A felsőfokú médiaképzésben résztvevők körében végzett véleményfelmérés eredményei
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából a kommunikáció- és médiatudomány szakok helyzetének feltárására irányuló kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a hallgatók szakválasztási motivációiról, a képzés tartalmi és infrastrukturális jellemzőiről, valamint a diploma munkaerőpiaci értékéről.
Módszertan
A Psyma Hungary Kft. által lebonyolított online kérdőíves kutatás 2025. június-júliusában zajlott, a kutatásban 15 egyetem hallgatói vettek részt. A mintanagyság: 406 fő volt.
A kutatás során összegyűjtött adatok alapján kijelenthető, hogy a hallgatók szakválasztási döntéseit elsősorban az érdeklődés és az önmegvalósítás iránti igény határozza meg. A válaszadók 68 százaléka jelölte meg a kommunikáció és a média iránti személyes érdeklődést mint elsődleges motivációt, és 41 százalék számára a kreatív, alkotó jelleg volt a döntő szempont. Ugyanakkor a hallgatók 54 százaléka a szakhoz kapcsolódó munkaerőpiaci lehetőségeket is figyelembe vette.
1. ábra: Egyes faktorok szerepe abban, hogy az adott felsőoktatási szakot/intézményt választotta a hallgató
| Ezzel indokolta a választását | Nagyon nagymértékben közrejátszott | Többnyire közrejátszott | Többnyire nem játszott közre | Egyáltalán nem játszott közre |
|---|---|---|---|---|
| Tetszett ez a szakma, szakterület. | 53% | 42% | 3% | 1% |
| Határozott elképzelésem volt arról, hogy a későbbiekben mit szeretnék csinálni. | 22% | 44% | 20% | 13% |
| Ezt a szakot könnyen el lehet végezni. | 9% | 47% | 23% | 21% |
| Ez a szak keresett a munkaerőpiacon | 7% | 47% | 31% | 15% |
| A végzettséggel párosuló piacképes jövedelem. | 7% | 46% | 33% | 14% |
| Korábbi saját szakmai élmény. | 12% | 29% | 25% | 35% |
| Tetszik a médiaszereplés lehetőségével együtt járó figyelem | 7% | 34% | 33% | 26% |
| Ez a szak keresett a munkaerőpiacon. | 6% | 46% | 32% | 17% |
| A médiaszakemberek pozitív megítélése | 5% | 37% | 38% | 19% |
| Szülői, családi indíttatás. | 2% | 12% | 19% | 66% |
| Ezt a szakot választotta több ismerősöm is. | 1% | 9% | 25% | 65% |
| A középiskolai eredményeim alapján ez a szak volt számomra elérhető. | 6% | 28% | 24% | 41% |
| Első helyen nem ide jelentkeztem, de csak ide vettek fel. | 9% | 10% | 7% | 74% |
A kommunikáció- és médiatudomány képzésben részesülő hallgatók válaszai alapján általánosságban elmondható, hogy a mért dimenziók mentén a médiaszakos egyetemisták nagyfokú elégedettségről számoltak be, különösen az oktatók felkészültségével, továbbá a kommunikációs és együttműködési platformok használhatóságával elégedettek a diákok. A legkevésbé pozitív megítélést a képzés-specifikus eszközpark rendelkezésre állása kapta.
Konkrét számokkal alátámasztva: a felmérésben részt vevő hallgatók 87 százaléka magasra értékeli az oktatók felkészültségét, és a tanári hozzáállás értékelése is hasonlóan pozitív képet mutat (84 százalék).
A képzés tartalmával kapcsolatban a hallgatók 75 százaléka elégedett, de a teljes elégedettség aránya ennél jóval alacsonyabb, ami összefügg a gyakorlati képzésben tapasztalt hiányosságokkal.
2. ábra: Elégedettség a tanárokkal és a képzés tartalmával összességében
| Az elégedettség mértéke ezzel szemben | Teljes mértékben elégedett vele | Többnyire elégedett vele | Többnyire nem elégedett vele | Egyáltalán nem elégedett vele |
|---|---|---|---|---|
| A szakon tanító tanárok felkészültsége | 29% | 59% | 11% | 2% |
| A szakon tanító tanárok hozzáállása | 24% | 61% | 12% | 3% |
| A képzés tartalmával összességében | 20% | 55% | 21% | 4% |
A hallgatók mindenekelőtt az elmélet és a gyakorlat arányát nem tartják megfelelőnek: a diákok 55 százaléka változtatna ezen, méghozzá a gyakorlat javára.
