Új Médiakultúra Magazin – IV. évfolyam, 3. szám; 2025
A tartalomból
- Gyermekek az online térben – Útmutató a biztonságos internethasználathoz – Az internet dzsungel: izgalmas, de tele csapdákkal. Gyors iránytű szülőknek: szűrőszoftver és szülői felügyelet, közös digitális házirend, vészhelyzeti segítők (Internet Hotline, Kék Vonal), MI-tudatosság és adathalászat-ellenállás – hogy a gyerekek biztonságban, okosan legyenek online.
- Mi lesz ma ebédre? – Aczél Petra írása a kíváncsiság eltűnéséről: míg egy kisgyerek naponta több száz kérdést tesz fel, felnőttként ez a szám igencsak lecsökken. A szerző arra figyelmeztet: a kíváncsiság nem luxus, hanem az egyik legfontosabb emberi erőforrás, amely megkülönböztet minket a gépektől.
- Merre tart az irodalom a digitális korszakban? – Három szerzővel (Kemény Zsófival, Tallér Edinával, Nemes Z. Márióval), Juhász Anna irodalmárral folytattunk kerekasztal-beszélgetést a közösségi média nyújtotta új lehetőségekről a közönségépítésben és a láthatósági verseny sziszüphoszi küzdelméről. Mit jelent ma hitelesnek lenni íróként az algoritmusok uralta térben?
- Poszthumán stratégiák 2. – Milyen mély a nyúl ürege? – Radikális humanista ellenállók és poszthumán gondolkodók között vita feszül: megvédhetők-e a klasszikus emberi értékek az MI, biotechnológia és algoritmusok korában? Hararitól Nick Landig a nyelv, hatalom és identitás új térképét járjuk körbe második felvonásban.
- Az élet megsértése: A Studio Ghibli és az MI esete – Hozzáad, vagy inkább elvesz valami fontosat? Mit nyerünk és mit veszítünk azzal, ha gépeknek adjuk át az alkotás jogát? Cikkünkben az animáció és a mesterséges intelligencia kapcsolatát járjuk körbe etikai, jogi és művészeti fénytörésben.
- MI a baj? – Máris belefáradtunk a mesterséges intelligenciába? – Deep Blue-tól ChatGPT-ig: ami tegnap még távoli volt, ma már túl közeli – és fáraszt. A cikk az MI-fáradtság okait bontja ki: hogyan lett a hype-ból közöny, miért tolódik a közfigyelem a mentális egészségre és a jövőre, és mit árul el minderről az „ügy-figyelem ciklus”.
- „Itt nincsenek idegenek” – A színház mint közösségi szervezőerő – A 21. század egyik legnagyobb kihívása nem feltétlenül technológiai: társadalmi és mentális. Miközben az internet gyorsasága és elérhetősége szinte korlátlan, a személyes kapcsolatok kialakítása sokaknak kihívást jelent. Nehéz megtalálni a hasonló minőségű kapcsolódásokra vágyókat, és azokat a helyeket is, amelyek alternatívaként szolgálhatnak az online térben kínált instant és gyorsan elérhető „étlap” helyett. A digitálisan túltelített világban különös értékük lett azoknak a tereknek, amelyek személyes kapcsolódást kínálnak. Egyre több kulturális és művészeti intézmény keres új utakat a közönség felé. A színházi műhelyek nemcsak előadásokat kínálnak, hanem kapaszkodókat is nyújtanak mentális, közösségi, érzelmi értelemben egyaránt.
- Visszatérés a sötét jövőbe – Mit jelent embernek maradni a mesterséges intelligencia korában? A Black Mirror új évadának gondolatébresztő történetei ismét görbe tükröt tartanak elénk azzal kapcsolatban, milyen veszélyeket és dilemmákat rejt a technológia.
- A felejtés joga – A digitális emlékezet nem felejt. Hogyan védhetjük meg az újrakezdés lehetőségét egy olyan korban, amikor minden nyomot hagy? Az MI adatéhsége új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, milyen hatással van a technikai fejlődés a magánszférához és az önrendelkezéshez való jogunkra.
- Köszi, de nincs köszi – Vajon mennyibe kerül, azaz mennyi plusz számítási művelettel és mekkora energiapazarlással jár, ha udvariasan csevegünk a ChatGPT-vel. A nagy képet nézve megéri-e erre a kedvességre költeni, vagy közös érdekünk, hogy sürgősen leszokjunk a chatbotnak való köszöngetésről?
- Az MI segíthet, de nem a barátunk – Emberszerű beszélgetés, nulla titoktartás: a Meta AI a közösségimédia-profilokhoz kötve akár nyilvánossá is teheti a legszemélyesebb kérdéseinket. Veszelszki Ágnes új írása bemutatja az adatvédelmi és érzelmi kockázatokat, amelyekkel az MI használata jár.
- A Z generáció jó példával jár elöl – avagy mit tehetünk a digitális mérgezés ellen? – Digitális bennszülöttek, akik mégis az ellenállás élére állnak: telefonmentes idősávok, közösségimédia-böjt, „butatelefon”, offline napok. Cikkünk megmutatja, hogyan lett a digitális detox nem lemondás, hanem tudatos egyensúly – és miért épp a Gen Z mutathat irányt a digitális mentálhigiéné felé.
- Már beindult a digitális örökélet-biznisz? – A Mindörökké Tiéd világpremierje a neves Sundance Film Festival hivatalos programjában volt, hogy aztán a dokumentumfilm bejárja a világ filmfesztiváljait és mozivásznait. Az érdeklődés nem véletlen, Hans Block és Moritz Riesewieck filmje nyugtalanító kérdéseket feszeget mesterséges intelligenciáról, örök életről és gyászról.