogy ha a keresőmotor listázta őket, akkor ezek a weboldalak pontosak és elfogulatlanok lesznek. | 7% |
| Úgy gondolom, hogy a honlapok egy része pontos vagy elfogulatlan lesz. | 48% |
| Nem igazán gondolkodom azon, hogy pontosak vagy elfogulatlanok-e az információk, csak azokat az oldalakat használom, amelyeket már ismerek/kedvelek. | 42% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 4% |
Tartalomelőállítás és demokratikus nyilvánosság
A tartalomelőállítás demokratizálódása folytán a közösségi médiában a felelős tartalomkészítés is a médiatudatosság részévé vált. Ez nem csupán technikai feladat, hanem tudatos, etikus és jogkövető magatartást is jelent. Magában foglalja a pontos, hiteles információk megosztását, az adatvédelem és titoktartás betartását, valamint a közönséghez igazított, értékes tartalom előállítását. Ezzel összefüggésben érdemesnek tartottuk megvizsgálni, hogy az közösségi médiában való véleménynyilvánítással kapcsolatban hogyan alakul a felhasználók véleménye.
A közösségi médiában történő véleménynyilvánítással kapcsolatos álláspontok megoszlása
Komoly egyetértés mutatkozott a válaszadók között abban, hogy a felhasználókat meg kell védeni a nem megfelelő vagy sértő tartalmak megjelenésétől: ötből négy válaszadó inkább, vagy teljesen egyetértett ezzel. A válaszadók fele ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az emberek az interneten elmondhassák, amit akarnak, még akkor is, ha az ellentmondásos vagy sértő mások számára. A válaszadók közel fele egyetért azzal, hogy az embereknek jogukban áll névtelenül kifejteni véleményüket az interneten.
| Vélemény | 1 – egyáltalán nem ért egyet | 2 | 3 | 4 | 5 – teljes mértékben egyetért | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Az internet-felhasználókat meg kell védeni a nem megfelelő vagy sértő tartalmak megjelenésétől. | 7% | 1% | 11% | 14% | 62% | 5% |
| Fontosnak tartom, hogy az emberek az interneten elmondhassák, amit akarnak, még akkor is, ha az ellentmondásos vagy sértő mások számára. | 11% | 8% | 27% | 17% | 32% | 5% |
| Úgy gondolom, hogy az embereknek jogukban állna elrejteni a személyazonosságukat az interneten, hogy névtelenül fejezhessék ki a véleményüket. | 19% | 8% | 22% | 15% | 31% | 5% |
Mesterséges intelligencia
A több jelentős – általunk is taglalt - jelenség mellett az elmúlt években szinte forradalomszerű változást hozott életünkbe a mesterséges intelligencia (AI) ugrásszerű elterjedése az általános felhasználói közegben.
MI alapú chatprogramok használata 2024-ben
Minden harmadik kérdezett – elmondása szerint – már tudatosan használja. (Itt a tudatos használatról, tipikusan a ChatGPT és hasonló alkalmazásokról van szó, és nem arról, hogy a kérdezett tudja-e, hogy például a kereső algoritmusok hogyan és miként használnak AI megoldásokat.)
Nem meglepő módon ebben az esetben az életkor, a lakóhely és az iskolai végzettség egyenes arányosságot és összefüggést mutat az AI használattal.
A 18-29 éves korosztály közel 60, míg a diplomások közel 50%-a használja az AI-t. A Budapesten élők esetében ez meghaladja a 40%-ot. Ugyanakkor az AI használatának terjedését önmagában is jól szemlélteti az a tény, hogy az 50-59 évesek 15, míg a 60 felettiek 10%-a használja már tudatosan.| Demográfiai csoport | A használók aránya az adott csoportban |
|---|---|
| Teljes minta | 32% |
| Férfiak | 32% |
| Nők | 32% |
| 18–29 évesek | 59% |
| 30–39 évesek | 43% |
| 40–49 évesek | 40% |
| 50–59 évesek | 15% |
| 60–75 évesek | 9% |
| 8 általános és szakmunkás végzettségűek | 17% |
| Középiskolai végzettségűek | 38% |
| Főiskolai, egyetemi végzettségűek | 48% |
| Budapesten élők | 43% |
| Vármegyeszékhelyen élők | 32% |
| Városban élők | 33% |
| Falun élők | 24% |
Vélemények az MI-programoktól kapott információ igaz voltáról
Érdekes felfigyelni arra, hogy ugyan mesterséges intelligenciáról, tehát végső soron fogalmilag egy gépről beszélünk, mégis a hihetőség és hitelesség kapcsán a közösségi médiához és a keresőmotorok megítéléséhez hasonló eredményeket kaptunk.