3. ábra: Átstrukturálódás iránya a hallgatók szerint: a képzés elméleti és gyakorlati részeinek helyesnek vélt aránya a jelenlegihez képest
| Az elmélet és a gyakorlat aránya | Jelenlegi detektált arányok | A megfelelőnek tartott arányok | Az átstrukturálódás irányai százalékpontban |
|---|---|---|---|
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 10–90% | 1% | 2% | +1 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 20–80% | 3% | 6% | +3 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 30–70% | 9% | 19% | +10 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 40–60% | 14% | 29% | +15 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 50–50% | 13% | 23% | +10 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 60–40% | 17% | 12% | –5 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 70–30% | 23% | 6% | –17 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 80–20% | 13% | 2% | –11 |
| Az elmélet és a gyakorlat aránya 90–10% | 7% | 0% | –7 |
A médiaképzéshez rendelkezésre álló eszközparkot a hallgatók csupán 13 százaléka tartja minden igényt kielégítőnek, további 48 százalék szerint többnyire megfelelő, ugyanakkor 39 százalék kifejezetten elégedetlen ezzel a területtel. A hallgatói válaszok azt jelzik, hogy a meglévő infrastruktúra sok esetben nem megfelelően kihasznált, vagy a hozzáférés korlátozott, ami csökkenti a hallgatók gyakorlati felkészültségét. A diákok 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a képzés során nem találkozott professzionális stúdióval, videó- vagy hangtechnikai felszereléssel és iparági szoftverekkel sem.
4. ábra: A képzés során használt eszközök előfordulási gyakorisága
| Eszköz | A használat aránya |
|---|---|
| Kamerák (fix és mozgatható, többkamerás rendszer) | 44% |
| Mikrofonok (kézi mikrofonok, puskamikrofonok, stb.) | 37% |
| Televízió stúdió | 34% |
| Szerkesztőszoftverek | 33% |
| Rádióstúdió | 31% |
| Vágószoba | 30% |
| Stúdióvilágítás (lámpák, reflektorok, softboxok) | 29% |
| Multimédiás előadók / mozitermek – projektorral | 28% |
| Utómunka szoftverek | 26% |
| Podcaststúdió | 23% |
| Mobil újságírói eszközök (mobiltelefon–mikrofon–gimbal-kombó) | 14% |
| Szerkesztőségi szoftverek | 12% |
| Hírszerkesztő rendszerek | 8% |
| Korrektúra- és tördelőprogramok | 7% |
| Egyiket felsoroltat sem használta képzése során | 31% |
A hallgatók többsége – 83 százaléka – szerint a nekik nyújtott képzések követik a digitális platformok és a digitális technológia fejlődését, azonban az intézményeknek nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az olyan korszerű, piacképes tudás tantervbe emelésére, mint például a digitális tartalomgyártás, a közösségi média és az adatvezérelt kommunikáció, az AI-eszközök tartalomgyártási alkalmazásai vagy a videóalapú platformok menedzsmentje.
5. ábra: A képzés tematikája a digitális platformok, valamint a digitális technológia fejlődése fényében
| A képzés tematikája mennyire követi a digitális platformok és a digitális technológia fejlődését? | Arány |
|---|---|
| Teljes mértékben követi | 27% |
| Többnyire követi | 55% |
| Többnyire nem követi | 15% |
| Egyáltalán nem követi | 2% |
A magyar szakirodalom minőségével a hallgatók többsége elégedett (76%), ugyanakkor a korszerűség megítélése már visszafogottabb (55%), ami azt jelzi, hogy a magas minőség mellett szükséges az irodalom aktualizálása. Általánosan elmondható, hogy a diákok fele rendszeresen használ külföldi szakirodalmat a képzés során. A használat gyakorisága a másodévesek körében és a nappali képzésben résztvevők körében magasabb.
6. ábra: Elégedettség a magyar szakirodalommal
| Kérdés | Teljes mértékben /nagyon gyakran | Többnyire igen | Többnyire nem | Egyáltalán nem |
|---|---|---|---|---|
| Elégedett-e a képzéshez szükséges magyar szakirodalom minőségével? | 18% | 58% | 21% | 3% |
| Elégedett-e képzéshez szükséges magyar szakirodalom korszerűségével? | 12% | 43% | 34% | 11% |
| Szükséges-e a külföldi szakirodalom használata? | 13% | 37% | 44% | 7% |
A szakmai gyakorlat a képzés egyik alapvető eleme, amelynek jelentőségét a hallgatók többsége elismeri. Ugyanakkor a szervezésben hiányosságok tapasztalhatók, lévén a megkérdezettek 76 százaléka önállóan szerzi meg gyakorlati helyét, intézményi támogatást csak korlátozottan kap.
