Megyei jogú városi rádiós hallgatottságmérési eredmények, 2026. első negyedév
Bevezetés
A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.
A tender szerint lebonyolított kutatás eredményeinek közlésére az országos és fővárosi rádiók esetében havonta, a megyei jogú városok és hálózatos vételkörzetek esetében negyedévente, míg a kisebb helyi vételkörzeteknél félévente kerül sor.
A tenderkiírás műszaki leírásának megfelelően az új hallgatottságmérésnek – a kisebb, helyi vételkörzeteknek szentelt kutatási résztől eltekintve – az országos és a megyei jogú városokban, illetve hálózatos vételkörzetekben folytatott része alapvetően visszatér a hazánkban korábban már alkalmazott naplós mérési módszertanhoz, mégpedig úgy, hogy párhuzamosan, online és offline eljárással felvett önkitöltős naplók feldolgozása révén állnak elő a rádiós hallgatottsági eredmények.
A tenderkiírás mellékletében szereplő műszaki leírásnak megfelelően a naplós adatok piacra való bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos módszertannal zajló átfutási időszak annak érdekében, hogy a megrendelő és a piac szereplői felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal készült eredmények befogadására és helyes interpretálására.
Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás és az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I.B. komponensének rádióit, azaz a megyei jogú városi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.
Az összefoglalóban közölt adatok a megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.
Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok a megyei 15 éves és idősebb sokaságra értendők.
A mérés módszertana
A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, kompletten kitöltött naplót tartalmazzák:
- Budapest: legalább 2 000 db,
- Megyei jogú városok és 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15 500 db,
- Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4 000 db.
Az első mérési komponens „B” csoportjának (megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatok) publikált adatbázisa esetében:
megyeszékhelyek, megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatos vételkörzetek, N=500 fő/vételkörzet (negyedévente legalább 31×500 napló).
Az előírások szerint az online és offline naplók aránya az alábbi kritériumok betartásával alakul:
- 15-59 év közötti csoportban minimum 20% offline napló,
- 60+ korcsoportban minimum 50% offline napló.
A lekérdezés időbeni lefutása úgy történik, hogy a válaszadók megszakítás nélkül egy héten át töltik a rádióhallgatási naplót. A naplóban a főbb adókat rányomtatjuk a kérdőívre (online napló esetén kötelezően feltüntetjük a felkínált adók között), és üres helyeket hagyunk a további állomásoknak.
A hallgatottság mérésénél maguk a megkérdezettek deklarálják magukat egy adott rádió hallgatójának. A napló a kitöltő lakóhelyén fogható rádiókat előre nyomtatottan (online napló esetén a felkínált adók között kötelezően megjelenően) tartalmazza. A sorrendhatás kiküszöbölése érdekében rotálást alkalmazunk. A rádiós napló lehetőséget teremt ugyanakkor arra is, hogy a kitöltő olyan rádiót is megnevezhessen, amely nem szerepel előre feltüntetve. A naplót a résztvevők egy hétig vezetik. A rádióhallgatást 15 perces sávokban kell rögzíteniük 5 perces pontossággal. Ha egy slotban több rádió van és az egyiknek minimum 8 vagy több perce van a slotban, a teljes 15 percet megkapja. Ha a slotban csak egy rádió van, de az nem éri el a 8 percet, viszont eléri az 5-öt, akkor ez a rádió szintén megkapja a teljes 15 percet.
A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk.
Az adatfelvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.
A minta súlyozását iterációs módszerrel végezzük szükség szerint egy, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégezzük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt, mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90%-ának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg a 6,0-t.Rádióhallgatás a megyei jogú városokban
| Időtáv | Elérés ezer főben |
|---|---|
| Napi | 563 |
| Heti | 904 |
A jelen negyedévi mérés eredményei szerint a megyei jogú városokban a helyi rádiókat naponta 563 ezren, míg hetente 904 ezren hallgatták a legalább 15 évesek körében. (Ez az összes megyei jogú városban fogható összes helyi rádió minden hallgatóját jelenti, tehát az országos csatornák ebbe az összegbe nincsenek beleszámolva. A teljes rádióhallgatottság ennek megfelelően a megyei jogú városokban ennél magasabb.)
| Időtáv | Elérés százalékban |
|---|---|
| Napi | 32% |
| Heti | 52% |
Az I.B. mérési komponensben a 15 éves és idősebb lakosság 32%-a naponta, míg 52%-a heti rendszerességgel hallgat helyi rádiót. Ez első látásra elmarad a hasonló országos és budapesti értékektől, de a kép kicsit csalóka: természetesen ennél magasabb, heti szinten jóval 80 százalék feletti értéket kapnánk, ha az országos rádiókat is ide vennénk. Ugyanakkor ezek a számok önmagukban jobban megmutatják a vidéki központok rádióinak erejét és piaci pozícióját: napi szinten a megyei jogú városokban élők több mint harmada elérhető kizárólag helyi rádiók által, heti szinten pedig több mint a felük.
