A 2026-os országgyűlési választás kampányidőszakában közzétett politikai reklámok közzétételi gyakorlata

Bevezetés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság figyelemmel kísérte a 2026-os országgyűlési választás kampányidőszakában közzétett politikai reklámok közzétételi gyakorlatát. Elsősorban azt vizsgálta, hogy a politikai hirdetéseket közreadó médiaszolgáltatások gyakorlata megfelelt-e a Médiatörvény előírásainak.

1. A politikai reklámokra vonatkozó jogszabályi háttér

Az Alaptörvény rögzíti, hogy a választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választások politikai kommunikációját a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) együttesen határozza meg. Az Mttv. 203. § 55. pontja szerint politikai reklámnak minősül valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. A Ve. azzal egészíti ki a rendelkezést, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv.32. § (1)-(2) és (4) bekezdése értelmében a politikai reklám nem tartozik a reklámidőbe, közzétételét pedig az alábbi feltételek betartása mellett engedélyezi:

• a politikai reklám megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra;
• a politikai reklámot el kell választani a szerkesztett tartalomtól;
• a politikai reklám megrendelőjét fel kell tüntetni, illetve
• a politikai reklámot az audiovizuális médiaszolgáltatásokban el kell látni feliratozással és/vagy jelnyelvi tolmácsolással;
• a 32. § (3) bekezdése értelmében pedig „Választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni.”

A Ve. alapján a közszolgálati médiaszolgáltató az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait köteles közzétenni. Amennyiben közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó, valamint a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató is biztosítani kívánja politikai reklám közzétételét, ezt a szándékát jogszabályban meghatározott határidőben közölnie kell a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB). Ilyen szándékot az országosan elérhető lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások közül a Magyar RTL Televízió Zrt. RTL médiaszolgáltatása közölt az NVB-vel.

A Ve. 146-148.§-ai a politikai reklámok közzétételére vonatkozó főszabályként határozza meg, hogy a politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet és nem fogadhat el, illetve a politikai reklámhoz véleményt, értékelést nem fűzhet. Mindezen túl a törvény előírja, hogy a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve a listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére. A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé. A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6-8, a 12-14 és a 18-20 óra közötti idősávokban megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell. A jelölő szervezet a politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb harminc másodperces időtartamban kérheti. A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző harmadik napon átadja az általa készített politikai reklámot.

A vizsgálatba vont médiaszolgáltatások

A fentiek alapján 2026-ban politikai reklám közzétételére a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásai és a Magyar RTL Televízió Zrt. volt jogosult; a választási hirdetések politikai reklámblokkokban történő vizsgálatát a közszolgálati médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásaira (Duna és a Kossuth Rádió) , valamit a Magyar RTL Televízió Zrt. által üzemeltetett RTL elnevezésű országos kereskedelmi médiaszolgáltatásra terjedt ki.

A politikai reklámok bemutatására felhasználható időkeret

A politikai reklámok bemutatására felhasználható időkeretek pontos mértékét a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg (lásd: http://www.valasztas.hu/hatarozatok) és azokat közleményekben tette közzé (lásd 1. táblázat). A felhasználható időkeret külön került megállapításra a pártlisták és a nemzetiségi listák esetén. Eszerint a közmédia pártlistánként 94 perc, míg nemzetiségi listák esetén jogosultanként 10 perc 50 másodperc politikai reklám közzétételére volt jogosult (összesen 470 perc a pártlisták esetén és 130 perc a nemzetiségi listák tekintetében), az RTL pedig pártlistánként 47 perc, nemzetiségi listánként pedig 5 perc 25 másodperc (összesen 300 perc) politikai reklámot tehetett közzé.

1.1. A politikai reklámok közzétételére jogosult pártok és szervezetek

Az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásával összefüggően politikai reklámok közzétételére jogosult pártlistát állító jelölő szervezetek alfabetikus sorrendben (148/2026. NVB határozat):

Az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásával összefüggően politikai reklámok közzétételére jogosult nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek (121/2026. NVB határozat):

2. Elemzés

A televíziókban és rádiókban közzétett politikai reklámok vizsgálatakor a Nielsen Közönségmérés adatait és a médiaszolgáltatások adásjegyzőkönyveit hívtuk segítségül. A kampányban részt vevő médiaszolgáltatások a politikai hirdetéseket a műsorfolyamtól elkülönítve, „Politikai reklám” inzertek között, ún. választási reklámblokkokban tették közzé.