7. ábra: A gyakornoki hely megszerzése
| Válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| A hallgató intézte magának a gyakornoki helyet intézményi segítség nélkül | 45% |
| A hallgató intézte magának a gyakornoki helyet, az intézmény csak segítséget nyújtott a megtalálásában | 31% |
| Az intézmény kínálja fel a gyakornoki helyet, azt csak el kell fogadnia a hallgatónak | 10% |
| Egyéb módon szerzett gyakornoki helyet | 12% |
| Nincs a képzés keretein belül kötelező gyakorlat | 2% |
A kommunikáció- és médiatudomány szakon végzők továbbtanulási szándéka kiemelkedően magas: a megkérdezettek 76 százaléka tervezi a diploma megszerzése után kiegészítő tanulmányok folytatását. 5 százalékuk tervez a diploma megszerzése utáni szakirányú doktori képzésben való részvételt, a többiek jellemzően gazdasági, digitális marketing vagy média-specifikus mesterképzés formájában folytatnák tanulmányaikat.
8. ábra: Szakirányú doktori képzés tervezése a hallgatók körében
| Válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| Biztosan tervezi | 5% |
| Valószínűleg tervezi | 26% |
| Nem valószínű, hogy tervezi | 48% |
| Biztos, hogy nem tervezi | 21% |
9. ábra: Más, további szakterületek preferálása
| Válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| Bölcsészettudomány területe | 32% |
| Társadalomtudomány területe | 32% |
| Gazdaságtudomány területe | 16% |
| Művészet területe | 15% |
| Pedagógusképzés területe | 6% |
| Sport/rekreáció területe | 4% |
| Jogtudomány területe | 4% |
| Államtudomány területe | 4% |
| Informatika területe | 2% |
| Természettudomány területe | 2% |
| Nem tervezi a más szakterületeken való továbbtanulást | 24% |
10. ábra: Preferált elhelyezkedési szakterületek a hallgatók körében
A legtöbb hallgató, ha lehetősége adódik rá, a PR/ marketing területén helyezkedne el (50%), de sokuk számára az online tartalomgyártás (38%), a szervezeti kommunikációs munka (32%), a kreatív ügynökségeknél való elhelyezkedés (32%), illetve az online sajtótevékenység (26%) számít vágyott munkaerőpiaci célnak. A televíziózást a kérdezettek 22 százaléka preferálná a diploma megszerzése után.
| Válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| PR/marketing | 50% |
| Online tartalomgyártás | 38% |
| Szervezeti kommunikáció | 32% |
| Kreatív ügynökség | 32% |
| Online sajtó | 26% |
| Televíziózás | 22% |
| Fikciós filmgyártás | 12% |
| Oktatás, kutatás | 12% |
| Nyomtatott sajtó | 8% |
| Egyéb | 8% |
| Dokumentumfilm gyártás | 7% |
| Még nem tudja | 3% |
| Nem szeretne a tanult szakterületen elhelyezkedni | 4% |
A hallgatók 19 százaléka úgy látja, hogy biztosan sikerül elhelyezkednie majd a média szakterületén belül, s további 60 százalékuk bizakodó, azaz valószínűnek tartja ezt. A diákok 21 százaléka azonban pesszimista, úgy gondolja, hogy nem lesz sikeres a próbálkozása.
11. ábra: A szakterületen való elhelyezkedés valószínűsítése
| Válasz | Az adott választ adók aránya |
|---|---|
| Biztosan sikerül elhelyezkednie a szakterületen belül | 19% |
| Valószínűleg sikerül elhelyezkednie a szakterületen belül | 60% |
| Nem tartja valószínűnek, hogy sikerül munkát találnia a tanult szakterületen | 19% |
| Biztosan nem sikerül munkát találnia a tanult szakterületen | 2% |
A kommunikáció- és médiatudomány szak presztízse a hallgatók szemében inkább szimbolikus. A kreatív munka és a nyilvánosság előtti szerepvállalás vonzereje továbbra is erős, ugyanakkor a kommunikáció és médiatudományi diploma társadalmi megbecsültsége mérsékeltnek mondható.
12. ábra: A kommunikáció- és médiatudományi diploma társadalmi megbecsültsége (szubjektív besorolás)
| Válasz | Az adott választ adók aránya (egészre kerekített érték) |
|---|---|
| Nagyon alacsony a társadalmi megbecsültsége (1-es skálaérték) | 5% |
| 2-es skálaérték | 3% |
| 3-as skálaérték | 9% |
| 4-es skálaérték | 18% |
| 5-ös skálaérték | 17% |
| 6-os skálaérték | 18% |
| 7-es skálaérték | 15% |
| 8-as skálaérték | 8% |
| 9-es skálaérték | 3% |
| 10-es skálaérték | 1% |
| Nagyon magas a társadalmi megbecsültsége (11-es skálaérték) | 0% |
A szak gazdasági presztízse hasonló megítélés alá esik, ami összefügghet a pályakezdő jövedelmi kilátásokkal és a projektalapú foglalkoztatás bizonytalanságával: a hallgatók 47 százaléka a médiaszakos frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét 400 ezer forintnál alacsonyabbra becsülte.