A tartalomból

• Meddig gép az ember? Meddig ember a gép? – Beszélgetés egy a mesterséges intelligenciát érintő legégetőbb kérdésekre válaszokat kereső interaktív kiállítás kurátorával, Bodó Bencével és a tárlatnak helyet adó Adaptér egyik alapítójával, Petrik Alexandrával.
• Tükröm, tükröm, mondd meg nékem – Aczél Petra írása azt vizsgálja, hogyan vált az MI a digitális hízelgőnkké, miközben torz tükröt tart elénk. Vajon meddig vagyunk hajlandóak hinni annak, aki mindig egyetért velünk?
• Deus ex Machina – Miként lett a mesterséges intelligencia a 21. század digitális Messiása? Horváth Gergely esszéje az MI és a tömegkommunikáció kapcsolatát járja körül, miközben történelmi, társadalmi, technológiai és etikai kérdéseket is felvet. Ki irányít, mi a gépet, vagy az MI minket?
• A poszthumán világ radikális rebellisei – Hogyan őrizhetjük meg kultúránkat és identitásunkat az MI térnyerése mellett? Kell etikai határokat szabnunk a technológiai fejlődésnek? Sacks, Bellamy és Žižek gondolatai az emberi értékekről egy gépek uralta jövőben.
• Az év szava: agyrohasztás – Gyarmati László cikkében rávilágít, hogy a túlzott digitálistartalom-fogyasztás milyen hatással van nemcsak a fiatalok, hanem az egész társadalom mentális dopaminreceptoraira. Az online tér egyre inkább a valódi élet versenytársává válik, ez pedig komoly következményekkel jár mindannyiunk számára…
• A TikTok-ügy Amerikában és a nyilvánosság szabályozásának új útjai – A TikTok betiltásának kérdése az Egyesült Államokban a szólásszabadság és a nemzetbiztonság határvonalát feszegeti. Koltay András értekezése rávilágít új szabályozások szükségességére, hiszen a platformok szabályozása nem csupán jogi, hanem politikai kérdéssé is válhat a jövőben.
• Az infokrácia szorításában: a like minden forradalmat kizár – A kommunikációs és információs áradat valóban a demokratikus folyamatok torzulásához vezet? Hogyan kiskorúsít az okostelefon? Mit vesz el tőlünk a FOMO kultúrája? Miként hatnak ránk tudat alatt az algoritmusok? Lapozzuk fel együtt Byung-Chul Han Infokrácia című könyvét!
• A Nagy Ő nem létezik – Spike Jonze A nő (Her) című filmje a digitális intimitás és a virtuális kapcsolatok komplexitását tárja elénk. A film egy technológiailag fejlett világban ábrázolja az intimitás válságát, ahol a gép képes utánozni az emberi érzelmeket. Jonze története arra kérdez rá, hogy miként változtatják meg a virtuális kapcsolatok a valós érzelmi kötődéseket.
• Hazudik, ha tud – A mesterséges intelligencia magabiztosan válaszol sületlenségeket, de ha tévedésen kapjuk, bocsánatot kér – majd mégis újra hibázik. Előfordulhat, hogy szándékosan vezet meg bennünket? Hogyan tudjuk kordában tartani, amikor már okosabb lesz nálunk?
• Mi fán terem a fake news? Spagettifán? – A dezinformáció jelensége nem a digitális kor szülötte: történelmi és irodalmi példákon keresztül mutatjuk be, hogyan működik a fake news, és milyen kihívásokat tartogat a 21. századi információs térben.
• MI – megéri? – Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Megéri-e ennyi pénzt és energiát fektetni egy technológiába, amelynek jövője kiszámíthatatlan? Az MI-technológiák fejlesztése nemcsak gazdasági és környezeti kihívásokat hoz, hanem óriási kockázatokat is rejt magában...
• Száguldás, Tesla, szerelem? – Az önvezető autók eljövetele új kérdéseket vet fel a társadalom számára, különösen az etika és a biztonság terén. Vajon képesek leszünk-e megbízni az intelligens rendszerekben, amikor emberi élet és biztonság forog kockán? Hol húzódik a határ az élmény és a gép irányította száguldás között?
• Ember a zajban, ember a csendben – Beszélgetés Balla Gergely Fonogram-díjas énekes-gitárossal a tudatosságról, hogy miért nem használt okostelefont 30 éves koráig, miként befolyásolja a digitális világ zaja a művészi alkotói folyamatot, a valódi kapcsolódásokról és a mindannyiunkat körülvevő zajról és csendről.

A kiadvány letölthető PDF-ben, illetve az alábbi lapozható változatban is elérhető.