Mobilpiaci jelentés – 2025. II. félév

Összefoglaló

2022 első és 2025 negyedik negyedéve között az előfizetések száma alapján számított piacméret csak az M2M-kártyák esetében tudott bővülni (évente átlagosan 17 százalékkal), a hangszolgáltatásra alkalmas előfizetések száma érdemben nem változott. (Mindazonáltal a szolgáltatás tartalma itt is bővült, hiszen egyre több hanghívásra képes előfizetéssel használták a mobilinternetet.) A nagyképernyős mobilinternet-előfizetések száma viszont csökkent a vizsgált időszakban.

A hanghívás- és SMS-szolgáltatások korábban tapasztalt forgalomnövekedése 2018-2021 között megállt, és azóta visszaesni látszik. Folytatódik viszont a postpaid-előfizetések arányának növekedése és a prepaid visszaszorulása. Egy lakossági postpaid előfizetéssel havonta átlagosan 300 percnyi hívást kezdeményeznek, míg egy prepaidessel ennek tizedét.

A mobilinternet-adatforgalom jelenleg 17 százaléka a helyhez kötött internettel együtt számított teljes adatforgalomnak, ám jelentősége egyre nagyobb. A nem M2M mobil adatforgalom jelentősen, évi 22 százalékkal emelkedett. Mivel a postpaid-előfizetők túlnyomó része már használja a mobilinternetet, új előfizetések bevonása inkább csak a prepaid-előfizetések postpaidre váltásából, vagy a prepaidesek meggyőzéséből lehetséges. Folytatódik viszont az egy előfizetésre jutó mobil adatforgalom bővülése, ami szegmensek szerint jelentősen eltér. Egy nagyképernyős előfizetéssel több mint kétszer annyi mobilinternetet forgalmaznak, mint egy mobiltelefonossal. A mobiltelefonos előfizetéseket tekintve pedig a lakossági postpaid a legnagyobb adatforgalmú szegmens (átlagosan 24 GB/előfizetés/hóval).

Prepaid esetén a fajlagos adatforgalom jelentősen alacsonyabb (9 GB/előfizetés/hó) és az előfizetések kétharmadának legfeljebb 1 gigabájt volt a havi forgalma. A lakossági postpaidnél csupán az előfizetések ötöde tartozott ebbe a legalacsonyabb forgalmi kategóriába, tizedükkel viszont avonta több mint 50 gigabájtot forgalmaztak.

A magyar mobilinternet-hálózatra csatlakozó több mint 13 millió darab mobiltelefon és táblagép 56 százaléka képes technikailag a legkorszerűbb ötödik generációs (5G) mobilinternet-szolgáltatás elérésére.

Az előfizetések jelentős részét (pl. a mobilinternetezésre használt előfizetések közel harmadát) használják külföldön is, de a külföldi forgalom változékony, és csupán töredéke a belföldinek. Külföldön inkább használják a mobilinternetet az emberek, mintsem a mobil hanghívást. Az elmúlt évben már nem növekedett a roamingoló előfizetések aránya.

A gépek közötti kommunikációt szolgáló M2M-előfizetések száma növekvő trendet mutat. A fajlagos adatforgalom ugyan rendkívül alacsony a nem M2M-előfizetések forgalmához képest, de hosszabb távon szintén emelkedik.

A három nagy szolgáltató uralja mindhárom vizsgált részpiacot. A Telekom jelentős előnnyel piacvezető a legtöbb szolgáltatási szegmensben, és 2023-tól már a forgalmat bonyolító M2M-előfizetések többsége is telekomos. Kivételt jelent a nagyképernyős mobilinternet, ahol a lakossági szegmensben a One, nem lakosságiban pedig a Yettel van kedvezőbb pozícióban.

Hangszolgáltatásban a Yettel a (kevesebb hanghívást forgalmazó) prepaid-szegmensben, és a nem lakossági postpaidben erősebb. A One viszont a legnagyobb lakossági postpaid szegmensben előzi a Yettelt. A One-DIGI fúzió is e szegmensben erősítette leginkább a szolgáltatót. A Netfone előfizetések száma növekedett, de messze elmaradt a három nagy szolgáltató ügyfélkörétől.

A Jelentéshez felhasznált adatok

A Jelentés a saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók, valamint a saját hálózattal nem rendelkező, a hálózattal rendelkező szolgáltatóval kötött szerződés alapján szolgáltatók számára kötelező negyedévente esedékes adatszolgáltatás alapján készült. Ezen szolgáltatói adatok alapján ismerteti a mobiltelefon-szolgáltatás, a mobilinternet-szolgáltatás és a mobil M2M-szolgáltatás főbb volumenmutatóinak negyedéves alakulását. 2024. évtől kezdődően a Hatóság kizárólag a legalább ezer előfizetővel rendelkező mobilszolgáltatók számára írja elő az adatszolgáltatást.

A Jelentés alapjául szolgáló adatbázis az alábbi szolgáltatók (és korábbi szolgáltatók) adatait tartalmazza:

• Saját mobil-rádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók: Magyar Telekom Távközlési Nyrt., Yettel Magyarország Zrt.*231* és One Magyarország Zrt.*232*
• Saját mobilrádiótelefon-hálózattal nem rendelkező szolgáltatók: Comnica Kft.*233*, Invitech ICT Services Kft., Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft., NordTelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt.*234*, TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt.*235*
• A korábban saját mobiltelefon-hálózaton szolgáltató DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. 2023. június 1-től a One partnereként, annak hálózatát használva folytat mobilszolgáltatást.

A Hatóság a tényleges piaci be- és kilépések alapján rendszeresen aktualizálja az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatók körét annak biztosítása céljából, hogy a Jelentés gyakorlatilag a teljes piacra vonatkozóan mutassa be a mobilpiac helyzetét.

A Jelentésben használt kifejezések, fogalmak értelmezését segítő fogalomjegyzék és a bemutatott grafikonok adattartalma a Jelentés végén található. A teljes idősor (2015 negyedik negyedévétől 2025 negyedik negyedévig terjedő adatai) Excel-formátumban letölthető innen:

Teljes mobilpiac (mobiltelefon, nagyképernyős internet és M2M-szolgáltatások)

A magyar mobilszolgáltatók negyedéves adatszolgáltatása alapján 2025 negyedik negyedévének végén Magyarországon 15,0 millió aktív mobilelőfizetés volt forgalomban. Az olyan kártyákat tekintjük aktívnak, melyekre hatályos szerződés van érvényben, azaz hanghívásra, SMS-küldésre vagy mobilinternetezésre alkalmasak. Azonban előfordulnak köztük olyanok is, melyeket nem vettek igénybe a vizsgált negyedév során.

Az aktív előfizetések 71 százalékát a hanghívást is lehetővé tevő előfizetések tették ki, számuk 10,7 millió volt. Az összes előfizetés 4 százalékát, azaz 618 ezer darabot sorolunk mobilinternetezésre alkalmas, de a hanghívásra nem használható (pl. laptopokkal használt) nagyképernyős mobilinternet-előfizetések közé. 25 százalék, vagyis 3,7 millió darab volt az úgynevezett M2M (azaz eszközök közötti kommunikációt emberi közreműködés nélkül lehetővé tevő) szolgáltatási szegmensbe tartozó
előfizetés.

A vizsgált négyéves időszak alatt az előfizetések száma 13,4 millióról 15,0 millióra emelkedett, ami évi átlagos 3 százalékos emelkedést jelentett. E mérsékelt növekedés szinte kizárólag a kisebb M2M-szegmens kártyáinak gyors gyarapodásából származott.

2022 első negyedéve és a 2025. év vége között 2,0 millióról 3,7 millióra nőtt a gépek közötti kommunikációt lehetővé tevő előfizetések száma, ami így jelentősen, évenként átlagosan 17 százalékkal bővült. Ezalatt a mobiltelefonos szegmensekbe tartozó előfizetések száma lényegében nem változott. Míg a nagyképernyős mobilinternet-előfizetések száma csökkent. (2023 harmadik negyedévében a nagyképernyős internet előfizetések számában látható jelentős visszaesés oka, hogy az adatokban ettől kezdve nem szerepel a Yettel területileg korlátozott szolgáltatást tartalmazó előfizetési csomagok előfizetéseinek száma.)