A vizsgált időszakban összesen 830 politikai reklám volt látható, illetve hallható. Ebből a Duna 312, az RTL 218, a Kossuth Rádió 300 hirdetést jelenített meg. A legtöbbet hirdető szervezet a Demokratikus Koalíció volt összesen 201 alkalommal, míg a legkevésbé aktív pártlistás szervezetnek a Mi Hazánk Mozgalom bizonyult 87 hirdetéssel. A nemzetiségi listát állító szervezetek közül csak hat szervezet (Országos Örmény Önkormányzat, Országos Horvát Önkormányzat, Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, Bolgár Országos Önkormányzat, Magyarországi Romák Országos Önkormányzata és Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata) használta ki a lehetőséget a politikai reklámok közreadására. Az RTL-en a felsorolt nemzetiségi listát állító szervezetek közül csak az Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat tett közzé reklámokat, összesen tíz alkalommal.

A kampányban szerepet vállaló médiumok együttesen 6 óra 54 perc 25 másodpercnyi műsoridőben közölték a pártlistát állító szervezetek üzeneteit (Duna: 2:35:40, RTL: 1:49:00, Kossuth Rádió: 2:29:45). A politikai reklámot jegyző pártlisták és nemzetiségi listák sem használták ki maradéktalanul a médiaszolgáltatásonként rendelkezésre álló időkeretet.

Az országgyűlési képviselők 2026-os általános választásának hivatalos kampányidőszaka 2026. február 21-től április 12-éig tartott, ebben az időszakban lehetett televízióban és rádióban közzétenni kampányüzenetet. A médiaszolgáltatások március 20-ától a választást megelőző napig, 2026. április 11-éig sugározták a listát állító pártok választási reklámjait. (A nemzetiségi listát állító szervezetek március 28-án jelentek meg először a hirdetők között.) A korteshadjáratot március 20-án a Demokratikus Koalíció kezdte meg a Kossuth Rádión és a Dunán. Utolsóként (április 11-én) a pártlistás hirdetők közül a Magyar Kétfarkú Kutyapárt hirdetését láthatták a nézők az RTL-en, a nemzetiségi listás hirdetéseket pedig a Bolgár Országos Önkormányzat reklámja zárta a Kossuth Rádió műsorán ugyanezen a napon. A szpotok megjelenésszáma és elérése ugrásszerűen emelkedett a választás hónapjának kezdetén, azaz a listát állító szervezetek a hajrá időszakára időzítették a kampányra fordítható hirdetési kvótáikat.*1139*

A listát állító szervezetek eltérő időpontokban kezdték meg a reklámozást. A Demokratikus Koalíció és a Fidesz-KDNP március 20-án és 21-én közel egyszerre indította meg kampányát, míg az országos pártlisták közül legkésőbb a Tisztelet és Szabadság Párt és a Mi Hazánk Mozgalom kapcsolódott be (április elején), ami jelentős eltéréseket okozott a megjelenések számában és a GRP*1140* -ban is.

A Ve. értelmében a médiaszolgáltatók naponta három alkalommal, a 6-8, a 12-14 és a 18-20 óra közötti idősávokban megszakítás nélkül voltak kötelesek biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A kampány során a rádió esetében a 13:00-14:00 óra közötti idősáv bizonyult kiemelkedőnek, míg a televízióban leggyakrabban a 12:00-13:00 óra közötti idősávban tettek közzé politikai reklámot (a kétórás idősávokat tekintve a rádióban a reggeli, míg a televízióban az esti időszak bizonyult a legnépszerűbbnek). Az RTL műsorán egy alkalommal csekély mértékben eltértek a törvényben meghatározott idősávoktól, 2026. március 28-án 11 óra 58 perckor adtak közre egy politikai reklámblokkot két (Fidesz-KDNP és Demokratikus Koalíció) hirdetéssel. A néhány perces eltérés oka vélhetően a műsorstruktúra felépítéséből adódhatott, a két hirdetést egy vígjátéksorozatot megszakító reklámszünetben tették közzé.

A listát állító szervezetek hirdetési megjelenései kiegyenlített képet mutattak mind a televíziókban, mind a rádióban a három idősávban. Pártlisták esetében nem volt tetten érhető, hogy kizárólag az egyik vagy a másik idősávra pozicionálták volna magukat. A médiaszolgáltatók megfelelően rotálták a hirdetéseket, így azok mindhárom idősávban egyenlően jelentek meg. Ezt a mintát követte minden listát állító párt, komoly eltérés nem volt tapasztalható egyik vagy másik idősáv javára sem. A nemzetiségi listát állító szervezetek között látványosabb különbség bontakozott ki, míg az Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat hirdetései az esti órákban jelentek meg nagyobb számban, addig az Országos Örmény Önkormányzat esetében a reggeli órák számítottak frekventáltnak.

