Online platformok és a bullying megjelenési formái

A tanulmány egy nagymintás (N=6003), reprezentatív kutatás másodelemzésén keresztül mutatja be, hogy milyen tényezők függnek össze az internetes bántalmazásban való érintettséggel a 10-18 éves magyar diákoknál. A regresszióelemzés módszerével részletesen vizsgálja az online bántalmazóvá, illetve áldozattá válás szempontjából megfigyelhető védőfaktorokat (ilyen pl. az anya magasabb végzettsége, az anya intenzívebb monitorozó magatartása, a magasabb családi támogatás), illetve rizikófaktorokat (pl. a közösségi médián töltött napi több mint 2 óra, az online kommunikációs forma előnyben részesítése a személyeshez képest, illetve a problémásabb online játék- és a közösségimédia-használat).

A kvantitatív kutatás eredményeinek minél árnyaltabb értelmezése érdekében, fókuszcsoportos beszélgetésekre is sor került három célcsoport (diákok, szülők, szakértők) körében. A fókuszcsoportok megvitatták a kvantitatív kutatás eredményeit, megosztották saját tapasztalataikat, támogatva ezzel a tanulmány végén szereplő szakmai javaslatok megfogalmazását.

I. Elméleti bevezetés

A kortársbántalmazás (bullying) egy másik személy feletti agresszív hatalomgyakorlás (Pepler & Craig, 2000). Fontos ismérve, hogy szándékos, ismétlődő jelenség, valamint az elkövető és az áldozat közötti egyenlőtlen erőviszony jellemzi. A kortársbántalmazásnak számos formája van: leggyakrabban fizikai, verbális, kapcsolati (pl. kiközösítés, kizárás a közös tevékenységekből), illetve online típusról beszélhetünk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bántalmazó az interneten vagy más digitális technológiák használatával bántalmaz másokat és ez részben átfed a hagyományos iskolai bántalmazással (Kowalski, 2012) (Domonkos, 2014) (D. Várnai & Zsiros, 2016) (Zsila & Dmetrovics, n.d.).

A bántalmazásban betöltött szerepek szerint leggyakrabban bántalmazóról, áldozatról, megerősítőkről, védőkről, szemtanúkról beszélhetünk, ugyanakkor bizonyos kutatók szerint az interneten mások bántása és az áldozattá válás egy faktorba rendeződik (M. Law et al., 2012). Menesini, Nocentini és Calussi (2011) eredményei szerint is a cyberbullying egydimenziós és a súlyosságot tekintve folytonos skálát alkot (Menesini et al., 2011).

Hazai vizsgálatok is rámutattak arra, hogy a kortárs agresszióban való érintettség egyes változói között nagymértékű átfedés mutatható ki (D. E. Várnai et al., 2020). Az iskolai bántalmazás, online bántalmazás és verekedés változóinak bevonásával látens osztályelemzés módszerével az alábbi csoportokat azonosítottuk iskoláskorúak reprezentatív mintáján:

1. A „leginkább iskolai bántalmazásban és verekedésben érintettek”, a minta 14,3%-át teszik ki. Nagy valószínűséggel válnak iskolai bántalmazás áldozatává és ők is gyakran bántanak másokat, valamint mérsékelten jellemző rájuk a verekedés is, ugyanakkor online nem érintettek agresszióban sem bántalmazóként, sem áldozatként.
2. A minta 4,3%-a az „iskolai és online bántalmazásban és verekedésben is érintettek” csoportja, akik esetében nagyon magas a valószínűsége mások iskolai bántalmazásának és az online viktimizációnak, de a többi erőszak érintettség is nagyon jellemző rájuk.
3. A 3. látens osztályt olyan diákok alkotják (8,8%), akik „elsődlegesen iskolai agresszorok”, vagyis esetükben kiemelten magas a valószínűsége a verekedésnek és mások iskolai bántásának, ugyanakkor az áldozattá válás esélye vagy online elkövetés nem jellemző.
4. A 4. látens osztályba olyan diákok tartoznak (10,0%), akik „elsődlegesen online áldozatként érintettek”, vagyis legjellemzőbben online viktimizáció miatt szenvednek, mérsékelt valószínűséggel pedig az iskolában is bántják őket, ugyanakkor kisebb, de nem elhanyagolható mértékben online elkövetők és verekszenek.
5. Az 5. látens csoportba („Kortárs erőszakban közvetlenül nem érintett”) azok kerültek (a diákok 62,6%-a), akik minden agresszióban nagyon alacsony mértékben érintettek.