Míg az előfizetések száma csak lassú ütemben emelkedett az utóbbi négy évben, addig a mobilinternet-forgalom dinamikusan bővült, ráadásul mindhárom szolgáltatási szegmensben.

2022 első negyedévében a teljes mobilinternet adatforgalom 234 petabájt*237* (PB) volt, ami 25 százalékos éves átlagos növekedési ütemmel 2025 év végére 527 petabájtra futott fel. A növekedés valószínűleg a közeljövőben sem áll meg.

A mobiltelefonos adatforgalom évi átlagos 25 százalékos, az M2M pedig 28 százalékos növekedést mutatott. A nagyképernyős mobilinternet bővülése kisebb, ami részben annak köszönhető, hogy 2023 harmadik negyedévétől már nem tartalmazza a területileg korlátozott szolgáltatást tartalmazó előfizetési csomagok fajlagosan jelentős adatforgalmát.

A mobilinternet adatmennyiség 89 százalékát hanghívást is lehetővé tevő (mobiltelefonos) előfizetéssel forgalmazták az emberek, 11 százalékát pedig hangszolgáltatást nem tartalmazó nagyképernyős mobilinternettel. Az M2M-kártyákkal forgalmazott adatmennyiség elenyésző, aránya csupán 4 ezrelék a teljes mobilinternet-forgalmon belül.

A 2025 negyedik negyedévére 527 petabájtra erősödött mobilinternet-forgalom 17 százaléka ugyanezen időszak összes, azaz a helyhez kötött szolgáltatásokat is magába foglaló internetes forgalmának. (A szinte teljes kiskereskedelmi vezetékes, valamint nem vezetékes, de helyhez kötött internetszolgáltatás adatmennyiségét összesítő NMHH Helyhez kötött piaci jelentése*238* alapján a helyhez kötött adatforgalom 2.584 petabájtot tett ki e negyedévben.) Mindkét adatmennyiség növekedett a vizsgált időszakban, de míg a helyhez kötött internet átlagosan évi 10 százalékkal, a mobilinternet kétszer ilyen gyorsan, azaz 23 százalékkal. Ennek következtében a mobilinternet aránya lassuló ütemben bár, de növekszik.

A párhuzamos növekedés arra enged következtetni, hogy a két szolgáltatást nem egymás helyett, hanem egymást kiegészítve használják az emberek. Az NMHH magyar háztartásokat felmérő piackutatása*239* alapján tudjuk, hogy az internetező háztartások 84 százaléka mindkét szolgáltatástípust, azaz a helyhez kötött és a (kis- vagy nagyképernyős) mobilinternetet is igénybe veszi. A mobilinternet kizárólagos használata pedig csupán az internetező háztartások 9%-ában jellemző. Ezek jellemzően egy-két fős, alacsony jövedelmű háztartások, amelyek nem csupán a helyhez kötött internetszolgáltatást, de a vezetékes telefont, a TV- és streamingszolgáltatásokat is mellőzik.

A mobiltelefonos és nagyképernyős mobilinternet-forgalom dinamikus bővülése részben az abban részt vevő előfizetések növekvő számának köszönhető. Ez évente átlagosan 3 százalékkal bővült, így 2025 év végére már 8,7 millió (nem M2M) előfizetéssel kapcsolódtak az internetre. Ennél is nagyobb emelkedést tapasztaltunk a fajlagos, azaz az egy forgalmazó előfizetésre jutó átlagos havi adatforgalomban. Ez meredeken, évente átlagosan 19 százalékkal nőtt. Míg 2022 első negyedévében egy (nem M2M) előfizetésre havi 10 gigabájt forgalom (letöltés plusz feltöltés) jutott, addig 2025 negyedik negyedévében már 20 gigabájt.

A helyhez kötött internetnél az előfizetések számának és fajlagos adatforgalmának bővülése is jelentős volt, azonban elmaradt a mobilinternet szárnyalásától. Az ügyfélszám évente 2 százalékkal, az egy előfizetőre jutó forgalom pedig 8 százalékkal emelkedett. A fajlagos forgalomra tekintve szembeötlő, hogy mennyivel nagyobb forgalom esik egy helyhez kötött előfizetőre (255 GB/előfizetés/hó), mint egy mobilinternetes (nem M2M) előfizetésre (20 GB/előfizetés/hó). Ennek oka a kisképernyős készülékek eltérő használati módja, és hogy a mobilinternet-előfizetések jellemzően korlátosak. Azaz meghatározott felhasználható adatmennyiséget tartalmaznak, így az emberek (elkerülendő a drágább csomag vásárlását) a nagy forgalommal járó tevékenységekhez inkább választják a helyhez kötött előfizetést.

A mobilinternetnél egyenletes növekedést tapasztaltunk a fajlagos adatforgalom tekintetében. Ezzel szemben a helyhez kötöttnél az emelkedő trend mellett ingadozások figyelhetők meg. Például a nyári szabadságolásokat jelentő harmadik negyedévekben (a mobil hangforgalomhoz hasonlóan) kevésbé használják az emberek a helyhez kötött internetet, az első negyedévben viszont kissé növekszik a fajlagos forgalom.

A 15,0 millió darab aktív, vagyis használatra alkalmas előfizetés közül 2025 negyedik negyedévében 12,9 millió, azaz az előfizetések 86 százaléka forgalmazott hanghívást, mobilinternetet vagy SMS-t. A forgalmat bonyolító előfizetések aránya 2024-ben kissé visszaesett, majd ismét emelkedni látszott. Ez leginkább az M2M-szegmensnek köszönhető, melyben a legjelentősebb az „alvó”, azaz adatforgalmat csak időszakosan bonyolító előfizetések aránya. (Például a Gondosóra használatát a hozzá kapcsolódó kampányok nagyban befolyásolják.)

A különböző szegmensekhez tartozó előfizetések eltérő használati módjára világít rá a valós forgalmat bonyolító előfizetések szegmensenként különböző aránya. A mobiltelefonos lakossági postpaidet használják ki leginkább az emberek, 2025 negyedik negyedévében 97 százalékukkal indítottak vagy fogadtak hanghívást, SMS-t, vagy forgalmaztak legalább 1 megabájt mobilinternetet*240*. A nem lakossági postpaid mobiltelefon-előfizetések kihasználtsága 88 százalékos, ami elmarad a lakossági postpaid-előfizetésekétől. A prepaid-előfizetéseknél ez az arány hasonló – 87 százalék. Feltételezhető, hogy a prepaid-előfizetések egy kisebb részét már nem kívánják feltölteni, de nem dobják el, míg hívásfogadásra alkalmas.

Mivel sokan bonyolítanak hang- vagy videóhívásokat mobiltelefonon, felmerülhet, hogy milyen arányban vannak azok, akik bár hanghívást és mobilinternetet is tartalmazó csomagra fizetnek elő, de a hanghívást (és SMS-t) valójában nem használják, csak a mobilinternetet. A szolgáltatók adatai alapján az ilyen előfizetők aránya nem jelentős, csupán 4 százalék volt 2025 utolsó negyedévében.

Ezen felül biztosan vannak olyanok, akik okostelefonjukban „nagyképernyős” mobilinternet előfizetést használnak, így bár mobil hanghívást nem tudnak vele bonyolítani, beszélgetni azért tudnak ismerőseikkel valamelyik online alkalmazáson keresztül. Az ő arányuk viszont nem derül ki a rendelkezésre álló adatokból. Gyanítható, hogy az ilyen felhasználási mód kevéssé jellemző, hiszen a nagyképernyős mobilinternet-előfizetések száma nem növekedett az időszak alatt. Összességében feltételezhetjük, hogy a nagy többség ragaszkodik a hagyományos, szabályozott számozáson alapuló hanghívás-szolgáltatáshoz is, mellyel még több partnert tud elérni, mint a csetalkalmazásokkal.

A nagyképernyős mobilinternet-előfizetések esetén a legalább 1 megabájt adatforgalmat tekintjük a tényleges használat feltételének, M2M-előfizetések esetén pedig ha legalább 1 kilobájt adatot forgalmaznak, vagy 1 darab SMS-t/MMS-t küldenek vele. Mindkét szegmens használati aránya jelentősen kisebb, mint a hangszolgáltatást is kínáló előfizetéseké. Ennek valószínű oka, hogy a nagyképernyős mobilinternet-előfizetések egy része csak a helyhez kötött internetelőfizetés kiesése esetén kerül használatba mint tartalék internet. Sok M2M-előfizetés pedig olyan olyan eszközökben van, amelyek csak különös esetekben forgalmaznak adatot. Például ebbe a kategóriába sorolódik az Gondosóra-szolgáltatás, melynek sajátossága, hogy a beüzemelést követően már csak inkább vészhelyzet esetén forgalmaznak vele adatot.