A különböző idősávokban történő közzététel a közönségelérés szempontjából kiemelt jelentőségű. Az alábbi hőtérképes kimutatásban látható, hogy órákra bontva miként változott a különböző idősávok elérése a jelölő szervezetek szerint. A sötétebb barna mező az elérések átlagnál magasabb arányát, míg a szürke mező az átlagnál alacsonyabbat, a színárnyalatok pedig az eltérések mértékét szemléltetik. A táblázatban kumulált értékek láthatók, amelyek a szervezetek reklámfilmjeinek összesített nézettségét szemléltetik az adott időszakban. A sötétebb háttérrel jelölt területek nem a közzétételből fakadó lehetséges előnyöket, hanem a megjelenésszámok közötti eltérésből eredő közönségelérést tükrözik. A legtöbb nézőt a hagyományosan legnépszerűbbnek számító esti műsorsávban érték el a hirdetések.

A listát állító szervezetek többféle hosszúságú és tartalmú rádiós és televíziós hirdetést készítettek, így összesen 36 féle hirdetést regisztráltunk. A különböző variációk közül a Fidesz–KDNP „Állítsuk meg őket!” szlogenű, az ukrán olajblokádról szóló televíziós szpotja (122 eset), illetve a Demokratikus Koalíció „Ne hagyd, hogy a szélsőjobb legyen a mérleg nyelve” jelszavú televíziós reklámja (92 eset) számított a leggyakrabban megjelenő üzenetnek, emellett a DK hirdetése a rádiós szpotok között is kiemelkedő helyen végzett (69 eset). (A televíziókban és a rádiókban közreadott szpotok leírását lásd az 1. sz. Mellékletben.)

A listát állító szervezetek amellett, hogy a reklámüzeneteikben egyöntetűen voksolásra buzdították a választókat, szlogennel, jelszavakkal tették emlékezetessé az üzeneteiket.

A választási hirdetésekben előforduló szavakat az alábbi szófelhő szemlélteti:

A politikai reklámot jegyző szervezetek közül - a hirdetési gyakoriságot alapul véve - a Demokratikus Koalíció bizonyult a legaktívabbnak, a párt háromféle reklámszpotja összesen 201 alkalommal került közzétételre, azaz a hirdetések 24,2 százaléka e szervezet céljait népszerűsítette. A második legtöbb hirdetéssel jelentkező párt a Fidesz–KDNP volt, amely 181 szpotot tett közzé (21,8%). A legváltozatosabb hirdetési palettával a Magyar Kétfarkú Kutyapárt jelentkezett, összesen hétféle szpottal kereste a választók kegyeit (16,3%).

Összegzés

A 2026-os kampányidőszakban, 2026. február 21. és április 11. között három országos médiaszolgáltatás (Duna, RTL, Kossuth Rádió) műsorában összesen 830 politikai reklám került közzétételre, melyek teljes időtartama mintegy 6 óra 54 percnyi műsoridőt fedett le. A politikai reklámok elhatárolása, a megrendelő megjelölése, feliratozása, időtartama és rotációja a törvényi előírások szem előtt tartásával valósult meg.

A hirdetési kampányt a Demokratikus Koalíció Kossuth Rádión közzétett szpotja nyitotta meg (2026. március 20. - 06:33:49) és a Bolgár Országos Önkormányzat szintén a Kossuth Rádión elhangzott üzenete zárta le (2026. április 11. - 18:59:53). A legtöbb politikai reklám (71 db) április 10-én szerepelt az érintett médiaszolgáltatások kínálatában. A beazonosított 36 féle üzenetet öt pártlistát és hat nemzetiségi listát állító szervezet jegyezte, a politikai céljaikat népszerűsítő szpotok időtartama 20 és 30 másodperc között alakult. Átlagos időtartamuk a törvény által maximálisan engedélyezett 30 másodperc volt.

A legtöbb politikai reklámmal a közmédia kínálatában (Duna: 312 db, Kossuth Rádió: 300 db) találkozhattak a nézők, hallgatók. A pártok közül a legváltozatosabb megjelenést a Magyar Kétfarkú Kutyapárt érte el, amely a kampány során hétféle reklámüzenettel jelentkezett.

1. sz. Melléklet