A cyberbullyingban való érintettség rizikófaktorai közül kiemeljük a közösségi médiahasználatot. A kutatások alapján úgy tűnik, hogy azok, akik több időt töltenek a közösségi média használatával, nagyobb valószínűséggel válnak érintetté (Kowalski et al., 2014). A digitális világ biztosította anonimitás miatt az érintettek kevésbé érzik felelősnek magukat a lehetséges következmények miatt és ez súlyosbítja az online agressziót (Li, 2007). Az empátia hiányát, mint személyiségjellemzőt szintén kockázati faktornak tekinthetjük, mert akik kevésbé képesek nézőpontváltásra és nem törődnek mások érzéseivel, kevésbé érzik át azt is, hogy mit okoznak a bántalmazással, így ez nem gátolja őket az elkövetésben (Lwin et al., 2012). Hasonlóképpen a gyengébb társas készségek is előrejelezhetik az online bántalmazásban való érintettséget, mivel vannak, akik a bántalmazáson keresztül egyszerűen csak kapcsolódni próbálnak kortársaikhoz (Li, 2007). Az elkövető és áldozat szerepek átfedését is magyarázza, hogy bizonyos kutatások szerint, akiket bántottak online, nagyobb valószínűséggel válnak maguk is elkövetővé, hogy ők is hatalmat szerezzenek vagy visszavegyék a kontrollt az események felett (Hinduja & Patchin, 2008). Más problémás viselkedésekhez hasonlóan a mentális betegségben szenvedők (pl. depresszióval vagy szorongással küzdők) is gyakrabban válhatnak érintetté (Vaillancourt et al., 2017).

A mentális betegség azonban nem csak kockázati tényezője, hanem következménye is lehet az online bántalmazásnak (Kowalski et al., 2014). Az okozatok tekintetében felmerül még, hogy az online áldozatoknak romolhat a társas jólléte is, elveszíthetik barátaikat, magányossá válhatnak, főleg, ha a bántalmazás jelentése utáni eljárásban másodlagosan traumatizálódnak, például mert sokan nem hisznek nekik, hibáztatják, vagy bajkeverőnek gondolják őket.

II. A tanulmány célja

Az internetes bántalmazással kapcsolatban számos hazai tanulmány és publikáció született. Az alábbiakban az egyik legszélesebb körű, országos reprezentativitású iskolásokra fókuszáló egészségmagatartás kutatás – HBSC, vagyis „Health Behaviour in School-aged Children”, magyarul „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” – adatainak (Németh & Várnai, 2019) másodelemzésével kívánjuk célzottan azt megragadni, hogy mely tényezők függenek össze az internetes bántalmazásban való érintettséggel a 10-18 éves magyar diákoknál.

A kvantitatív elemzés során nagy mintán beazonosított, majd diák- szülő- és szakértői fókuszcsoportokon megvitatott együttjárások mentén lehet érvényes prevenciós és intervenciós javaslatokat megfogalmazni a szakmapolitika, a szülők, iskolák és diákok számára.

Jelen tanulmányhoz az adatokat a nemzetközi HBSC kutatás – „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás” (új ablakban nyílik) – hazai kutatócsoportja bocsátotta rendelkezésünkre (Várnai Dóra Eszter PhD., a tanulmány egyik szerzője tagja a kutatócsoportnak). Bár az adatgyűjtés még a COVID-19 pandémiás helyzet előtt történt, a minta egyedülálló abból a szempontból, hogy tökéletesen leképezi a magyar iskoláskorúak sokaságát, vagyis reprezentatív iskolatípus, településtípus, társadalmi réteg szempontjából is.

Bár az elmúlt öt évben a digitális oktatás időszaka és az online platformok változásai alakíthatták a serdülők internetezési szokásait és a felnőttek digitális kompetenciáit, az online bántalmazás komplex háttere, dinamikája sokkal lassabban módosul. A feltárt összefüggések tehát ma is érvényesek lehetnek – amit a 2023 tavaszán megvalósított fókuszcsoportok eredményei is megerősítenek –, az online bántalmazás gyakoribbá válásának hipotézisét pedig a 2022 tavaszán gyűjtött magyar HBSC adatok (melyek feldolgozása jelenleg folyik, megjelenése 2023 őszén várható) nem erősítették meg.

III. A kvantitatív kutatás módszertana

III.1. A minta

Az elemzést az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi HBSC kutatás 2017/2018-as magyar adatain végeztük (Németh & Várnai, 2019)*1168*. Az adatfelvétel a nemzetközi kutatási protokollnak megfelelően, országosan reprezentatív mintavétellel történt az 5., 7., 9. és 11. évfolyamok részvételével (Inchley et al., 2018). A minta kiválasztására az adott adatfelvételi év közoktatási statisztikai adatai alapján került sor. A végleges megvalósult mintanagyság 6003 fő.