A mobiltelefon-szolgáltatás eredetileg csak a hanghívás-szolgáltatást jelentette, mely később az SMS-sel (rövid szöveges üzenettel) majd a mobilinternettel egészült ki. A mobilinternetre csatlakozó okostelefonok egyre több olyan igényt is kielégítenek, melyek korábban nem voltak elvártak egy telefontól (pl. navigáció, médialejátszás, játék). Mindezek miatt érdemes szemügyre venni ezen szolgáltatáselemek forgalmának időbeli változását.

A hívásforgalom a postpaid-előfizetések arányának növekedése, valamint a korlátlan csomagok terjedésének hatására 2016 és 2021 között határozottan emelkedett. Azonban 2021 első negyedévében 7,3 milliárd percnél tetőzött, és onnantól kezdve szezonális ingadozásokat mutatva mérséklődött, és 2025 második felére 6,6 milliárd percre csökkent. Ezzel szemben a nem M2M-előfizetések által forgalmazott mobilinternet gyors ütemben, szinte negyedévről-negyedévre növekedett az elmúlt években. A 23 százalékos átlagos éves növekedésnek köszönhetően 2025 negyedik negyedévére elérte az 525 petabájtot. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a mobilszolgáltatás fejlődésében már a mobilinternet-szolgáltatás a meghatározó elem (azonban a hangszolgáltatás is még sokáig velünk maradhat).

A hívás- és mobilinternet adatforgalom változásának összehasonlításakor láthattuk, hogy míg a hívásforgalom korábban tapasztalt növekedése megállt, addig a mobilinternet-forgalom töretlenül és meredeken emelkedik. Hasonló változásokat látunk, ha a fajlagos forgalmakat, vagyis az egy hang- vagy adatforgalmat bonyolító (nem M2M) előfizetésre eső havi forgalmat vizsgáljuk. A fajlagos hívásforgalom 2021-ben havi 250 percen tetőzött, ami a vizsgált időszak végére 232 percre mérséklődött. A fajlagos adatforgalom a négy év alatt viszont szinte töretlenül, évente átlagosan 19 százalékkal növekedett. Ez utóbbi kissé elmaradt az össz-adatforgalom növekedésétől, hiszen mobilinternet esetén az adatforgalmat bonyolító előfizetések száma is emelkedett. 2022 első negyedévében még 10 gigabájt, addig 2025 második negyedévében már 20 gigabájt jutott egy adatforgalmat bonyolító (nem M2M) előfizetésre, beleértve a mobiltelefonokban használtakat és a náluk nagyobb fajlagos forgalmat bonyolító nagyképernyős mobilinternet előfizetéseket is.

Hanghívás- és SMS-szolgáltatás

2025 negyedik negyedévében 9,4 millió darab előfizetéssel indítottak vagy fogadtak hanghívást vagy SMS-t. Bár a Jelentés alapjául szolgáló adatszolgáltatás erre nem terjed ki, az NMHH piackutatásából*241* azt is tudjuk, hogy az előfizetések használata miként oszlik meg korosztályok szerint. A hatóság piackutatása alapján a 6–7 éves korosztályban kezdődik a mobiltelefon-használat, e korcsoport negyede veszi azt igénybe. A 8–9 éves gyermekek fele, a 10–11 éves korosztály háromnegyede, 11 év felett pedig szinte mindenki használ mobiltelefont. A mobilhasználat 70 év felett kezd el ismét csökkenni.

E kormegoszlás alapján a 9,4 millió mobiltelefonos előfizetést a 10 éves vagy idősebb lakosságszámmal érdemes összevetnünk. 8,6 millió ilyen lakosa*242* van az országnak, így ma minden 10 éves vagy idősebb lakosra 1,1 előfizetés jut.
2025 negyedik negyedévében egy előfizetéssel havonta átlagosan 66 hívást kezdeményeztek, és 232 percet beszéltek. Eszerint egy beszélgetés átlagosan 3,5 percig (azaz 3 perc 29 másodpercig) tartott.

Az előfizetések száma a korábbi növekedést követően 2019 harmadik negyedévében 9,9 millió darabbal tetőzött, ami azóta enyhén csökkent 9,4 milliós szintre. De nem csupán az előfizetések számának növekedése állt meg. A fajlagos forgalom 2021-ben (azaz a Covid-járvány miatti lezárások idején) volt a legmagasabb, havonta 250 perc. Ez 2025 második felére a 232 perces szintre csökkent.

A 9,4 millió hanghívást forgalmazó előfizetés 55 százaléka (5,2 millió darab) lakossági postpaid („havidíjas”), 21 százaléka (2,0 millió) pedig nem lakossági (üzleti, intézményi) postpaid-előfizetés. 23 százalék (2,2 millió) a prepaid- („feltöltőkártyás”) előfizetések aránya, melyek túlnyomó részben lakossági kézben vannak.

Évek óta megfigyelhető, hogy a felhasználók prepaid-előfizetésüket postpaidre cserélik. 2017-ig a lakossági előfizetők körében a prepaid-előfizetések voltak túlsúlyban, azóta már több a postpaid. A trend az elmúlt négy évben sem tört meg. A postpaid-szolgáltatás fogyasztó oldali előnyét a magasabb forgalom esetén elérhető kedvezőbb fajlagos költség, a részben vagy egészben korlátlan csomagoknak köszönhető kiszámíthatóbb kiadás és a készülékkedvezmények jelenthetik. A szolgáltató számára pedig vonzó a tervezhető bevétel, így elsősorban ezeket az előfizetési csomagokat hirdetik.

A prepaid-használat még mindig jelentős a legfiatalabb és legidősebb mobilhasználóknál. A korábban említett 2025-ös NMHH piackutatás alapján a 6-14 éves gyermekek kétharmada mobilhasználó, és csaknem kétharmaduk feltöltőkártyás előfizetést vesz igénybe. 15-18 év közt már szinte minden fiatal mobilozik, és közel felük feltöltőkártyás. A 19-69 éves aktív középkorosztályban 83 százalékban a havidíjas modell a meghatározó, 70 év és afelett azonban ismét a feltöltőkártyák a népszerűbbek – a szépkorúak mintegy kétharmada ilyet használ.

A prepaid-előfizetések száma évente átlagosan 5 százalékkal csökkent, a postpaideké pedig 2 százalékkal nőtt. Összességében az előfizetések száma fél százalékkal csökkent, ami vélhetően a nem kihasznált, fel nem töltött prepaid-előfizetések inaktívvá válásának köszönhető.

A hangszolgáltatással használt lakossági postpaid-előfizetések 22 százalékát teszik ki a nem nyilvános (flottás) díjcsomagokkal igénybe vett előfizetések. Ezek a publikus díjcsomagokhoz képest jellemzően kedvezőbb feltételeket kínálnak az ügyfeleknek. A mobilszolgáltató számára pedig az alacsonyabb nemfizetési kockázat lehet előnyös. A különböző mobilszolgáltatóknál eltérő az ilyen díjcsomagokhoz tartozó lakossági postpaid-előfizetések aránya: a One-nál az átlagnál jelentősebb, a Telekomnál pedig alacsonyabb.

Az előfizetési típusok arányainak jelentős átrendeződése akkor válik igazán érdekessé, ha azt is bemutatjuk, hogy mennyire eltérő hanghívás-, SMS- és adatmennyiséget forgalmaznak az előfizetők postpaid- és prepaid-csomagjaikkal. Egy prepaid-előfizetéssel havonta átlagosan csak 28 percnyi hívást indítottak. A postpaidekkel viszont ennek több mint tízszeresét: a lakossági számlás előfizetők 290 percet, a nem lakosságiak kissé többet, 300 percet. Míg a prepaid fajlagos forgalom a vizsgált időszakban csak keveset változott, a postpaidnél szezonális és trendszerű ingadozások figyelhetőek meg. Minden év harmadik negyedévében, feltehetőleg a nyaralási szezonnak köszönhetően kissé beesik a forgalom. Emellett a korábban gyarapodó fajlagos forgalom 2021-ben (a Covid-járvány idején) tetőzött, majd csökkenni kezdett. A legnagyobb visszaesés a nem lakossági postpaid-előfizetéseknél figyelhető meg.

A fajlagos hangforgalom az előfizetések átlagos forgalmát jelenti. Azonban az egyes előfizetésekkel jelentősen eltérő hívásforgalmat bonyolítanak – köszönhetően az emberek különböző használati szokásainak és a sokféle díjcsomaggal járó eltérő hívásköltségeknek. Ezen használatbeli változatosságot vizsgálandó a Hatóság arra kérte a szolgáltatókat, hogy 2024-től az előfizetések száma és forgalma mellett számoljanak be az előfizetések hívásforgalmi kategóriák szerint számáról is. Ehhez az előfizetéseket egységes forgalmi kategóriákba kellett sorolniuk az adott negyedév havi hívásforgalmai alapján. A hat forgalmi kategória közül a legkisebb forgalmi kategóriába azok az előfizetések kerültek, melyekkel legfeljebb 10 percnyi hanghívást kezdeményeznek egy hónapban. 2025 negyedik negyedévében az összes hangforgalmat bonyolító előfizetés 18 százaléka tartozott ezen legkisebb forgalmú kategóriába. Legalább ennek negyvenszereresét, azaz minimum 400 percnyi hívást kellett indítani ahhoz, hogy egy előfizetés a legmagasabb kategóriába kerüljön. Ebbe a csoportba az előfizetések 18 százaléka került. Abból, hogy a forgalmi kategóriák között ilyen jelentős eltérések vannak, és a két szélső kategóriába is az előfizetések jelentős hányada esik, arra következtethetünk, hogy az előfizetések erősen heterogének hangforgalmazás tekintetében.

A heterogenitás jelentősen csökken, ha a kategóriák arányát az előfizető és előfizetési típus szerinti szegmensek szerint vizsgáljuk. 2025 negyedik negyedévében a prepaid-szegmensben az előfizetések fele a legkisebb, azaz a legfeljebb 10 perces hangforgalmat jelentő kategóriába tartozott, és csupán 2 százalék felelt meg a felső három kategória egyikének, melyek 200 vagy több percnyi hanghívást kezdeményeztek. Úgy tűnik, hogy az élő prepaid-előfizetések jelentős része is tartalék vagy vészhelyzeti szerepet tölt be, esetleg inkább csak hívások fogadására használják őket. Havi 200 percnyi használat felett pedig már szinte mindenki postpaid-előfizetést használ.

A lakossági és nem lakossági postpaid-előfizetések körében hasonlóak a hangforgalmi szegmensek arányai, és meglehetősen nagy szórást mutatnak hangforgalom tekintetében. Közel tizedük tartozik a legkisebb, legfeljebb 10 hanghívás perces kategóriába. Esetükben a prepaid-előfizetés valószínűleg kedvezőbb is lehetne, ha nem vennénk figyelembe, hogy a postpaid-előfizetések jellemzően a prepaides feltöltési bónuszokat meghaladó mobilinternet-keretet biztosítanak. A számlás előfizetők negyede viszont legalább 400 percnyi hívást kezdeményezett az előfizetésével.

Itt érdemes megemlíteni, hogy az NMHH 2025-ös Internethasználói kutatása*243* alapján a 16 éves vagy idősebb internetezők számlás előfizetéseinek 87 százaléka tartalmazott valamilyen (pl. egy csoportba tartozó előfizetésekre, saját hálózatra, belföldre vagy EU-ra vonatkozó) korlátlan hanghívás lehetőséget. Ehhez képest a tény – hogy a postpaid-előfizetéseknek „csupán” negyedével beszéltek legalább 400 percet – arra utal, hogy a hanghívások korlátját általában már nem a szűkös előfizetési csomag vagy a hívásdíjak jelentik, hanem az ügyfelek korlátozott igénye, véges ideje, esetleg a csetalkalmazások használata olyan esetekben is, amikor az már nem is jelent spórolást a mobilköltségek tekintetében. A korlátlan csomagok előnye, hogy a számla nem léphet túl egy bizonyos összeget. Így még úgy is racionális lehet korlátlan csomagra előfizetni, ha az ügyfél nem használja ki az összes kedvezményt, és akár úgy is tűnhetne, hogy egy „kisebb” csomaggal jobban járt volna.

A szegmenseken belül a három nagy szolgáltató előfizetéseinek hívásforgalmi kategóriák szerinti arányát összehasonlítva pedig elmondhatjuk, hogy nincs jelentős különbség az egyes szolgáltatók között, ügyfeleik hasonló intenzitással telefonálnak.

A fajlagos hívásforgalmat tovább bontva a kapcsolások számára és a hívások hosszára újabb eltérésekre figyelhetünk fel az egyes szegmensek között. A prepaid-előfizetésekkel kevesebb hívást kezdeményeznek, havonta átlagosan csak 21 darabot, és a hívás is rövidebb, átlagosan csupán 1,4 perc. Ezzel szemben a lakossági postpaid-előfizetésekkel 73-szor telefonálnak, a nem lakossági postpaideknél pedig még többet, havonta 98-at. Viszont az utóbbi két szegmens sorrendje felcserélődik a fajlagos híváshossz tekintetében. A lakossági postpaides hívások hosszabbak (4,0 perc/kapcsolás), a nem lakosságiak pedig rövidebbek (3,1 perc/kapcsolás). Vagyis céges telefonon több, de rövidebb hívást kezdeményeznek az emberek, mint a lakossági postpaid-előfizetésekkel.

A fajlagos kapcsolásszám és híváshossz negyedéves adatsorára tekintve feltűnik, hogy a két mennyiség között fordított együttjárás tapasztalható. Vagyis azon negyedévekben, mikor a hívások száma magas (második negyedév), a híváshossz csökken, míg amikor kevesebb a hívás (első negyedév), hosszabbak a beszélgetések. Ez arra utal, hogy az emberek telefonálásra fordítható ideje korlátok közé szorítja a hívások összidejét.

A belföldi mobil hangforgalom forgalmi irányok tekintetében évek óta stabil képet mutat. 2025 negyedik negyedévében 96 százaléka mobilhálózatba irányul, és csupán 4 százalék helyhez kötöttbe (vezetékesbe). A hívások 53 százaléka a hálózaton belül történik, vagyis az emberek szolgáltatójuk egy másik előfizetőjét hívják leginkább. Azonban lassú ütemben bár, de egyre csökken a hálózaton belüli hívások aránya. Ennek oka lehet hogy sok tarifa már nem különbözteti meg forgalmi keret vagy díj tekintetében a saját és más belföldi hálózatba irányuló hívásokat. Mindazonáltal a több előfizetéssel járó kedvezmények továbbra is a hálózaton belül tartják a hívások zömét, hiszen a családtagoknak, munkatársaknak megéri egy szolgáltatóhoz tartozni, és egyébként gyakran hívják egymást.

A hívást (vagy SMS-t) forgalmazó előfizetések aránya alapján számított mobilszolgáltatói részesedések alig változtak a vizsgált időszakban. A három nagy szereplőhöz tartozik az előfizetések 99 százaléka. 46 százalékos részesedéssel stabilan piacvezető a Magyar Telekom (4,3 millió előfizetés tartozik hozzá). A második szereplő a One, melyhez az előfizetések 28 százaléka (2,6 millió darab) tartozik. 25 százalék (2,4 millió darab) pedig a Yettelé. A kisebb szereplők közül a korábban önálló mobilhálózattal rendelkező DIGI előfizetőinek száma 2022-ig nőtt, és 177 ezernél tetőzött. A One-nal közös tulajdonoshoz került DIGI 2023-tól új mobilelőfizetéseket már nem értékesített, a meglévő ügyfeleit pedig saját mobilhálózata helyett a One hálózatán szolgálta ki. Végül 2025 negyedik negyedévétől a DIGI szolgáltató megszűnt. Míg korábban One és Yettel fej-fej mellett versenyzett, a One-DIGI fúziót követően a One látható előnnyel szerepel a második helyen.

2025-ben a Digi korábbi negyedik helyét a Netfone vette át, mely közben szintén a One tulajdonosi köréhez került, és virtuális mobilszolgáltatóként már csak a One hálózatát használja. A Netfone az elmúlt iőszakban növelte előfizetőinek számát. Mindazonáltal a 100 ezret meghaladó előfizetésszám jelentősen elmarad a három nagy szereplő ügyfélkörének méretétől.

Szegmensek szerint vizsgálva kissé eltérnek a hívásforgalmat bonyolító előfizetések alapján számított piaci részesedések. A Telekom mindhárom szegmensben piacvezető, de az előnye a nem lakossági postpaid-szegmensben mérsékeltebb, és csökkenni látszik. A lakossági postpaidben, azaz a legnagyobb szegmensben a One-é a második hely, és itt juttatta további előnyhöz a DIGI ügyfelek megszerzése 2025-ben. A nem lakossági postpaid és a kisebb forgalmakat bonyolító prepaid szegmensben viszont a Yettelé a második hely, ráadásul a nem lakossági postpaidben 2025-ben erősödni is tudott. A kisebb szolgáltatók (Netfone, Tarr) csak a postpaid, azon belül is elsősorban a lakossági szegmensben rendelkeznek ügyfelekkel.

Nem csupán az előfizetések száma, hanem a hívásforgalom alapján is szemrevételezhetjük a szolgáltatók piaci helyzetét. A nagyobb szolgáltatók sorrendjében nincs változás: a Magyar Telekom forgalom szerint is piacvezető 45 százalékos részesedéssel.

Viszont míg előfizetésszám alapján a One és a Yettel kissé eltérő részesedéssel követték, itt még határozottabban a One-é az elsőbbség 31 százalékkal, szemben a Yettel 23 százalékával. Ennek egyik oka, hogy míg a One a lakossági postpaidben erősebb, addig a Yettel a jellemzően kevesebb percet beszélő prepaid-előfizetésekkel rendelkezik nagyobb arányban.

Ezen felül mind a lakossági postpaid-, mind a prepaid-szegmensben a One-előfizetők aktívabbak, azaz nagyobb forgalom esik egy One-előfizetésre, mint egy yettelesre. (Lakossági postpaid One: 313 perc/előfizetés/hó, Telekom: 283, Yettel: 266; prepaid Telekom: 32, One: 29, Yettel: 22.) A nem lakossági postpaid-szegmensensben a Yettel és Telekom fajlagos forgalma hasonló (Telekom: 307 perc/előfizetés/hó, Yettel: 301), a One-é viszont alacsonyabb (288). Az utóbbi negyedévek során egyre több ügyfelet szerző Netfone előfizetői jelentősen magasabb hívásforgalmat bonyolítottak, mint a nagy szolgáltatók. Vélhetően a sokat telefonáló ügyfeleket tudta a piacon megszokottnál kedvezőbb ajánlatokkal magához vonzani.

Több mint kétszáz-millió SMS-t küldtek a mobilozók 2025 negyedik negyedévében, egy előfizetésre átlagosan havonta 7,6 üzenet jutott. Az SMS-ek száma 2018-ban tetőzött, azóta szezonális ingadozások mellett csökkenni látszik, 2022-től évenként átlagosan 6 százalékkal. Érdemes megemlíteni, hogy jelenleg mind az SMS-, mind a hívásforgalom csökkenő trendet mutat, de az SMS-nél hamarabb következett be a visszaesés. Emögött az okostelefonos csetalkalmazások és a mobilinternet használatának terjedését sejthetjük. Az írásos üzenetváltás pedig hamarabb vált általánossá, mint a nagyobb sávszélességet és adatkeretet igénylő internetes hang- vagy videóhívások. Ez megmagyarázhatja, hogy miért kezdett hamarabb visszaesni az SMS-forgalom.

Az NMHH 2025-es internethasználói kutatása*243* alapján képet kaphatunk a cset és SMS, valamint az internetes telefon (vagy videótelefon) és a hagyományos mobiletelefon együttes használatáról. A 16 éves vagy idősebb internetező lakosság 76 százaléka küldött csetüzenetet legalább naponta, míg SMS-t csupán 8 százalék. A hangszolgáltatás jobban ellent tud állni az online kihívásnak: 24 százalék kezdeményezett internetes telefon vagy videóhívást legalább naponta, viszont hagyományos mobilhívást többen, az internetezők 57 százaléka. Érdemes megemlíteni, hogy mind a szöveges, mind a hangkommunikációra igaz, hogy aki naponta használja az online változatot, az a „hagyományos” megoldást is inkább igénybe veszi.

Érdekes kérdés, hogy mi határozza meg, hogy az emberek telefonáláskor mikor választják inkább a „hagyományos” mobilt vagy az internetes telefonálást, esetleg a vezetékes telefonszolgáltatást. Az NMHH piackutatásában a lehetséges tényezők egyikét vizsgáltuk – a hívott fél szerinti preferenciákat. A 16 éves vagy idősebb internetezők többsége szinte minden hívott fél esetén a mobiltelefont választja inkább, és csak másodsorban az internetes telefonálást. A mobiltelefon-választás előnye kiemelkedő, ha valaki a nagyszülőjét keresi (92% azok körében, akik szokta vele beszélni) vagy ha egy intézményt/céget akarnak felhívni ügyintézés céljából (89 százalék). Ezzel szemben az online csetalkalmazással (pl. Messengeren, Viberen) történő hívás egyértelműen megelőzi a mobilhívásokat, ha valaki külföldön élő ismerősét, rokonát keresi. A külföldi hívásokat kezdeményezők 64 százaléka választaná inkább az online megoldást. Ez könnyen magyarázható a külföldre irányuló telefonhívások jellemzően magasabb díjával, illetve, hogy egy távol élő ismerősnél kiemelkedő előny lehet, hogy a csetalkalmazásokban elérhető videóhívással a másik felet nem csak hallani, de látni is lehet. A vezetékes vonal használata hivatalos ügyek intézése során magasabb, de csupán az internetezők 8 százaléka részesíti előnyben a mobilhívással és online telefonálással szemben.

A szegmensenkénti fajlagos SMS-számokra tekintve elmondhatjuk, hogy a nem lakossági postpaid előfizetők küldik a legtöbbet, havonta átlagosan 12 darabot. (Ez a statisztika nem tartalmazza a tömeges SMS-forgalmat, mint például az elektronikus fizetéskor kapott értesítéseket vagy másodlagos azonosítás céljából belépési kódot tartalmazó üzeneteket.) A lakossági postpaid-előfizetők havonta átlagosan 8 SMS-t küldenek, a prepaidesek csak 3 darabot. A fajlagos SMS-szám csökkenése mindhárom szegmensben megfigyelhető, de a már amúgy is alacsony forgalmú prepaideseknél a csökkenés üteme kisebb.

Mobilinternet-szolgáltatás (mobiltelefonos és nagyképernyős szolgáltatások)

A (nem M2M) mobilinternet-szolgáltatások két szegmensét külön vizsgáljuk. Az adatforgalmat bonyolító előfizetések 95 százaléka tartozik a hangszolgáltatással együtt kínált mobiltelefonos, azaz jellemzően okostelefonnal használt mobilinternet szegmensbe. Ezt a szolgáltatók hanghívással egy csomagban kínálják az ügyfeleknek. A másik szegmens a hangszolgáltatást nem kínáló csomagokban értékesített nagyképernyős mobilinternet, melyet az emberek tablettel, PC-vel vesznek igénybe, vagy akár mobiltelefonnal is, ha a SIM-kártya egy mobilkészülékbe vagy Wifi-routerbe kerül. Ezen előfizetések használatának sajátosságait később ismerteti a Jelentés.

2025 negyedik negyedévében összesen 8,3 millió mobiltelefonos előfizetés forgalmazott mobilinternet-adatot. Ennek 61 százaléka (5,1 millió) lakossági postpaid, 23 százaléka (1,9 millió) nem lakossági postpaid- és 16 százaléka (1,4 millió) prepaid-előfizetés volt.

Míg a hangszolgáltatást igénybe vevő előfizetések száma (a korábbi felívelést követően) a vizsgált időszakban már enyhén csökkent, a mobilinternetre csatlakozó előfizetések száma évi átlagos 3 százalékos ütemben növekedett. A bővülés oka, hogy a hangszolgáltatást használók egyre nagyobb hányada csatlakozik mobilinternetre is.

