A magyar rádiózás 100 éves évfordulója alkalmából indított sorozat záróepizódjában Kalmár Tibor műsorvezető Vári Péterrel, az NMHH főigazgató-helyettesével, Rab Árpád jövőkutatóval, digitáliskultúra-szakértővel, valamint Ürge Dezsővel, a RAME elnökével arra kereste a választ, hogy milyen irányt vehet a rádiózás a 21. században.

Amint arra Vári Péter a műsorban rámutatott, a rádió az utolsó olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet analógként jegyzünk. A rádiózásnak, mint technológiának talán az a legnagyobb előnye, hogy olcsó és könnyen terjeszthető, ugyanakkor nagyon fontos feladata is van: vészhelyzetben ennek segítségével lehet az embereket értesíteni. Közismert tény, hogy egy-egy új terület meghódításakor a felfedezők, pionírok is ezt az eszközt használták, és nem kizárt, hogy az űrben vagy akár a víz alatt is éppen a rádió lesz az a hírközlési technológia, amely bejáratott módon, elsőként biztosít platformot a tartalomközvetítésnek.

Hazánkban naponta ötmillióan hallgatnak rádiót, ami azt jelzi, hogy a rádiózás „köszöni szépen, jól van” az online platformok térnyerése ellenére is. Ugyanakkor – alkalmazkodva a technológiai fejlődéshez – mára többplatformos formátummá vált a rádió. „Már nem elég egy FM-frekvencián egy lineáris adással megjelenni, hanem jelen kell lenni a közösségi médiában is online tartalmakkal, online adással” – említi meg Ürge Dezső.

A rádiózás elmúlt évtizedeiben a lekérhető adások megjelenése jelentette a legnagyobb technikai változást, ami azzal az előnnyel jár, hogy akkor hallgathatok meg egy műsort, amikor csak akarok. A rádió nagy kihívása napjainkban pedig a zajból – azaz az információáradatból – kitűnés művészete lett. Hiszen ma már bárkiből válhat tartalomszolgáltató, „de sikeres csak akkor lehetsz, ha profi vagy – a komoly munkához pedig mindig szakember kell” – figyelmeztet Rab Árpád. A mesterséges intelligenciával készülő tartalmak megjelenésével kapcsolatban pedig úgy vélekedik: „A hitelesség az online térben egyre fontosabbá válik. Nagyon kell vigyáznunk arra a brandre, amit kialakítottunk.”

Az pedig, hogy hogyan fogunk rádiózni a jövőben, attól is függ, hogy milyen felületeken tud megjelenni az audioalapú műsorközvetítés, mennyire tudnak a rádiók összefogni, és közösen lépéseket tenni annak érdekében, hogy elérhetők legyenek, és például a komputerizált autókban is lehessen rádiót hallgatni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy egyelőre még mindig jobban működnek a lineáris rádiók, mint az online oldalokon közvetítők, és a jövő titka, hogy ez a trend megfordul-e. „Az online technológia viszont jelen pillanatban inkább külföldi cégek kezében van, és a bevételek is oda folynak be, miközben a Magyarországon működő rádiók 100 százalékban magyar tulajdonban vannak. Én azt gondolom, hogy ezt kell tovább erősíteni” – hangsúlyozza a műsorban Ürge Dezső. Vári Péter pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy „kiemelten fontos a magyar nyelvet és kultúrát megőrizni a jövő számára”. A hírközlési szakember szerint a rádiózás jövőjét a fiatalok fogják meghatározni: az a kérdés, ők mibe csöppennek bele, mi lesz az, amit megszeretnek, milyen technológiát részesítenek előnyben.

A Rádió100 podcast korábbi adásaiban olyan ikonikus médiaszemélyiségek fejtették ki gondolataikat a magyar rádiózás első 100 évéről, mint például Abaházi Csaba, Balázsy Panna, Bochkor Gábor, B. Tóth László, Malek Miklós, Pordán Petra, Vágó Piros vagy a nemrég elhunyt Komjáthy György.

A sorozat támogatója és szakmai partnere a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt, amelynek YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáján hetente jelentek meg a műsor  epizódjai.