III.2. Az eljárás

Az adatfelvételre rétegzett, csoportos mintavételi eljárás keretében került sor. A diákok válaszadását az iskolaigazgatók tájékoztatása, a szülői és tanulói beleegyezés biztosítása előzte meg. A vizsgálatban való részvétel önkéntes és anonim volt. A kérdőívek kitöltése iskolai osztálytermekben történt képzett kérdezőbiztosok felügyeletével, és osztályonként körülbelül egy iskolai tanórát (45 percet) vett igénybe. Az adatfelvétel 2018. április-júniusban zajlott.

III.3. A vizsgált változók

Az összefoglaló táblázatban tematikusan csoportosítva áttekintjük azokat a változókat, melyeket a másodelemzés során az internetes bántalmazással való összefüggésben vizsgáltunk. A teljes kérdőív számos további területen mér (pl. táplálkozás, rizikómagatartások, kortárskapcsolatok, szexuális magatartás stb.), az elemzésbe ezek közül azokat a változókat válogattuk be, melyek a szakirodalom alapján a legrelevánsabbnak tűntek, és amivel kapcsolatban hazai fiatalok mintáján még vizsgálat nem született. A változók képzéséről, az adatgyűjtés során feltett kérdésekről, és a skálák kialakításáról részletes leírás az 1. mellékletben olvasható.

Az elemzés során használt változók és lehetséges értékeik

III.3.1. Az online bántalmazásra vonatkozó változók

Az adatgyűjtés során az online bántalmazás előfordulására és gyakoriságára két kérdést tettünk fel.

• „Az elmúlt néhány hónapban te milyen gyakran vettél részt internetes bántalmazásban? pl. bántó üzeneteket küldtél sms-ben, chatprogramon keresztül, e-mailben valakinek vagy ilyen bántó üzeneteket tettél ki a falára egy közösségi oldalon; létrehoztál egy weboldalt, hogy kigúnyoljál valakit; kellemetlen vagy kínos képeket tettél fel valakiről az internetre vagy küldted el másoknak anélkül, hogy a képen szereplő megengedte volna neked”. A lehetséges válaszok: Az elmúlt hónapokban egyszer sem vettem részt az interneten mások bántalmazásában / Előfordult 1-2-szer / Havonta 2-3-szor / Kb. hetente / Hetente többször is.)
• „Az elmúlt hónapokban milyen gyakran bántottak téged az interneten? pl. bántó üzenete-ket küldtek neked sms-ben, chatprogramon keresztül vagy e-mailben; vagy ilyen üzenetet tettek ki a faladra egy közösségi oldalon; téged gúnyoló weboldalt hoztak létre; kellemetlen vagy kínos képet készítettek rólad és az engedélyed nélkül feltették az internetre.” Lehetséges válaszok: Az elmúlt hónapokban egyszer sem bántalmaztak az interneten/ Előfordult 1-2-szer / Havonta 2-3-szor / Kb. hetente / Hetente többször is.)

Az elemzésben mindkét változót kétértékűvé alakítottuk a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően: azokat tekintettük online bántalmazónak, akik esetében legalább egyszer-kétszer előfordult, hogy másokat bántottak online. Hasonlóképpen online áldozatoknak azokat számítottuk, akikkel legalább egyszer-kétszer előfordult, hogy mások bántották őket online. Az összevont modellekben pedig online érintettnek tekintettük, akik legalább egyszer-kétszer bántottak másokat vagy legalább egyszer-kétszer bántották őket.

III.4. Statisztikai elemzés

A leíró jellegű adatbemutatás mellett az online bántalmazással összefüggő tényezők vizsgálatára khi-négyzet próbákat és bináris logisztikus regresszió-elemzéseket végeztünk a Jamovi 2.3.1. statisztikai szoftver segítségével. A regresszióelemzés olyan többváltozós statisztikai módszer, mely alkalmas egy kétértékű függő változó (pl. a bántalmazásban való érintettség vs. nem érintettség) és független változók (pl. családi változók) közti kapcsolatok modellezésére. A kapcsolat meglétére a szignifikancia utal, erősségére pedig az esélyhányados. A független változók közti korrelációkat előzetesen megvizsgáltuk, ezeket a mutatókat a 2. mellékletben közöljük.

IV. A kvantitatív kutatás eredményei

IV.1. Leíró adatok és a háttérváltozók hatása

IV.1.1. Az online bántalmazás gyakorisága

A diákok legnagyobb része azt nyilatkozta, hogy egyszer sem vett részt mások internetes bántásában és őt sem bántották online egyszer sem (1,2. ábra). Az áldozatok aránya 17,8%, az elkövetőnek pedig 12,5% vallotta magát. A diákok 23,3 %-a érintett valamilyen cyberbullying szerepben, 7%-a pedig egyszerre elszenvedője és elkövetője az online bántalmazásnak.

dhgfjhkjkjk