A médiahatóság saját tavalyi elemzéseit, illetve az NMHH által megrendelt kutatásokat feldolgozó jelentés átfogó képet ad a médiapiac aktuális folyamatairól, hiteles adatokkal támogatva a demokratikus nyilvánosságot. Az NMHH célja, hogy tényalapú elemzéseivel segítse a felhasználók tájékozottságának növelését.

A kiadvány szerint a hazai hírfogyasztók többsége 2024-ben is több forrásból tájékozódott: a 16‒75 év közötti internetezők több mint 80 százaléka követett a közéletet és a közgondolkodást befolyásoló tartalmakat valamilyen médiatípuson – a legtöbben a közösségi oldalak és az online híroldalak segítségével.

A Médiapiaci Jelentés egyik lényeges megállapítása, hogy a közösségi médiát használók csupán fele szokta ellenőrizni egy információ valódiságát, mielőtt megosztja azt, a felhasználók ötöde pedig egyáltalán nem foglalkozik az általa megosztott tartalmak hitelességével. A hazai médiafogyasztók ezzel párhuzamosan az európai átlagot felülmúló aktivitást mutattak a közösségi oldalakon: körükben a tevékeny részvétel 81 százalék volt 2024-ben, ami messze meghaladja a 65 százalékos uniós átlagot.

A kiadvány digitális gyermekvédelemmel foglalkozó fejezete szerint az online média térnyerése alapjaiban alakította át a gyermekkor mindennapjait. Az önbevallásos válaszok alapján a fiatalok szabadidős képernyőideje hétköznapokon a Covid-időszakhoz hasonló szinten stagnál, de hétvégén jelentős növekedés tapasztalható: a teljes mintában közel félórás, míg a 7–8 évesek körében mintegy egyórás a növekedés a 2020-as adatokhoz képest. A jelentés rávilágít: a szülők online térrel kapcsolatos elsődleges félelme, hogy a gyermekük cyberbullying áldozatává válik, káros tartalmakkal – például erőszakkal – találkozik, illetve hogy vírusokat tölt le az eszközére.

A kiadványnak a mesterséges intelligencia (MI) médiapiaci elterjedésével foglalkozó fejezete egyebek mellett arra mutat rá, hogy a digitális eszközök és MI-alapú megoldások demokratizálták a tartalomgyártást, ami a kreativitás új hullámát indíthatja el a közösségi médiában, mivel a kisebb tartalomkészítők is versenyképessé válhatnak. Ezzel párhuzamosan az új technológia drasztikusan növeli a félretájékoztatás, a csalás és a deepfake kockázatát is. A kutatások szerint már az MI-alapú hamisítási módszerek puszta léte is képes megingatni az online tartalmak hitelességébe vetett általános bizalmat.

A médiaszolgáltatási szegmensek közül az audiovizuális piacon tovább erősödtek a nem lineáris szolgáltatások, miközben az eredetileg kizárólag előfizetéses modellben működő streamingszolgáltatók – további bevételi lehetőségeket keresve – a hagyományos televíziók üzleti modellje felé mozdultak el. Ez a jelenség a nemzeti audiovizuális tartalmak visszaszorulásához vezethet, mivel a globális szereplők műsorstratégiája kevésbé fókuszál a kisebb nyelvi piacok tartalmi igényeire.

A jelentés alapján a hazánkban idén 100 éve indult rádiózás továbbra is népszerű: tavaly minden héten mintegy hétmillió hallgató hangolódott rá valamelyik hazai csatornára, naponta átlagosan csaknem négy órát töltve a készülékek előtt – az előző évivel megegyező időtartamban. Ezzel párhuzamosan tovább élénkült az online rádiók és a podcastcsatornák iránti kereslet.

A nyomtatott és online sajtótermékek mindeközben egyaránt küzdenek az olvasótábor megtartásáért: a 2024-es adatok szerint a 16 évnél idősebb magyaroknak már csak a 44 százaléka vesz kezébe rendszeresen újságot, és az online sajtótermékek olvasottsága is visszaesett, mivel egyre többen applikációkon keresztül, illetve a közösségimédia-felületeken tájékozódnak.

A hirdetési piacon – a globális trendekkel összhangban – a reklámköltés összetétele hazánkban is évek óta a digitális hirdetések javára változik, miközben az online reklámpiacból a globális platformok részesedése elérte a kétharmadot. A teljes magyarországi reklámpiac 2024-ben ‒ öt év óta először ‒ reálértéken is növekedett: az előző évhez képest 7,6 százalékkal bővült.

A jelentés kiemeli: a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzésében továbbra is kiemelt jelentősége van az anyanyelvű médiához való hozzáférésnek. A kutatások szerint a külföldön élő honfitársaink az online médiakörnyezetben is kitartanak anyanyelvük és identitásuk mellett, így a válaszadó külhoniak mind Erdélyben, mind a Felvidéken, mind a Vajdaságban nagy arányban keresnek fel magyar nyelvű honlapokat.

A kiadványt idén is számos rövidebb, a fő fejezetek tematikáját kiegészítő, egy-egy érdekes jelenséget vagy összefüggést felvillantó írás színesíti, betekintést engedve a digitális médiaszektor sokszorosan összetett folyamataiba.