A teljes minta harmadát kitevő AI felhasználok háromnegyede (72%) mondta azt, hogy amikor tényszerű információkat kap a mesterséges intelligencia alapú chatprogramoktól, szokta ellenőrizni, hogy az információ megfelel-e a valóságnak. Ez teljes mértékben egyezik a keresőmotorok kapcsán kapott eredményekkel, ami alapján azt a hipotézist is levonhatjuk egyben, hogy az AI-on és a keresőn hasonlót, vagy ugyanazt értik az emberek, ami voltaképp technológiailag fedi is a valóságot.
Ugyanakkor ebben az esetben is megfigyelhető azt, hogy a kapott találatok, információk körét alapvetően igazinak, valódinak tartják. Minden ötödik kérdezett nyilatkozott úgy, hogy az így előállt információknak csak kisebb része lenne igaz.
| A kérdésre adott válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| Minden esetben igazak. | 5% |
| A nagy részük igaz. | 72% |
| Kisebb részük igaz. | 20% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 4% |
| A kérdésre adott válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| Igen | 72% |
| Nem | 27% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 2% |
Médiafinanszírozás
A tudatos médiafogyasztás nemcsak a forráskritikára és a tartalmak ellenőrzésére terjed ki, hanem arra is, hogy a fogyasztók megértsék: a média gazdasági háttere hogyan befolyásolhatja a tartalmakat, a szerkesztési elveket és a hírérték megítélését.
Közszolgálati és kereskedelmi csatornák finanszírozása
A kutatás platformok szerinti bontásban vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a különböző médiatípusok fő bevételi forrásaival. A megkérdezettek fele volt tisztában a közszolgálati média kormányzati finanszírozásával, ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoztak az egyes demográfiai szegmensekben. A férfiak, a diplomával rendelkezők és a fővárosban élők nagyobb arányban jelölték meg a közszolgálat kormányzati (valójában: költségvetési) finanszírozását (a központi költségvetés által nyújtott támogatás a közmédia teljes költségvetésének több mint 90%-át teszi ki). A kérdezettek negyede szerint ugyanakkor reklámbevételből tartja el magát a közmédia, holott ténylegesen ez a bevételeinek csak néhány százalékát teszi ki.
A kereskedelmi csatornák esetében a reklámbevételeket csak a válaszadók kétharmada említette, noha – a kábelszolgáltatóktól származó műsordíj mellett ez a legfontosabb bevételi forrásuk. A kormányzati támogatást 15% (a fiatalok között 22%) említette a kereskedelmi csatornák finanszírozási forrásaként. A megkérdezettek több mint tíz százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a televíziós csatornák finanszírozásával kapcsolatos kérdésre. Nem tudta ezek szerint kiválasztani azt, hogy miből működnek a kereskedelmi csatornák. Még tovább egyszerűsítve, nem tudott választani abból, hogy reklámbevételekből, vagy állami támogatásból tartják-e fent magukat.
| A finanszírozás módja | Közszolgálati tévécsatornák | Kereskedelmi tévécsatornák |
|---|---|---|
| A kormány támogatása | 54% | 14% |
| Reklámbevétel | 24% | 65% |
| Speciális műsorok szponzorálása | 2% | 4% |
| Más mód | 6% | 4% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 15% | 13% |
Internetes platformok finanszírozása
A keresőmotorok és a YouTube finanszírozási hátterére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek negyede (a 60-75 évesek körében a fele) nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A válaszadók közül a legtöbben azt a válaszlehetőséget adták meg, hogy legnagyobb mértékben az oldalakon megjelenő hirdetések bevételeiből finanszírozzák ezek a szereplők a működésüket, ami megfelel a valóságnak, viszont az egyéb bevételeket (például a Google esetében a felhőalapú szolgáltatásokat vagy a YouTube fizetős változatát) jóval kisebb arányban említették, mint ahogy azt a valós adatok indokolnák.
| A finanszírozás módja | Keresőmotorok | Youtube |
|---|---|---|
| Televíziós jogdíjak | 2% | 3% |
| Kormányzati források | 1% | 2% |
| Programok és szolgáltatások értékesítése más csatornákon vagy országokban | 7% | 7% |
| Az oldalon található hirdetések | 32% | 43% |
| A hirdetők fizetnek azért, hogy a listán előrébb szerepelhessenek/elsőként szerepelhessenek. | 16% | 16% |
| A hirdetők akkor fizetnek, ha a felhasználók a szponzorált linkekről átkattintanak a weboldalukra. | 13% | 2% |
| Egyéb | 1% | 26% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 27% |
Adatvédelem
Az online platformok, alkalmazások és weboldalak folyamatosan gyűjtik és elemzik a felhasználók személyes adatait, digitális lábnyomát, viselkedésmintáit. Ez a folyamat nehezen átlátható a felhasználók számára, és magában hordozza a visszaélések veszélyét.