| A nap adott órája | Hétköznap | Szombat | Vasárnap |
|---|---|---|---|
| 00:00–01:00 | 5 | 4 | 6 |
| 01:00–02:00 | 4 | 4 | 4 |
| 02:00:03:00 | 4 | 5 | 3 |
| 03:00–04:00 | 4 | 3 | 5 |
| 04:00–05:00 | 7 | 6 | 5 |
| 05:00–06:00 | 14 | 14 | 9 |
| 06:00–07:00 | 227 | 104 | 89 |
| 07:00–08:00 | 268 | 124 | 102 |
| 08:00–09:00 | 216 | 114 | 95 |
| 09:00–10:00 | 175 | 105 | 89 |
| 10:00–11:00 | 159 | 147 | 118 |
| 11:00–12:00 | 150 | 131 | 109 |
| 12:00–13:00 | 125 | 101 | 80 |
| 13:00–14:00 | 109 | 80 | 59 |
| 14:00–15:00 | 90 | 61 | 60 |
| 15:00–16:00 | 90 | 70 | 61 |
| 16:00–17:00 | 66 | 54 | 51 |
| 17:00–18:00 | 51 | 47 | 38 |
| 18:00–19:00 | 43 | 43 | 40 |
| 19:00–20:00 | 41 | 46 | 35 |
| 20:00–21:00 | 46 | 43 | 37 |
| 21:00–22:00 | 21 | 27 | 19 |
| 22:00–23:00 | 12 | 11 | 9 |
| 23:00–00:00 | 10 | 12 | 7 |
A diagram jól szemlélteti, hogy a rádió az első számú médium a napi rutinban a vidéki központokban élő magyarok nagy tömegei számára: reggel felkeléskor ugrik meg a rádióhallgatók száma, 7 és 8 óra között ér a csúcsra, a délelőtt folyamán lassan ereszkedik, majd a nap további részében tovább mérséklődik, hogy aztán a késő délutáni, esti órákban átadja a helyét a televíziónak, majd az alvásnak.
Hétvégén kevésbé markáns a reggeli csúcs, egyenletesebb a helyi rádiók hallgatásának napközbeni megoszlása.
Toplisták
| Rádió neve | Hallgatottság (%) |
|---|---|
| Rádió 1 (Kecskemét) | 40% |
| Rádió 1 (Békéscsaba) | 33% |
| Rádió 1 (Baja) | 29% |
| Rádió 1 (Szombathely) | 27% |
| Rádió 1 (Győr) | 25% |
| Best FM (Debrecen) | 25% |
| Rádió 1 (Kaposvár) | 24% |
| Egerszeg Rádió (Zalaegerszeg) | 24% |
| Rádió 1 (Pécs) | 23% |
| Rádió 1 (Eger) | 23% |
A napi elérés százalékos alapú települési toplistáját zömmel olyan adók dominálják, amelyeknek nincs helyi vetélytársuk, és „csak” az országos adókkal kell konkurálniuk, illetve olyan régi, bejáratott rádiók (vagy Rádió 1-es reinkarnációjuk), amelyek hosszú évek, nem ritkán évtizedek óta mélyen beágyazódtak a helyi köztudatba.
Figyelemre méltó, hogy a megyei jogú városok top10-es listájából az összes adó meghaladja a 20%-os napi hallgatottságot.
| Rádió neve | Hallgatottság (ezer fő) |
|---|---|
| Best FM (Debrecen) | 43 |
| Rádió 1 (Kecskemét) | 37 |
| Rádió 1 (Pécs) | 29 |
| Rádió 1 (Győr) | 28 |
| Rádió 1 (Debrecen) | 27 |
| Rádió 1 (Szeged) | 25 |
| Rádió 1 (Miskolc) | 23 |
| Rádió M (Miskolc) | 18 |
| Rádió 1 (Szombathely) | 18 |
| Rádió 1 (Székesfehérvár) | 17 |
Az elért népesség számossága révén a meghatározott toplisták összetételét erősen befolyásolja az adott település mérete; értelemszerűen nagyobb városból alkalmasint alacsonyabb elérési arányt produkálva is fel lehetett kerülni a listára.
Mindenképp számottevő eredmény, hogy a lista első adója napi 45 ezer körüli hallgatói szint környékén alakul.