Durva nyelvezet jelenléte és annak fogyasztói fogadtatása a médiában
Kvantitatív kérdőíves és műsorkutatás
Általánosan tapasztalható a közönséges, durva, trágár beszéd elharapózása a mindennapi életben és a médiában is. Az elektronikus médiaszabályozás kiterjed a trágár kifejezések és a durva beszéd korlátozására, elsősorban a kiskorúak védelme érdekében.
A nyelvhasználat mindig is tükrözte a társadalmi változásokat, a kulturális normákat és az emberi kapcsolatok dinamikáját. A digitalizáció a kommunikáció új formáit hozta magával, és alapjaiban alakította át a nyelvi viselkedést. A közösségi média és az online fórumok olyan közeget teremtettek, amelyben a nyelvhasználat sokkal közvetlenebb, gyorsabb és gyakran kevésbé szabályozott, mint a hagyományos kommunikációs csatornákon. A durva nyelvezet – amely magában foglalja a trágár szavakat, a sértő kifejezéseket, a gyűlöletkeltő megjegyzéseket és az agresszív kommunikációt is – az online térben különösen látványosan terjedt el, de a hagyományos médiatípusokban is fellelhető. Ez a jelenség nem csupán nyelvi kérdés, hanem társadalmi, pszichológiai és kulturális problémaként is értelmezhető.
A kutatás célja
A kutatás konkrét célja az volt, hogy felmérje, milyen mértékben terjedt el a durva beszéd a televízióban és mely műsortípusok érintettek a leginkább, valamint, hogy megismerje a felnőtt lakosság ehhez való viszonyulását. Továbbá cél volt, hogy átfogó képet adjon a durva nyelvezet jelenségéről: bemutassa annak okait, hatásait, társadalmi következményeit, valamint a lehetséges megelőzési és kezelési stratégiákat.
Módszertan:
A kutatás két részből állt.
Az elsőben kvantitatív, online, kérdőíves (survey) adatfelvételt végeztünk országos mintán. A kutatás 2025 nyarán zajlott július végétől augusztus második feléig, online kérdőíves módszerrel (CAWI), 1504 fős mintán. A kutatás reprezentálja a 18-65 év közötti magyar lakosságot, nemek, korcsoportok, iskolai végzettség és településtípus szerint.
A kutatás másik lábát egy kvantitatív tartalomelemzési projekt adta, amelyben különféle csatornák eltérő zsánerű műsorait kellett az értékelőknek az NMHH által megadott szempontok szerint értékelni. A megtekintett műsorokat a kutatók a videók másodpercalapú jelölését feltüntetve kódolták az NMHH előzetes kódrendszere alapján.
A kutatás eredményei
A durva nyelvezet előfordulása
A kutatás eredményei szerint a válaszadók jelentős része találkozik durva nyelvezettel, melynek előfordulása erősen függ a vizsgált médiatípustól és műsortípustól. A válaszadók több, mint 60%-a szerint a közösségi médiában a leggyakoribb és legdurvább a nyelvezet. Magas (35-40%) még a filmek és sorozatoknak otthont adó televízió és streaming platformok műsoraiban megjelenő trágár beszéd megjelenési gyakorisága is.
A közönség jól érzékeli a különböző műsortípusok eltérő stílusát. A televíziós tartalmak közül a reality- és show-műsorokban a leggyakoribb a trágár nyelvezet, a közéleti/hírháttér-műsorokban és a magyar gyártású sorozatokban sokkal ritkább. Míg egyes műfajok esetén megengedőbb a durva nyelvezet használata, addig a hír- és közéleti műsorokban kifejezetten zavarónak tűnik. A válaszadók jelentős része külföldi sorozatokban és filmekben is találkozik durva nyelvezettel.
1. ábra: Az alábbi médiatípusokban milyen gyakran találkozik Ön durva, trágár vagy sértő nyelvezettel?
A durva nyelvezet elfogadottsága
Egyes demográfiai csoportok megengedőbbek, mások szigorúbbak a durva nyelvezet használatában: Általánosságban a férfiak, a fiatalabb generáció tagjai, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a fővárosi lakosok megengedőbbek, míg a nők, az idősebb korosztály tagja és a vallásos emberek kevésbé toleránsak a durva nyelvezettel szemben.
A lakosság 42%-át kifejezetten zavarja a televíziós műsorokban megjelenő trágár beszéd, mely a 45-65 éves korosztály és a vallásos emberek körében meghaladja az 50%-ot, a nők és a legmagasabb iskolai végzettségűek körében pedig közel eléri azt.
2. ábra: A trágár nyelvezet elfogadottsága televíziós műsorokban
Legkevésbé a nők, az idősebb korosztály képviselői (45-65 éves), a legmagasabb iskolai végzettségűek és a vallásos válaszadók örülnek, ha a televíziós műsorokban trágár nyelvezettel találkoznak. Jelentős különbség van a gyermekeket nevelők versus nem nevelők között, valamint a vallásos versus nem vallásos válaszadók hozzáállása között. Két utóbbi csoport szigorúbban kezeli a trágár nyelvezet bármilyen formájú megjelenését.