A kutatásba bevontak 78%-a nyilatkozott úgy, hogy tisztában van azzal, hogy a közösségimédia-platformok információkat gyűjtenek a felhasználókról. A fiatalok csaknem 90%-a, az 50 év felettieknek a háromnegyede, míg a 60 felettieknek viszont csupán 56 %-a van ezzel tisztában. Minél magasabb végzettségű és minél nagyobb településen lakik egy felhasználó, annál inkább ismert előtte az adatgyűjtés ténye.
| Demográfiai csoport | Az igennel válaszolók aránya az adott csoportban |
|---|---|
| Teljes minta | 78% |
| Férfiak | 79% |
| Nők | 77% |
| 18–29 évesek | 87% |
| 30–39 évesek | 89% |
| 40–49 évesek | 89% |
| 50–59 évesek | 74% |
| 60–75 évesek | 56% |
| 8 általános és szakmunkás végzettségűek | 65% |
| Középiskolai végzettségűek | 83% |
| Főiskolai, egyetemi végzettségűek | 91% |
| Budapesten élők | 83% |
| Vármegyeszékhelyen élők | 79% |
| Városban élők | 77% |
| Falun élők | 74% |
Online vásárlás
Az e-kereskedelem technológiai fejlődése új lehetőségeket teremt, de egyben új kockázatokat is hoz, amelyekkel a fogyasztók és a szabályozók gyakran csak késve tudnak lépést tartani. Az NMHH médiatudatossági kutatása azt is felmérte, hogy mennyire tudatosak a hazai fogyasztók online vásárlásaik során.
A válaszadók nyolcvan százaléka igyekszik valamilyen módon ellenőrizni az e-kereskedelmi oldalakat a vásárlás előtt: 62%-uk azt nézi meg, hogy van-e számára ismert és hitelesnek tartott fizetési lehetőség, de az online bolt webcímét, illetve a kereskedő vagy a márka ismertségét is több mint a válaszadók fele ellenőrzi saját bevallása szerint.| A kérdésre adott válasz (az ellenőrzés módszere) | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| Ellenőrzöm a fizetési lehetőségeket, hogy van-e közöttük ismert szolgáltatás (pl. Simple, PayPal). | 62% |
| Ellenőrzöm a webcímet, hogy biztonságosnak tűnik-e. | 59% |
| Megnézem, hogy ismerem-e a céget vagy a márkát | 54% |
| Ellenőrzöm, hogy az oldal szerepel egy keresőmotorban, mint például a Google vagy a Bing. | 39% |
| Megkérdezem a családot/barátokat, hogy ismerik-e az oldalt. | 27% |
Tízből hatan használnak ár-összehasonlító oldalakat – jellemzően biztosításokkal, utazásokkal vagy kommunikációs szolgáltatásokkal kapcsolatban. A vásárlói döntés legfőbb szempontja a termék vagy a szolgáltatás ára, a fogyasztói vélemények és értékelések inkább csak kiegészítő információk.
A magabiztosság percepciója
A kutatás a digitális tudatossághoz és biztonsághoz szorosan kapcsolódó dimenziók mentén vizsgálta a felhasználók online jelenléttel kapcsolatos önértékelését is. Minél fiatalabb volt a válaszadó, annál magabiztosabb internethasználónak tartotta magát. Az e csoporthoz tartozók nem (vagy kevésbé) ellenőrzik a cikkek igazságtartalmát, ahogy a véleményükkel egyező információkat sem ellenőrzik. A keresők és az MI-asszisztensek használata során ezzel szemben rendszeresen ellenőrzik a kapott eredményeket.
Noha önértékelésük alapján a fiatalabbak érzik magukat a leginkább magabiztosnak, az adatkezelés és az internetes reklámok kérdésében a 30-39 évesek látszanak a legfelkészültebb internetezőknek. További vizsgálódást igénylő kérdés, hogy ebben szerepet játszik-e az a körülmény, hogy a kutatási eredmények szerint a 18-29 éves fiatalok kimagasló arányban (59%, ami a teljes minta átlagának csaknem a duplája) használnak MI-alapú programokat. Ez egy sor adatvédelmi kérdést vet fel, például a felhasználó által megadott információk védelmével kapcsolatban. A legfőbb kérdés pedig az, hogy a fiatalok adatvédelmi „nagyvonalúsága” tekinthető-e egy olyan korszak előjelének, amelyben az adatok megosztása fontosabbá válik, mint azok védelme.
| Állítás | Teljes minta | 18-29 éves | 30-39 éves | 40-49 éves | 50-59 éves | 60-75 éves |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mindig felismerem, ha reklámot látok az interneten. | 4,6 | 4,7 | 4,8 | 4,6 | 4,6 | 4,5 |
| Magabiztosan használom az internetet. | 4,3 | 4,7 | 4,7 | 4,6 | 4,0 | 3,5 |
| Tisztában vagyok az adatkezelési feltételekkel, tudom, ki férhet hozzá az interneten megadott adataimhoz. | 4,0 | 4,0 | 4,3 | 4,1 | 3,9 | 3,7 |