„Abszolút tiltás és teljes szabadság között – A produktív médiahasználat logikája” címmel rendezett közös szimpóziumot november 6-án az NMHH és a METU. A rendezvény kiemelt célja volt, hogy a két intézmény szakértői személyesen is megosszák és megvitassák egymással a gyermekek és fiatalok digitális médiahasználatával, illetve annak pszichológiai, pedagógiai és társadalmi következményeivel kapcsolatos kutatási eredményeiket.

A konferenciát Németh Erzsébet köszöntője nyitotta. A METU Kommunikáció- és médiatudományi szakának vezetője elmondta: a médiatér folyamatos változása mellett alapvető kérdés, hogy miképpen tudják a szülők, pedagógusok és platformszereplők egyszerre biztosítani a gyermekek védelmét, valamint a digitális eszközök előnyeinek tudatos kiaknázását. Hangsúlyozta: a cél nem a tiltás, és nem is a teljes szabadság, hanem a felelős, értékvezérelt használat.

Kucsera Tamás Gergely köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális valóság ma már része a világunk mindennapi működésének, a jelenséget azonban sokszor félelem kíséri. A METU rektora hangsúlyozta, hogy a digitális eszközöket emberek alkották, így ezen a téren csak attól kell félnünk, amit saját magunk nem vagyunk képesek helyesen kezelni. Rámutatott: a tartalmak szabályozása mellett ma különösen fontos az ember formálása, a fiataloknak pedig kifejezetten nagy szüksége van a személyes kapcsolatokhoz, kultúrához és tudáshoz fűződő helyes és szakszerű iránymutatásra.

A rendezvényen pszichológiai, pedagógiai, platformszabályozási és kockázatfeldolgozási szekciók követték egymást – középpontban a gyermekkori digitális élettér egyensúlyának kérdésével: hogyan lehet egyszerre jelen lenni, használni és védelmezni?

Az NMHH részéről elsőként felszólaló Pelle Veronika előadásában azt hangsúlyozta, hogy a szülői médiatudatosság sokkal erősebben befolyásolja a gyermekek médiahasználatát, mint a tiltás. Az NMHH médiatudatossági szakértője a hatóság 2025. évi Digital parenting kutatására hivatkozva kiemelte: a szülők több mint fele szokott posztolni a gyermekéről a közösségi médiában, ezen bejegyzések csaknem 40 százalékát ráadásul bárki számára nyilvánosan elérhetőként osztják meg. A szakértő rámutatott: pozitívum, hogy a gondviselők közel kétharmada – saját bevallása szerint – előzetesen engedélyt kér gyermekétől a tartalmak posztolásához. Hozzátette: az elmúlt években nőttek a szülői aggodalmak, de általánosságban még mindig úgy gondolják, hogy az internetnek több előnye van, mint hátránya.

A rendezvény platformszabályozási szekciójának nyitányaként Nyakas Levente arról beszélt, hogy miképpen alakíthatja az állam jótékonyan a gyermekek médiafogyasztási szokásait. A szakértő egyebek mellett nemzetközi kitekintéssel mutatta be, milyen szabályozási megoldások léteznek az internetezők életkorának ellenőrzésére. Elmondta: a 18 éves életkort megkövetelő webes felületeknél indokolt lehet például személyazonosság igazolásával vagy ellenőrzött fizetési módokon keresztül megbizonyosodni a felhasználó pontos életkoráról. Hozzáfűzte: az olyan platformoknál, amelyek bizonyos korhatár felett kiskorúak számára is elérhetők, célszerűbbek a korbecslésen alapuló ellenőrzési módok, például a mesterségesintelligencia-alapú arc- vagy hangelemzés, illetve nyelvhasználat-elemzés. Utóbbi módszerek előbbieknél kevésbé biztosak, de adatvédelmi szempontból barátságosabbak – mutatott rá az NMHH szakértője.

Varga Árpád az NMHH fiatalok áldozattá válását kutató friss tanulmányát bemutatva elmondta: a kutatásban megkérdezett mintegy ezerötszáz 16-20 éves több mint fele – saját elmondása szerint – csak olyan oldalakon szokta megadni az adatait, amelyeket megbízhatónak vél. Az NMHH médiaműveltségi osztályvezetője elmondta: a fiatalok legtöbbször teljes nevet, e-mail címet, születési dátumot és telefonszámot osztanak meg az online felületeken.  A válaszadók körében a külföldi webshopok és a másodkézből vásárlásra alkalmas online piacterek a legnépszerűbbek: ezeken az oldalakon a heti és havi rendszerességgel vásárlók aránya az érintett korosztályon belül 33-33 százalékot tesz ki – emelte ki a szakember.

Az előadások sorát Csalár Dorina prezentációja zárta. Az NMHH Internet Hotline vezetője a jogsegélyszolgálat munkáját bemutatva emlékeztetett, hogy az ma minden korábbinál hatékonyabban képes fellépni a gyermekek és fiatalok online védelmében, hiszen több mint egy éve rendelkezik a DSA szerinti megbízható bejelentő státusszal. A szakértő hozzátette: a felhasználók is egyre tudatosabban keresik fel az Internet Hotline-t. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az NMHH jogsegélyszolgálatához bárki korhatár nélkül bejelentést tehet, aki online visszaélés áldozatává vált.

A szakértői prezentációkat követően Somogyi Ákos, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője, Lábadi Beatrix, a Pécsi Tudományegyetem tudományos dékánhelyettese, valamint Gaskóné Nagy Erika digitális gyermekvédelmi szakértő beszélték ki az elhangzottak kapcsán a bevált, követendő szakmai és szülői gyakorlatokat és mintákat. A kerekasztal-beszélgetést Szadai Károly, a Médiatanács tagja vezette. A résztvevők az eseményen elhangzott előadások közös tanulságaként levonták, hogy a digitális korban sem a szigorú tiltás, sem a teljes szabadság nem célravezető a gyermekek nethasználatával kapcsolatban. Hangsúlyozták: az egyensúlyt nehéz megtalálni, a tudományos világnak ezért a mindennapokban is támpontokkal és információkkal kell tudnia támogatni a szülőket ebben.

Az NMHH fontos célja, hogy a jövőben is hiteles szakértői megszólalásokkal, adatalapú elemzésekkel és széleskörű tudományos együttműködésekkel segítse mindazokat, akik az új technológia formálta digitális világban is tudatosan szeretnének eligazodni.

• 
• _{Nyakas Levente}
• _{Varga Árpád}
• _{Pelle Veronika}
• _{Csalár Dorina}
• _{Somogyi Ákos, Lábadi Beatrix, Gaskóné Nagy Erika és Szadai Károly}