Új Médiakultúra Magazin – V. évfolyam, 1. szám; 2026
A tartalomból
- Amikor a gyermekek a dobozban a bácsit keresték – Az éter hullámai nem ismernek határokat. A Trianon utáni Magyarországon ezért is volt új korszakhatárt jelentő médiatörténeti pillanat, amikor 100 évvel ezelőtt kezdetét vette a magyar nyelvű rádiós műsorsugárzás. Cikkünk az ehhez vezető utat járja be, melynek során legendás alakokat és történeteket ismerhetünk meg...
- Jelenlétből jeles – Mit jelent ma jelen lenni egy hiperkonnektív világban? Lukács Viola, a BINÁLÉ alapító kurátora arról mesélt, hogyan tanulhatunk újra együtt élni emberekkel, technológiákkal és a saját belső világunkkal. Félelemből kíváncsiság, hierarchiák helyett hálózatok: a Nem vagyunk egyedül kiállítás tapasztalatai.
- Gépek és jövőképek – Életünk bizonyos összefüggésben feszegeti a tudományos fantasztikum határait. Az irodalomtörténész H. Nagy Péter művészeti panorámája ebből a nézőpontból is érdekes. A riportunkban megszólaló Dániel Levente Pál kortárs író-költő szerint a sci-fi segít nevet adni annak, ami már megtörtént, és elképzelni azt, ami még láthatatlan.
- Menekülök, tehát vagyok? – Telefonnyomkodás: kikapcsolódás vagy menekülés? Úgy tűnik, a görgetés egyre kevésbé a szórakozásról szól, és egyre inkább az elkerülésről. Mindeközben mintha a világ is arra „nevelne”, hogy egyre kevésbé legyen fontos egymáshoz igazodnunk. Hogyan találhatunk mégis vissza a valódi kapcsolódásokhoz?
- Hagyományok – életigenlő szupererőnk újrabirtoklása – A digitális univerzum minden korábbinál szélesebbre tárta a konnektivitás lehetőségeit. Csakhogy a virtuális tér kapcsolatairól kiderült, hogy nem vagy alig jelentenek valódi kapcsolódást. A kapcsolatok valóságosságának fedezetét ugyanis a személyes kötelékek adják, melyhez a családok, barátságok, szerelmek, közösségek vagy épp a hagyományok nyújtanak természetes kereteket.
- Tanár, tutor, társ? – Milyen hatással van a mesterséges intelligencia az oktatásra? Vajon betölthet-e kulcsszerepet benne? És ha igen, miért nem? Veszelszki Ágnes az ebből adódó súlyos dilemmákat veszi számba. Problémafelvetéseinek különös aktualitást ad, hogy kérdései figyelemfelhívó figyelmeztetések is egyben.
- Vetélytárs vagy inspirációforrás? – A divat mindig is érzékeny szeizmográfja volt a technológiai változásoknak – de mi történik akkor, amikor a kreatív döntésekbe már nemcsak tervezők, hanem algoritmusok is beleszólnak? Cikkünk azt vizsgálja, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a divatipart a tervezéstől az inspiráción át egészen a fogyasztói élményig.
- Szerelem a digitalizmus idején – A Swiped a techstartupok világába kalauzol, hogy kiderítse, mi keresnivalója lehet egy nőnek ebben a férfiak dominálta, belterjes közegben. Rachel Lee Goldenberg filmje a Bumble-alapító Whitney Wolfe Herd igaz történetén alapul.
- Mi marad az emberből transzcendencia nélkül? – Könyvajánlónk Győrffy László Poszthumán stratégiák c. kötetét mutatja be. A 21. század technológiai forradalmai dehumanizációs mintázatokat is felszínre hoztak. A humanista emberkép 21. századi krízise az apokalipszist is láthatóvá teszi. De nem azért, hogy átéljük, hanem hogy képesek legyünk felismerni és elkerülni.
- Újévi állatságok, avagy a sünök és rókák esete a jövővel – Aczél Petra izgalmas írása a tévedések állatkertjébe kalauzolja az olvasót. Ha az általa felkínált tanösvényt végigjárjuk, csakhamar megbizonyosodhatunk arról, hogy mi is a jóslatok igazi természete. És tényleg: vajon mennyire vehetjük készpénznek a szakértők jövőre vonatkozó prognózisait?
- Médiapiaci Jelentés 2025 – Platformok, figyelemgazdaság, gyermekvédelem: a médiapiac nem egyszerűen átalakul, hanem új hierarchikus rendbe szerveződik. A jelentés azt vizsgálja, hogyan formálódnak át a fogyasztási szokások, milyen nyomás alá kerülnek a hagyományos médiaszolgáltatók, és miként alakítja mindezt a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése.