Kulturális értékmegőrzés a digitális korban
Az NMHH megbízásából készült „Kulturális értékmegőrzés a digitális korban” című kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a kulturális tartalmak kínálatát a médiában, hozzárendelve a nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatokat, majd lakossági survey kutatás segítségével a kultúrafogyasztás jellegzetességeit a médiában. Utóbbi online kérdőíves módszertannal készült 2026 tavaszán. Az 1500 fős minta reprezentatív a magyar 18+ lakosságra nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szempontjából.
A kulturális érték kifejezésnek van egy nagyon határozott időbeli, történelmi és egy másik, materializált, természeti vagy épített formában tovább öröklődő dimenziója. A kutatásból kiderült, hogy leginkább az emberi szempontból szinte „időtlen” természeti örökséget tartják kulturális értéknek, valamint a történelmi emlékhelyeket és az épített örökséget. Ezeket követik a már egyértelműen emberi, de mégis hosszabb múltra építkező kulturális jelenségek, a népszokások, ünnepek, a népművészet, kézművesség, vagy éppen zenei és irodalmi hagyományok. A kortárs kultúra, vallási rítusok és szellemi hagyományok ezeknél hátrébb sorolódnak, mint kulturális értékek.
Kulturális értékek megítélése
1.ábra: Kulturális értékek megítélése (2026, százalék)
Táblázat az 1. ábrához
| Kulturális érték megnevezése | 5 – kiemelkedően fontos kulturális érték | 4 | 3 | 2 | 1 – egyáltalán nem kulturális érték | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Vallási rítusok és szellemi hagyományok | 17% | 23% | 33% | 15% | 7% | 5% |
| Kortárs kulturális kifejeződések (pl. hazai/helyi művészek) | 25% | 30% | 31% | 7% | 3% | 3% |
| Helyi nyelvek, dialektusok és folklór | 27% | 28% | 28% | 10% | 3% | 4% |
| Irodalmi és szájhagyományozott történetek | 28% | 30% | 28% | 7% | 3% | 3% |
| Zenei hagyományok (pl. népzene, tánc) | 33% | 28% | 27% | 7% | 2% | 3% |
| Regionális gasztronómia és étkezési hagyományok | 32% | 30% | 26% | 6% | 3% | 3% |
| Népi művészetek és kézművesség (pl. hímzés, fazekasság) | 34% | 29% | 25% | 7% | 2% | 3% |
| Helyi népszokások és ünnepek (pl. fesztiválok, karácsony) | 40% | 30% | 20% | 5% | 2% | 3% |
| Történelmi emlékhelyek és épített örökség | 42% | 28% | 20% | 5% | 2% | 3% |
| Természeti örökség (pl. tájak, borvidékek) | 45% | 24% | 21% | 5% | 2% | 3% |
A média szerepe a kulturális értékek közvetítésében
A média szerepét nagyon fontosnak érzi a lakosság a kultúra, a kulturális értékek közvetítésében, tovább örökítésében. Ennek megfelelően e téren komoly felelősségelvárásokat fogalmaznak a média irányában. Ezek az elvárások részben általánosak, részben kimondottan a generációk közötti viszonnyal kapcsolatosak. Ez az elvárás fogalmazódik meg abban az állításban, hogy a média hozzájárul a fiatalabb generációk kulturális neveléséhez – ami túlmutat az egyszerű tudásátadáson.
A 2. ábra megnyitása
2. ábra: A média szerepe a kulturális értékek közvetítésében (2026, százalék)
Táblázat a 2. ábrához
| Állítás | 5 – teljes mértékben egyetértek | 4 | 3 | 2 | 1 – egyáltalán nem értek egyet | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|
| A jelenlegi médiatartalmak elégségesen tükrözik a helyi kultúrát és hagyományokat. | 9% | 17% | 41% | 18% | 10% | 5% |
| A médiából szerzett kulturális ismeretek hitelesek és pontosak. | 9% | 20% | 42% | 15% | 9% | 6% |
| Inkább a helyi, magyar kultúra jelenik meg a médiában, a globális kultúra kevés hangsúlyt kap. | 11% | 22% | 38% | 13% | 10% | 7% |
| A kulturális értékek bemutatása a médiában túlzottan felületes és szórakoztató jellegű. | 11% | 21% | 41% | 13% | 8% | 6% |
| Szívesen néznék több olyan médiatartalmat, amely a kulturális értékek megőrzését, bemutatását célozza. | 17% | 25% | 33% | 12% | 8% | 5% |
| A média hozzájárul a fiatalabb generációk kulturális neveléséhez. | 21% | 25% | 29% | 13% | 8% | 4% |
| A médiának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a kulturális örökség közvetítésében. | 33% | 26% | 27% | 6% | 4% | 4% |
Motivációk a kulturális tartalmak fogyasztása mögött
Függetlenül attól, hogy valaki fogyaszt-e kulturális tartalmakat a médiában, a lakosság fele fontosnak (24%), vagy egyenesen nagyon fontosnak (27%) tartja azt, hogy ilyen tartalmak legyenek a médiában. Ezt összevetve a kulturális tartalomfogyasztók (26%) arányával megállapítható, hogy a tényleges kulturális tartalomfogyasztók arányánál nagyobb társadalmi igény van az ilyen tartalmak elérhetőségének biztosítására a médiában.
A médiában kulturális tartalmakat fogyasztók elsősorban, 83%-ban szórakozás, kikapcsolódás céljából fogyasztanak ilyen jellegű tartalmakat. De fontos motiváció a kíváncsiság, érdeklődés is, hiszen kétharmaduk választotta az okok között a tanulást, ismeretszerzés, 54%-uk az önfejlesztést, 50%-uk más kultúrák megismerését.
A 3. ábra megnyitása
3. ábra: Milyen okból szokott Ön kulturális tartalmakat fogyasztani a médiában (televízióban, rádióban, online)? (2026, százalék, bázis: akik szoktak kulturális tartalmat fogyasztani a médiában)
Táblázat a 3. ábrához
| Milyen okból fogyaszt kulturális tartalmakat a médiában? | Arány |
|---|---|
| Szórakozás, kikapcsolódás | 83% |
| Tanulás, ismeretszerzés | 65% |
| Önfejlesztés, személyes fejlődés | 54% |
| Inspiráció, kreativitás ösztönzése | 43% |
| Közösségi élmény, másokkal való kapcsolódás | 38% |
| Saját identitásom, kulturális hovatartozásom erősítése | 23% |
| Aktuális társadalmi, kulturális jelenségek megértése | 42% |
| Időtöltés, unalom elűzése | 35% |
| Munka vagy tanulmányok miatt | 19% |
| Trendek, újdonságok követése | 24% |
| Digitális platformok ajánlásai miatt | 12% |
| Más kultúrák megismerése | 50% |
| Élménykeresés | 47% |
| Egyéb | 4% |
| Nem tudom/nem szeretnék válaszolni | 0% |
Kulturális értékek és tartalomtípusok a médiában
A válaszadók szerint a kulturális értékek közvetítésében a dokumentumfilmek, ismeretterjesztő műsorok és hagyományos kulturális tartalmak játszanak kulcsszerepet. A könnyedebb vagy kereskedelmi jellegű tartalmak (pl. reklámok, közösségi média) jóval gyengébb kulturális értékhordozónak számítanak.
A 4. ábra megnyitása
4. ábra: Kulturális értékek és tartalomtípusok a médiában (2026)
Értékek: 5-ös skála alapján, ahol 1 = egyáltalán nem járul hozzá a kulturális értékek közvetítéséhez, 5 = nagyon nagy mértékben járul hozzá a kulturális értékek közvetítéséhez. Bázis: érdemben választ adók.
Táblázat a 4. ábrához
| Tartalomtípus | Átlagérték |
|---|---|
| Reklámok és kampányfilmek | 2,5 |
| Hírek és közéleti műsorok | 3,3 |
| Közösségi média tartalmak (pl. videók, posztok) | 3,3 |
| Oktatási anyagok (tankönyvek, oktatóvideók) | 3,5 |
| Vizuális művészeti tartalmak (fotók, festmények, plakátok) | 3,5 |
| Filmek és televíziós sorozatok | 3,6 |
| Zenei tartalmak (népzene, nemzeti zene, kortárs dalok) | 3,6 |
| Irodalmi művek (regények, novellák, mesék) | 3,7 |
| Hagyományőrző és kulturális rendezvények médiatartalmai | 3,7 |
| Dokumentumfilmek és ismeretterjesztő műsorok | 3,8 |
Kulturális műsortípusok aránya
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a médiában milyen arányban vannak jelen azok a tartalomtípusok, amelyek kultúrát közvetítenek a médiafogyasztók felé. A televíziós műfajban legjellemzőbb kulturális műsortípus*495* a dokumentumfilm, ezt követi a tudományos ismeretterjesztés és a filmdráma. A sugárzási arány alapján kiemelkedő dokumentumfilm tipológia esetében azonban számos ismeretterjesztő, sport vagy utazás témájú műsort is találunk az egyes csatornák kínálatában a szigorú értelemben vett kulturális tartalmakon felül. A három fő tipológiát követően egy erőteljes ugrás látszik: a következő három jellemző tipológia aránya egyenként csak 3-4% körüli, ezek a kulturális hírek, a TV film/TV játék és a tudományos magazin műfajok.
Az 5. ábra megnyitása
5. ábra: Kulturális tipológiák aránya a teljes televíziós kulturális tartalomból (2026, százalék)
(A 0,3% alatti kategóriákat nem tartalmazza)
Táblázat az 5. ábrához
| Műsortipológia | Sugárzási arány |
|---|---|
| Dokumentumfilmek | 47,0% |
| Tudományos és ismeretterjesztő filmek | 24,9% |
| Filmdráma | 12,4% |
| Művészeti, kulturális témájú hírek | 4,4% |
| Tévéfilm, tévéjáték | 3,6% |
| Tudományos magazin | 3,4% |
| Cigányzene nóta | 1,3% |
| Történelmi, kosztümös | 0,6% |
| Egyéb művészeti, tudományos, kulturális | 0,6% |
| Gyerekeknek szóló művészeti, tudományos, kulturális | 0,4% |
Közszolgálati és kereskedelmi médiumok kulturális szerepvállalásának megítélése
A kulturális tartalmak elérhetősége szempontjából a televízióban egyértelműen a közszolgálati adók vannak kiemelt szerepben. A válaszadók 36%-a szerint a közszolgálati adókon található több kulturális tartalom, míg a kereskedelmi adókról jóval kevesebben, 19%-nyian vélekednek így. A férfiak közül többen gondolják úgy, hogy a közszolgálati adókon nagyobb a kulturális tartalom aránya, emellett az iskolai végzettség növekedésével és a jobb anyagi helyzettel párhuzamosan nő azok aránya, akik így vélik.
A 6. ábra megnyitása
6. ábra: Közszolgálati és kereskedelmi médiumok kulturális szerepvállalása (2026, százalék)
Táblázatok a 6. ábrához
| Legmagasabb végzettség | Közszolgálati adókon | Kereskedelmi adókon | Nincs számottevő különbség | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|
| Főiskola, egyetem | 46% | 15% | 21% | 18% |
| Érettségi | 39% | 19% | 24% | 18% |
| Szakmunkásképző | 33% | 21% | 27% | 19% |
| 8 általános vagy kevesebb | 20% | 20% | 27% | 33% |
| Életkor | Közszolgálati adókon | Kereskedelmi adókon | Nincs számottevő különbség | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|
| 60+ éves | 33% | 19% | 26% | 23% |
| 50-59 éves | 42% | 17% | 23% | 18% |
| 40-49 éves | 44% | 17% | 26% | 13% |
| 30-39 éves | 32% | 28% | 17% | 24% |
| 18-29 éves | 33% | 16% | 31% | 20% |
| A válaszadó neme | Közszolgálati adókon | Kereskedelmi adókon | Nincs számottevő különbség | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|
| Nő | 32% | 17% | 27% | 24% |
| Férfi | 42% | 21% | 22% | 15% |
| Teljes minta | 36% | 19% | 25% | 20% |
Kulturális tartalomfogyasztás végzettség, életkor és lakóhely szerint
A rádióról, mint kultúrát közvetítő médiumról azt mondhatjuk el, hogy a kínálatra legfőképpen a zenei tartalom*496* jellemző. A kiválasztott öt kulturális tartalmat sugárzó csatorna közül a Retro rádió a legnépszerűbb, melyet a válaszadók 69%-a, majd a Petőfi, melyet a válaszadók fele hallgat. A többi csatornára a válaszadók kb. egyharmada kapcsol bizonyos rendszerességgel. Ha a nem zenei tartalmakat vizsgáljuk, akkor kulturális tipológia szempontból a közéleti és beszélgetős rádiók szerepelnek jobban.
A nyomtatott kiadványok közül széles kínálattal vannak jelek a médiapiacon azok a 100%-ban kultúrát közvetítő sajtótermékek, melyeknek olvasottságáról nincs elérhető információ, viszont nagyon széles spektrumot kínálnak az irodalomtól kezdve a történelmen keresztül a képzőművészetekig. Másrészt a legnépszerűbb műfajokba tartozó lapok (női magazinok és közéleti napi- illetve hetilapok) változatos formában és tartalommal jelentetnek meg kulturális tematikát, bár ez a tematika ritkán haladja meg a 30%-ot a cikkek számát tekintve. Ennek ellenére fontos szerepük van abban, hogy az olvasók rendszeresen találkozzanak a műfajjal.
A legnagyobb elérésű, leglátogatottabb online portálokon a kulturális tartalom aránya nem éri el a 10%-ot a megjelent cikkek számára vetítve, hiszen az online médiumok fogyasztásának célja elsősorban az információszerzés, tájékozódás illetve szórakoztatás. A nyomtatott sajtóhoz hasonlóan itt is széles körben elérhetőek azok a portálok, amelyek kifejezetten kulturális tartalommal jelentkeznek, ezek látogatottságáról sincs elérhető információ. A hírportálok esetében pedig sokkal inkább jellemző a kulturális hírek megjelentetése vagy a kulturális eseményekre való figyelemfelhívás vagy azokról készült beszámoló, ami szintén fontos szerepet tölthet be kulturális értékmegőrzés szempontból.
Ha a médiában történő kultúrafogyasztást vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a kulturális médiatartalmak fogyasztása nem egyenletes a lakosság körében, ugyanis jól elkülöníthető intenzitási csoportok formálódtak. Az iskolai végzettség növekedésével és a települési hierarchiában felfelé haladva nő a kulturális tartalmakat fogyasztók aránya. Ugyancsak különbség figyelhető meg a 40 év alattiak és felettiek között: utóbbi csoport tagjai körében lényegesen magasabb a kulturális tartalmakat fogyasztók aránya, mint a fiatalabb korosztályokban.
A 7. ábra megnyitása
7. ábra: Kulturális tartalomfogyasztás demográfiai bontásban (2026, százalék)
Táblázatok a 7. ábrához
| Legmagasabb végzettség | Azok aránya, akik fogyasztanak kulturális tartalmakat |
|---|---|
| Főiskola, egyetem | 42% |
| Érettségi | 30% |
| Szakmunkásképző | 17% |
| 8 általános vagy kevesebb | 9% |
| Életkor | Azok aránya, akik fogyasztanak kulturális tartalmakat |
|---|---|
| 60+ éves | 30% |
| 50-59 éves | 31% |
| 40-49 éves | 30% |
| 30-39 éves | 16% |
| 18-29 éves | 22% |
| Lakóhely | Azok aránya, akik fogyasztanak kulturális tartalmakat |
|---|---|
| Budapest | 33% |
| Megyeszékhely | 27% |
| Egyéb város | 26% |
| Falu | 23% |
| Teljes minta | 26% |
Kulturális tartalmak fogyasztása médiatípusonként
A kulturális tartalomfogyasztók több csatornán is aktívak*497*, és az aktív kulturális médiafogyasztók médiaviselkedése nem egysíkú: a televízió (65%) mellett párhuzamosan használják a digitális csatornákat is, ami többplatformos, egymást kiegészítő fogyasztási mintázatra utal (közösségi média: 52%, online hírportálok 44%, blogok 20%, rádió 18%, nyomtatott sajtó 12%).
A 8. ábra megnyitása
8. ábra: Kulturális tartalmak fogyasztása a médiumokban (2026, százalék. Bázis: akik szoktak kulturális tartalmat fogyasztani a médiában)
Táblázat a 8. ábrához
| Médiatípus | Arány |
|---|---|
| Televízió | 65% |
| Közösségi média | 52% |
| Online hírportálok | 44% |
| Blogok | 20% |
| Rádió | 18% |
| Nyomtatott sajtó | 12% |
| YouTube | 2% |
| Egyéb videómegosztók | 2% |
| Egyéb | 1% |
| Nem tudja vagy nem válaszolt | 1% |
Végzettség, életkor és nemek szerinti bontás
Akárcsak általában a tartalomfogyasztásé, a kulturális tartalomfogyasztás helye is generációsan kettéválik: a fiataloknál a közösségi média a domináns fogyasztási tér (a 18-29 évesek 49%-a a közösségi médiában fogyaszt kultúrát és csak 11%-a a televízióban), míg az idősebbeknél a televízió marad az elsődleges csatorna: a 40-49 évesek 39%-a, az 50-59 évesek 43%-a és a 60 éven felüliek 51%-a néz kulturális műsorokat a tévében, méí a közösségi médiában csak 18-25%-uk.
Az iskolai végzettség szerinti bontásban nem látszanak kiugró különbségek a kategóriák között, az azonban érdekes, hogy a legalacsonyabb végzettségűek szinte csak a közösségi médiában és az online hírportálokon fogyasztanak kulturális tartalmakat.
A 9. ábra megnyitása
9. ábra: Kulturális tartalmak fogyasztása a különböző médiumokban demográfiai bontásban (2026, százalék – akik szoktak kulturális tartalmat fogyasztani a médiában)
Táblázatok a 9. ábrához
| Legmagasabb végzettség | Televízió | Rádió | Nyomtatott sajtó | Online hírportálok | Közösségi média | Blogok | Egyéb | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Főiskola, egyetem | 42% | 4% | 3% | 19% | 20% | 4% | 7% | 0% |
| Érettségi | 39% | 5% | 4% | 20% | 26% | 4% | 3% | 0% |
| Szakmunkásképző | 43% | 0% | 1% | 27% | 26% | 2% | 0% | 0% |
| 8 általános vagy kevesebb | 7% | 0% | 0% | 47% | 47% | 0% | 0% | 0% |
| Életkor | Televízió | Rádió | Nyomtatott sajtó | Online hírportálok | Közösségi média | Blogok | Egyéb | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 60+ éves | 51% | 5% | 4% | 15% | 18% | 1% | 6% | 0% |
| 50-59 éves | 43% | 1% | 1% | 22% | 25% | 6% | 1% | 0% |
| 40-49 éves | 39% | 4% | 4% | 25% | 20% | 6% | 4% | 0% |
| 30-39 éves | 32% | 0% | 3% | 30% | 27% | 8% | 0% | 0% |
| 18-29 éves | 11% | 2% | 2% | 32% | 49% | 0% | 4% | 0% |
| A válaszadó neme | Televízió | Rádió | Nyomtatott sajtó | Online hírportálok | Közösségi média | Blogok | Egyéb | Nem tudja vagy nem válaszolt | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nő | 40% | 3% | 4% | 17% | 29% | 4% | 4% | 0% | ||||||
| Férfi | 40% | 3% | 2% | 30% | 20% | 3% | 3% | 0% | ||||||
| Teljes minta | 40% | 3% | 3% | 22% | 25% | 3% | 4% | 0% |
Népszerű műfajok a kulturális tartalomfogyasztásban
A médiában a kulturális tartalomfogyasztást egyértelműen a populáris műfajok dominálják: a filmek és zenei tartalmak messze a legelterjedtebbek. A klasszikus kulturális műfajok – különösen a színház, a képzőművészet, a népművészet és az operett – már jóval szűkebb közönséget érnek el.
A 10. ábra megnyitása
10. ábra: Népszerű műfajok a kulturális tartalomfogyasztásban (2026, százalék, bázis: akik szoktak kulturális tartalmat fogyasztani a médiában)
Táblázat a 10. ábrához
| Műfaj | Arány |
|---|---|
| Film | 78% |
| Zene | 75% |
| Tudomány / ismeretterjesztés | 59% |
| Irodalom | 55% |
| Színház | 37% |
| Képzőművészet | 33% |
| Népművészet | 24% |
| Operett | 13% |
Kulturális tartalmak elérése a televízióban
A kultúrafogyasztásból legnagyobb szeletet kihasító médiumban, a televízióban a kultúrafogyasztás erősen műfajfüggő: a legtöbb tartalom periférikus, kevés a rendszeres nézés. A legtöbb kulturális műsortípust a nézők csak alkalmanként vagy rövid ideig követik, a rendszeres, hosszabb fogyasztás ritka. Kivételt főként a könnyebb, filmes tartalmak jelentenek, mint a TV-filmek és TV-játékok, melyeket a legalább hetente tévézők 47%-a napi 2-3 óráig vagy annál tovább néz.
A 11. ábra megnyitása
11. ábra: Kulturális tartalmak elérése a televízióban (2026, százalék, bázis: akik legalább hetente néznek tévét)
Táblázat a 11. ábrához
| Tartalomtípus | 3 óránál többet | 2-3 órát | 1-2 órát | 30-60 percet | Kevesebb, mint 30 percet | Nem nézek ilyen műsorokat | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Opera/balett | 1% | 2% | 6% | 4% | 17% | 67% | 4% |
| Cigányzene/nóta | 1% | 3% | 5% | 9% | 20% | 58% | 4% |
| Művészeti/tudományos/kulturális műsor gyerekek számára | 1% | 3% | 7% | 11% | 16% | 57% | 5% |
| Komolyzenei koncert, előadás | 1% | 2% | 5% | 11% | 20% | 56% | 4% |
| Népzene/néptánc | 1% | 2% | 5% | 10% | 23% | 55% | 4% |
| Operett/musical | 1% | 2% | 8% | 12% | 20% | 54% | 4% |
| Színházi közvetítés | 1% | 4% | 10% | 9% | 20% | 52% | 4% |
| Irodalmi mű előadása | 1% | 3% | 8% | 12% | 21% | 51% | 5% |
| Oktatási, oktatáshoz kapcsolódó műsor | 2% | 5% | 11% | 14% | 19% | 45% | 5% |
| Művészfilm/irodalmi adaptáció | 2% | 7% | 14% | 12% | 16% | 43% | 5% |
| Művészeti/tudományos/kulturális műsor | 1% | 5% | 14% | 20% | 19% | 37% | 4% |
| Tudományos magazin | 3% | 6% | 13% | 20% | 20% | 34% | 3% |
| Történelmi kosztümös film | 5% | 14% | 26% | 14% | 10% | 29% | 3% |
| Filmdráma | 4% | 13% | 26% | 15% | 12% | 26% | 4% |
| Dokumentumfilmek | 8% | 14% | 27% | 21% | 13% | 15% | 3% |
| Tudományos ismeretterjesztő filmek | 8% | 14% | 26% | 22% | 14% | 14% | 2% |
| Tévéfilm, tévéjáték | 28% | 19% | 26% | 14% | 7% | 5% | 1% |
A média hatása az offline viselkedésre
A médiában közvetített kulturális tartalmak hozzájárulnak az offline érdeklődéshez és részvételhez. Sőt, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az online és jelenléti kultúrafogyasztás kapcsolata kölcsönös és dinamikus: az élmények visszahatnak az online aktivitásra, így egy visszacsatolásokkal működő rendszer jön létre. Ilyen módon a kultúrafogyasztás egyre inkább hibriddé válik, különösen a digitálisan aktívabb csoportokban.
A 12. ábra megnyitása
12. ábra: A média hatása az offline viselkedésre
Táblázat a 12. ábrához
| Milyen gyakran fordult elő Önnel az elmúlt fél évben az alábbi eset, miután a médiában megnézett, meghallgatott valamilyen (pl. színházi, zenei) közvetítést? | Gyakran így történt | Nem jellemző, de többször előfordult | Nagyon ritkán, de megesett | Nem fordult elő | Nem tudja vagy nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|
| Utána megnézte, meghallgatta élőben is ugyanazt. | 8% | 13% | 31% | 47% | 1% |
| Elment az adott színházba, koncerthelyre stb., és más előadást nézett, hallgatott meg ott. | 4% | 13% | 29% | 52% | 1% |
| Megnézte, hogy milyen hasonló előadások vannak, amiket szívesen megnézne, meghallgatna. | 8% | 16% | 32% | 43% | 1% |
Lábjegyzetek
Az AGB Nielsen besorolása alapján 18 olyan tipológia van, amely kulturális tartalommal bír. Ez a 18 tipológia a mért csatornák összes műsoridejéből a vizsgált időszakban összesen 15% volt. Ezt a 15%-os részesedést bontottuk tovább, és ezen belül vizsgáltuk az egyes műsor tipológiák részarányát.
Ennek egy részét tekintettük kulturális tartalomnak: a komolyzenei műfajokat, a könnyűzenei tartalmak közül pedig a minimum 25 évvel ezelőtt keletkezett zeneszámokat.
Több válasz is megadható volt.