Az 61 százalékos lakossági postpaid-szegmens arány a mobiltelefonos mobilinternet-szolgáltatásban magasabb, mint az összes hanghívást forgalmazó előfizetésnél (55 százalék), ugyanis a különböző szegmensek előfizetői eltérő arányban veszik igénybe a mobilinternetet. A lakossági postpaid-előfizetők 97 százaléka használja a mobilinternetet, a nem lakossági postpaid-előfizetőknél pedig mérsékeltebb, 94 százalék ez az arány. Jelentősen kisebb, 63 százalékos viszont a mobilinternet-használat aránya a prepaid-előfizetőknél.

A mobilinternetre csatlakozó előfizetések aránya az elmúlt négy évben 77 százalékról 88 százalékra emelkedett, azaz átlagosan évi 3 százalékkal növekedett a hangszolgáltatás igénybe vevők bázisához képest. A legmeredekebb növekedést a még jelentős (nem mobilinternet-használó) tartalékkal rendelkező prepaid-szegmens mutatott (évi átlagos 8 százalékkal). Ezzel szemben a lakossági postpaideseknél már gyakorlatilag nem volt bővülés.

Míg a postpaid-előfizetőknél csekély az új előfizetők bevonásából eredő mobilinternet-forgalomnövekedés lehetősége, bővülés elsősorban a fajlagos forgalomnövekedésből származhat. A prepaid-előfizetőknél viszont még az előfizetők négytizede potenciálisan bevonható a mobilinternetezők táborába. Ehhez azonban az idősebb korosztályt kellene megnyerni, ugyanis az NMHH piackutatása alapján a mobilinternetet nem használó (1,2 millió főre becsülhető számú) prepaid-előfizető többsége 62 évesnél idősebb.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a 7,8 millió hanghívást (vagy SMS-t) és mobilinternetet egyaránt forgalmazó előfizetésen felül körülbelül 422 ezer olyan hanghívást lehetővé tevő előfizetés is van, mellyel nem bonyolítottak hívásforgalmat (vagy nem küldtek SMS-t), de a mobilinternetet igénybe vették. Az ilyen előfizetések aránya kissé magasabb a prepaid-szegmensben.

Hanghívások tekintetében a nem lakossági postpaid-előfizetések mutatták a legnagyobb fajlagos forgalmat. Ezzel szemben mobil adatforgalom tekintetében a lakossági postpaid-előfizetők a legaktívabb felhasználók. Ennek az lehet az oka, hogy a leginkább adatigényes tevékenységek szabadidős jellegűek (pl. a közösségi oldalak videóinak nézése vagy a játék), mintsem a munkához köthető tevékenységek.

Egy mobilinternetet forgalmazó lakossági postpaid-előfizetéssel átlagosan havi 24 gigabájtot forgalmaztak, a nem lakossági postpaiddel pedig 10 gigabájtot. A prepaid fajlagos adatforgalom kevésbé marad el a postpaidtől, mint a hangszolgáltatás esetén. Egy ilyen kártyára havonta 9 gigabájt esik.

Mindhárom szegmensben jelentős volt az mobilinternetezés bővülése a megelőző négy évben. A fajlagos adatforgalom évente átlagosan 21 százalékkal növekedett a lakosság postpaid-szegemensben, 19 százalékkal a nem lakossági postpaidben, míg a prepaidben ennél is gyorsabban – 35 százalékkal.

2024-től kezdődően a Mobilpiaci Jelentéshez használt adatgyűjtésben a mobilszolgáltatók az előfizetések adatforgalmi kategóriák szerinti számát is a Hatóság rendelkezésére bocsájtják. Ez lehetőséget ad arra, hogy az átlagos adatforgalmak alakulásán túl képet kapjunk az előfizetések eltérő adathasználati jellemzőiről és azok esetleges jövőbeli változásáról. A (legalább 1 megabájt forgalmat bonyolító) előfizetéseket a megelőző három hónap átlagos adatforgalma alapján öt kategóriába soroltuk. A legkisebb kategóriába azon előfizetések tartoztak, melyekkel legfeljebb 1 gigabájtot forgalmaztak. 2025 negyedik negyedévében az előfizetések 30 százaléka tartozott ide. A legmagasabb kategóriába a több mint 50 gigabájtot forgalmazó előfizetések tartoztak (10 százalék volt az arányuk).

A forgalmi arányok jelentősen eltérnek a vizsgált szegmensek szerint. A prepaid-előfizetések kétharmada a legalacsonyabb kategóriába sorolódott, vagyis legfeljebb 1 gigabájt volt az átlagos adatforgalmuk. A lakossági postpaidnél viszont csupán az előfizetések ötöde tartozott ebbe a legalacsonyabb kategóriába, 13 százalékukkal viszont havonta több mint 50 gigabájtot forgalmaztak.

Itt érdemes megemlíteni, hogy az NMHH 2025-ös lakossági internethasználói kutatása alapján a számlás előfizetéssel rendelkezők 36 százaléka tudta úgy, hogy legalább 50 gigabájtos vagy korlátlan mobilinternet-csomagot használ. A forgalmi adatok alapján viszont a postpaideseknek „csupán” 13 százaléka forgalmaz 50 gigabájtnál több adatot. A jelentős eltérést azzal magyarázhatjuk, hogy a legnagyobb adatkeretre előfizetők jelentős része nem használja ki a rendelkezésre álló adatmennyiséget. Ezt támasztja alá az NMHH 2025-ös díjcsomagválasztást vizsgáló kutatása is, melyben azt találtuk, hogy a korlátlan mobilinternetes csomagot használók fele havonta legfeljebb 10 GB havi adatforgalmat bonyolít. Azaz a korlátlan csomagosok jelentős részének egy kisebb adatforgalmat tartalmazó csomag is megfelelne. Az ellentmondás magyarázata, hogy az internethasználat intenzitása mellett egyéb tényezők is szerepet játszanak a csomagválasztás során, úgymint a szolgáltatók által kínált készülék- vagy csomagkedvezmények, illetve a korlátlansággal járó biztonságérzet.

A nagyképernyős mobilinternet-szolgáltatás bár ugyanazt a hálózatot, technológiát veszi igénybe, mint a mobiltelefonos, a felhasználási mód eltérő. Ezeket jellemzően nem okostelefonokban, hanem táblagépekben, laptopokban, modemekben használják, hanghívás-szolgáltatás pedig nem kapcsolódik hozzájuk. Az előfizetés jellege 99 százalékban postpaid, és csupán 1 százalékban prepaid (míg a mobiltelefonos mobilinternet szolgáltatásnál a prepaid-előfizetések aránya magasabb, 16 százalékos).

2025 negyedik negyedévében 412 ezer nagyképernyős mobilinternet-előfizetés volt használatban. Ennek 62 százaléka volt lakossági előfizetés, és 38 százaléka nem lakossági. A nem lakossági arány itt magasabb, mint azt a mobiltelefonos mobilinternetnél (23 százalék) láthattuk.

A nagyképernyős mobilinternet előfizetésszámok a koronavírus járvány miatti lezárás és távmunka, távoktatás idején megemelkedtek, ezt követően kissé visszaestek. A 2023 harmadik negyedévében látható jelentős visszaesés oka, hogy az adatokban már nem szerepel a Yettel területileg korlátozott szolgáltatást tartalmazó, jellemzően lakossági csomagok előfizetéseinek száma. Ezt követően viszont ismét emelkedni látszik a lakossági előfizetések száma, a nem lakossági szegmens viszont csökkent.

Míg a nagyképernyős mobilinternet-szolgáltatást lehetővé tevő előfizetések száma összességében csökkent az elmúlt négy évben, a fajlagos forgalom (főleg 2022-től 2023-ig) növekedett. Mivel a kiugró növekedés elsősorban a Yettel korlátlan forgalmat kínáló (de alapesetben területileg korlátozottan használható) nagyképernyős díjcsomagjait használóknak tudható be, ezen előfizetések Jelentésből való elhagyásával a lakossági adatforgalom visszaesett a 2021 eleji szintre.
Egy nagyképernyős mobilinternet-előfizetésre havonta átlagosan 46 gigabájt forgalom jut. Ez két és félszer nagyobb, mint a mobiltelefonos mobilinternet-szegmens fajlagos forgalma. Az előfizetések számát tekintve kisebb súlyú nagyképernyős szegmens értékét a jelentősebb adatforgalom adja.

Az adatforgalom vizsgálatakor a letöltési és feltöltési forgalmat összesítve elemeztük. Itt azonban érdemes ezeket külön-külön is megnézni. Az összes mobilinternet-forgalom 91 százalékát teszi ki a letöltés és 9 százalékot a feltöltés. Ez utóbbi kissé magasabb a mobiltelefonos nem lakossági postpaid-szegmensben (13 százalék), és jelentősen magasabb a nem lakossági nagyképernyős mobilinternetnél, ahol a feltöltési arány 31 százalékos. Ez arra enged következtetni, hogy míg a többi előfizetés adatforgalmának jelentős részét a passzív médiafogyasztás teszi ki, addig a munkára igénybe vett előfizetéseket aktívabb módon használják az emberek, például felhőben dolgoznak, fájlokat töltenek fel vagy online meetingeken videócsetelnek.

A nagyképernyős mobilinternet előfizetések havi adatforgalom-kategóriák szerinti megoszlása alapján elmondhatjuk, hogy a nagyképernyős (és különösen a nem lakossági) előfizetések forgalma nagyobb szóródást mutat, mint a mobiltelefonokkal használt, hangszolgáltatást is magában foglaló előfizetéseknél, azaz jelentősebb a legalacsonyabb és legmagasabb kategóriák távolsága. Az is árulkodó, hogy míg a fajlagos forgalmat tekintve a lakossági és nem lakossági szegmens szinte megegyezik (47 és 44 GB/hó) a forgalmi kategóriák megoszlása jelentősen eltér. A nem lakossági előfizetéseknél magas a legalacsonyabb forgalmat bonyolítók aránya, ami mellett extrém magas forgalmú előfizetések emelik az átlagos forgalmat.

A mobiltelefonos és nagyképernyős mobilinternet-forgalmat bonyolító előfizetések alapján számított piaci részesedések szerint a Magyar Telekom 44 százalékkal piacvezető, amelyet 30-25 százalékkal követ a One és a Yettel. A kisebb szolgáltatók részaránya összesen 1 százalék. Tehát a részesedések hasonlóak a hangszolgáltatásnál tapasztalt arányokhoz.

A piaci részarányok kissé változtak az elmúlt négy évben a One részesedése a 2022-es 27 százalékról 30 százalékra növekedett, melyhez az utolsó évben hozzájárult a One-DIGI fúzió is. Ezzel szemben a Yettel 27 százalékról 25-re csökkent a vizsgált időszakban.

Míg a hangszolgáltatás összes vizsgált részpiacán és a mobiltelefonos mobilinternet esetén is a Telekom jelentős előnnyel vezet, addig a lakossági nagyképernyős szegmensben egyre inkább a One-é, nem lakosságiban pedig stabilan a Yettelé a legtöbb előfizetés.

A mobiltelefonos szegmensben a Telekom a vezető, és a második hely változik az előfizetési mód szerint. A (hangszolgáltatáshoz hasonlóan) kevesebb adatforgalmat bonyolító prepaid-előfizetőknél a Yettelé a második hely, a több forgalmat jelentő lakossági postpaidben pedig a One-é. A teljes mobilinternet-piacon tapasztalt lassú One-növekedés a nagyképernyős lakossági szegmensben
tapasztalható leginkább.

Jelentősebb változást láthatunk a mobilinternet-adatforgalom alapján számított piaci részesedésekben.

2020-ig a Yettelé volt a vezető szerep, mikor is a Telekom került az első helyre, amely ezt követően is növelni tudta előnyét. Az átrendeződés oka, hogy 2020-ig a legtöbb előfizetőt tartalmazó mobiltelefonos postpaid-mobilinternet szegmensben a Yettel előfizetésekre esett a legnagyobb fajlagos adatforgalom, ezt követően viszont a telekomosok forgalmaztak több (és egyre több) adatot. (2025 negyedik negyedévben az egy lakossági postpaid mobiltelefonos előfizetésre jutó havi mobilinternet adatforgalom a Telekomnál 29 GB, a Yettelnél 25 GB, a One-nál 18 GB volt.)

2025 negyedik negyedévében a Telekom 49 százalékkal volt piacvezető, melyet 25-25 százalékkal követett a Yettel és a One. Azaz a forgalom alapján számított piacrészesedésnél a két szolgáltatót a One nagyobb előfizetésszáma és a Yettel magasabb fajlagos adatforgalma hozza azonos szintre.

A nagyképernyős szegmensben továbbra is a Yettel előfizetésekre esik messze a legnagyobb fajlagos adatforgalom annak ellenére, hogy 2023 harmadik negyedévétől az adatok már nem tartalmazzák a nagyon magas fajlagos forgalmat generáló, adatkeret szempontjából korlátlan, de területileg korlátozottan használható előfizetési csomagokat.

A mobilinternet kapcsán érdemes szót ejteni a hálózatok és készülékek technológiai fejlődéséről, melyet az 2-3-4-5G, azaz a hálózati szabványok egymást követő generációinak elterjedtségével számszerűsíthetünk. Az adatgyűjtés során a saját hálózattal rendelkező szolgáltatók a hálózatukra csatlakozó végberendezések típusa alapján meghatározható legmagasabb hálózatképességét adják meg. Az elemzés során a beazonosított képességű mobiltelefonok és táblagépek legmagasabb mobilinternet-hálózatképességét vizsgáltuk. Fontos hangsúlyozni, hogy az adat a képességre
vonatkozik, és nem a valós igénybevételre. Előfordulhat például, hogy egy készülék 5G-képessége az adott területen nem használható ki, így a bemutatott számokat a hálózatok igénybevételének elméleti maximumaként is értelmezhetjük.

A magyar mobilinternet-hálózatra csatlakozó több mint 13 millió darab mobiltelefon és táblagép 95 százaléka lehet képes a napjainkban elfogadható felhasználói élményt lehetővé tevő negyedik (4G) vagy ötödik generációs (5G) mobilinternethasználatára. 2022 és 2025 között jelentősen lecsökkent azon készülékek aránya, melyek csak az ennél alacsonyabb szintű hálózatra képesek csatlakozni, de még így is közel 600 ezer ilyen eszközről beszélhetünk. Az átrendeződésében szerepet játszott a 3G-s hálózat fokozatos lekapcsolása, ami miatt a mobilinternetezésre is használt régebbi készülékek helyett muszáj volt újat beszerezni. Ebben nyújtott segítséget a 2023-ban zárult NMHH „Netre fel” mobilcsereprogram, mely során több mint 100 ezer régebbi mobiltelefont cseréltek le az emberek állami támogatással újabb, (legalább 4G képes) készülékekre.

Míg a 4G alatti szabványokkal működő készülékek aránya lecsökkent, az 5G képeseké 9 százalékról 56 százalékra emelkedett. Azt viszont nem tudjuk, hogy ezen készülékek mekkora hányada csatlakozik valóban az 5G-s hálózatra.

Külföldi hanghívás- és mobilinternet-forgalom

A mobilok külföldi hálózatra is rácsatlakozhatnak. Ez akár véletlen is lehet az országhatár közelében (azaz szándékolatlan roaming), de jellemzően azért történik, hogy az ember a külföldi utazása során is telefonálhasson vagy használhassa a mobilinternetet. Szerencsére ez egy európai uniós rendeletnek köszönhetően az EU tagállamaiban (illetve más, a szolgáltató döntése alapján meghatározott országokban) egy bizonyos korláton belül a hazai tarifának megfelelően történik. Ezen területeken kívül a forgalmi díjak jellemzően nagyon magasak, de kiegészítő csomagok vásárlásával már ezek is kiszámíthatóvá és megfizethetővé váltak. Mindezek miatt az előfizetések jelentős hányadát használják külföldön is. Érdemes még megemlíteni, hogy az eSIM-kártyás készülékekkel egyszerűvé vált helyi előfizetésre váltani, vagy valamely globális platformon aktiválható mobilszolgáltatást igénybe venni a külföldi út során. Az ilyen forgalom nem jelenik meg a magyar szolgáltatók roaming adataiban.