A többség – függetlenül attól, hogy van-e gyermeke, vagy sem – szükségesnek érzi a durva nyelvezet csökkentését a gyermekeknek szóló műsorokban.
A mintázat nagyon hasonló a mindennapi életben tapasztalt trágár nyelvezet elfogadásához - az enyhe trágárság sokak számára elfogadható (nem zavarja = 58%), az erős trágárságot viszont a többség elutasítja (zavarja = 58%). Ez azt jelzi, hogy a közönség a médiában is differenciáltan közelít a trágár nyelvezethez, és nem minden esetben tartja azt elfogadhatatlannak. Ennek ellenére a szitokszavak mértékétől függően a lakosság 10-16% hagyja abba a TV nézést a durva nyelvezet hatására.
A többség lát összefüggést aközött, hogy milyen nyelvezet jelenik meg a médiában, és hogy milyen nyelvezetet használunk a mindennapi életben. Azzal is egyet ért a többség, hogy nemcsak a káromkodás jelenti a durva kifejezésmódot, aminek megjelenése egyre jobban tetten érhető a különféle televíziós műsorok-ban.
A válaszadók többsége úgy véli, hogy a médiában megjelenő nyelvezet hatással van a hétköznapi beszédre is. A magyar lakosság többsége egyetért abban, hogy a médiában használt durva nyelvezet a mindennapi kommunikációban is normalizálhatja a trágárságot. A többség abban is egyetért, hogy a durva nyelvezet nem merül ki a káromkodásban vagy nem odaillő szavak használatában, és ezt sajnos egyre inkább lehet tapasztalni a televíziós műsorokban is. Minden második válaszadó számára rombolja a hitelességet a durva nyelvezet használata.
3. ábra: A trágár nyelvezettel kapcsolatos attitűd (TOP2*)
*Az ábra csak a megállapítással teljesen egyetértők és az inkább egyetértők százalékos arányát mutatja a vizsgált mintán belül.
A káromkodás, durva nyelvezet létjogosultságával kapcsolatban közel azonos az elfogadók és nem elfogadók aránya. Vannak helyzetek, amikor az emberek általában megengedőbbek a trágársággal szemben, ilyenek például, amikor az a poén kedvéért, humoros céllal történik, vagy érzelmileg felfokozott helyzetben fordul elő. A médiában az elfogadást támogatja, ha a durvaság utólag némításra/kisípolásra kerül, megfelelő korhatár besorolás mellett hangzik el, vagy megfelelő figyelemfelhívás történik arra, hogy ilyen jellegű tartalom következik.
4. ábra: A durva nyelvezet/káromkodás elfogadottsága
Több, mint minden második válaszadó csökkentené a közéleti / hírháttér jellegű műsorokban a durva kifejezések mennyiségét. A többi műsortípusnál a többség véleménye az, hogy nem szükséges a nyelvhasználat megváltoztatása a nyelvezet durvasága miatt.
5. ábra: Mely televíziós tartalmakban látják szükségesnek a durva nyelvezet csökkentését?
A durva nyelvezet elkerülése, a kiskorúak védelme
A válaszadók közel egyharmada tesz is azért, hogy ne találkozzon durva nyelvezettel a médiában. Legjellemzőbb a csatornaváltás, de a TV kikapcsolása is megjelenő alternatíva lehet.
6. ábra: A durva nyelvezet elkerülésére tett lépések a saját védelem érdekében
A lakosság nagyobb része fontosnak tartja a korhatár besorolásokat, mert egyfajta védelmet jelent a gyermekeknek a nem kívánt tartalmak kiszűrésére. Mind a felnőttek, mind a gyermekek kommunikációjának minőségére hatással van a médiában megjelenő nyelvezet.
7. ábra: Kiskorúak védelmével kapcsolatos attitűdök
A demográfiai jellemzőket nézve elmondható, hogy leginkább a nők és az idősebb generáció tagjai érzik különösen fontosnak a megfelelő besorolásokat és a gyermekek védelmét.
A kiskorú gyermekeket nevelők majdnem 80%-a tesz konkrét lépéseket annak érdekében, hogy gyermeke elkerülje a durva nyelvezetet a televíziós műsorokban. Legjellemzőbb, hogy olyan tartalmakat engednek, ami korának és érettségének megfelel.
8. ábra: Tesz-e Ön annak érdekében, hogy kiskorú gyermeke elkerülje a durva / trágár nyelvezetet a televíziós műsorokban? Ha igen, mit?
Ha az igyekezet ellenére a gyermek mégis belecsúszik olyan tartalmakba, ami nem neki való, akkor a legtöbben az utólagos átbeszélést tartják a legjobb megoldásnak.