A külföldi roaming jelentősen szezonális, minden évben kiemelkedő a nyaralás időszakát jelentő harmadik negyedévben, míg a negyedik és első negyedévben alacsony. Az idősorokat vizsgálva az is nyilvánvaló, hogy a koronavírus-járvány időszakának lezárásai miatt 2020-ban és 2021-ben az utazók aránya lecsökkent, majd az azt követő nyarakon mind többen használták külföldön is mobiljukat. Az eddigi tetőpontot jelentő 2025 harmadik negyedévében a hanghívást is lehetővé tevő előfizetések 23 százalékát használták a határon túl és a mobilinternet előfizetéseknek a 32 százalékát. Ez legalább 2,7 millió utazó előfizetést jelentett. Amennyiben a nyári csúcsok helyett a negyedévek naptári évek szerinti átlagát nézzük, az utolsó évben már nem növekedett a roamingoló előfizetések aránya.

Érdemes még elgondolkodni azon, hogy a mobilinternet roamingarány miért magasabb, mint a hanghívás roaming. Talán mert a mobilinternet hasznosabb útitárs külföldön, hiszen segíti a navigációt, információszerzést, ezért nagyobb arányban is veszik ezt igénybe.

A fentieket támasztja alá az NMHH 2025-ös internethasználói kutatása*243*, mely arra is kitért, hogy az emberek miképpen használják a mobiljukat külföldi utazásaik során. A hazai tarifával igénybe vehető roamingzónában, azaz az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban az utazók bátran veszik igénybe a külföldi mobilhálózatokat. Az utazók 62 százaléka szokott hívásokat kezdeményezni, és 89 százalék használ mobilinternetet a kedvezményes zónában. Az e területen kívülre utazóknál a hanghívás használata jelentősen alacsonyabb – 38 százalék, és a mobilinterneté is kisebb, mint az EU-n belül (61 százalék). A feláras területen nem csak kevesebben roamingolnak mobilnet esetén, hanem inkább korlátozzák magukat a használat során az otthoni szokásaikhoz képest. A piackutatásból az is kiderül, hogy az utazók 21 százaléka vett igénybe a megelőző 12 hónapban nem magyar mobilszolgáltatóhoz tartozó SIM-kártyát, eSIM-et annak érdekében, hogy külföldön hívásokat kezdeményezhessen vagy használhassa a mobilinternetet. A kedvezményes roaming területen kívül utazóknál ez arány jelentősen magasabb, 36 százalékos volt. Úgy tűnik, hogy az online könnyen beszerezhető külföldi eSIM-ek sokaknál helyettesíthetik a hazai szolgáltatók fix-díjas roaming-csomagjait.

Láthattuk, hogy a külföldi roamingforgalmat bonyolító előfizetések száma és aránya jelentős. Ehhez képest a külföldi hang- és internetforgalom meglepően alacsony, a teljes forgalom 2-5 százaléka. Ez is szezonális ingadozást mutat, a forgalom nyaranta a legmagasabb. Az alacsony külföldi forgalmi arány oka, hogy bár elég sokan utaznak külföldre, a külföldön töltött idő csak töredéke a vizsgált negyedévek teljes időtartamának. Illetve az is feltételezhető, hogy a külföldi üdülés jellemzően a pihenés vagy a kalandok ideje, ezért kevesebbet mobiloznak az emberek, mint otthon vagy munkaidőben.

Az M2M- (Machine to Machine) vagy más néven IoT- (Internet of Things) kommunikáció a gépek közötti, emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti. Ide tartozik például a pénztárgépek, távfelügyeleti rendszerek, nyomkövetők, mérőeszközök adatforgalma. Az efféle kommunikációt lehetővé tevő előfizetéseket tekintjük M2M-előfizetéseknek, és az általuk bonyolított mobilinternet-vagy SMS-forgalmat M2M-forgalomnak.

A hanghívás-szolgáltatás esetén az előfizetések számának tetőzését és a forgalom enyhe visszaesését tapasztaltuk. Ezalatt a mobiltelefonos mobilinternet forgalma ugyan jelentősen növekedett, de ez nem új előfizetőket jelentett, hanem a hanghívás-szolgáltatást már használók kezdtek el mobilinternetet is használni. A nagyképernyős mobilinternet-előfizetések száma pedig inkább stagnált a vizsgált időszakban. Mindezekkel szemben az M2M-szolgáltatást lehetővé tevő előfizetések száma dinamikusan tudott növekedni. 2025 negyedik negyedévében 3,7 millió aktív M2M-előfizetés volt.

Ebből 2,6 millió forgalmazott legalább 1 kilobájt adatot vagy küldött SMS-t ebben a negyedévben. Az aktív M2M előfizetések száma átlagosan évi 17 százalékot növekedett az elmúlt négy évben, míg a forgalmat bonyolító M2M előfizetések bővülése 20 százalékos volt. (Az eltérő ütemű növekedés annak tudható be, hogy előfordulnak olyan előfizetések, melyek ugyan használatra képesek, de forgalmat egyáltalán nem bonyolítanak velük.) 2024 negyedik negyedévében jelentősen (286 ezerrel) megugrott a forgalmat bonyolító M2M-előfizetések a megelőző negyedévhez képest. A jelentős változás a One által kiszolgált Gondosórák adatforgalmának – használatra buzdító kampányoktól függő – ingadozásának tudható be. Ám a növekedés ezt követően is folytatódott az összes szolgáltatónál.

Az M2M-előfizetések szinte kivétel nélkül nem lakossági postpaid-előfizetések. Forgalom tekintetében jelentősen eltérnek a többi szegmenstől. A hangszolgáltatást is kínáló üzleti postpaid mobil előfizetéseknél a hanghívást vagy mobilinternetet nem forgalmazó kártyák aránya csupán 12 százalék. M2M-szegmensben viszont az aktív kártyák 29 százaléka nem forgalmazott mobilinternet adatot (vagy SMS-t), ami megközelíti a nem lakossági nagyképernyős szegmens 38 százalékos (látszólagos) ki nem használtságát.

Egy M2M-előfizetéssel havonta átlagosan 253 megabájt (azaz 0,25 gigabájt) adatot forgalmaztak, és 1,8 SMS-t küldtek, vagyis ezen fajlagos forgalmak messze elmaradnak a többi szegmensben tapasztaltaktól. A fajlagos adatforgalom évente átlagosan évi 6 százalékkal nőtt. A fajlagos adatforgalom, de különösen az SMS-ek átlagos száma nagyfokú változékonyságot mutat, ami részben a mutató bázisát jelentő előfizetés-szám ingadozásának is köszönhető. Emellett egyedi változások is megfigyelhetőek, pl. az SMS-ek fajlagos száma 2024 második negyedévben majdnem duplájára ugrott a Yettel hirtelen M2M SMS-forgalom növekedésének köszönhetően. Elmondhatjuk, hogy az M2M-előfizetések száma dinamikusan növekszik, de az ebből fakadó adatforgalom-növekedés kevésbé jelentős.

2024-től a mobilinternetet forgalmazó előfizetéseket a forgalmazott adat mennyisége szerint is vizsgálhatjuk. A besorolásnál használt kategóriák az M2M-szegmensnél jelentősen alacsonyabbak, mint a mobiltelefonos vagy nagyképernyős mobilinternetnél. A kategóriák aránya negyedévenként számottevő ingadozást mutatott. 2025 negyedik negyedévben a forgalmat bonyolító (azaz legalább 1 kilobájt forgalmú vagy egy SMS-t küldő) M2M-előfizetések közel fele (45 százaléka) legfeljebb 1 megabájt adatforgalmat bonyolított.

Míg a mobilpiac többi szegmensében nagyfokú állandóságot és a Magyar Telekom piaci fölényét láthattuk, addig az M2M-piacon az előfizetések száma alapján számított piacrészesedések négy év alatti átrendeződését tapasztaltuk. 2022 első negyedévében a One volt piacvezető 480 ezer M2M-előfizetéssel. Mindhárom szolgáltatónál növekedett az előfizetések száma, de míg a One-nál évente átlagosan 14 százalékkal, a Telekomnál 37 százalékkal, a Yettelnél pedig 10 százalékkal. Így 2023 végére a Telekom utolérte a One és a Yettel ügyfélszámát, és 2024-től a részesedése már 40 százalék feletti volt. Eközben az One és a Yettel váltogatta egymást a második helyen, 2025-ben pedig már stabilan a One-é a második hely 31 százalékos részesedéssel.

Fogalmak

Szolgáltatások

Aktivált előfizetések

Forgalmat bonyolított előfizetések

Roaming

Előfizetési típusok

Előfizetői szegmensek

Mobilinternet-szolgáltatási szegmensek

Egyéb fogalmak