1. Kutatói adathozzáférés célja

A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: „DSA”) számos új kötelezettséget vezetett be a digitális szolgáltatást nyújtó szolgáltatók széles körére. Ezek közül a DSA 40. cikke nemcsupán a szolgáltatókat érinti, hanem az Európai Unió szerte működő és kutatásokat végző kutatók számára is fontos lehetőséget teremt. A DSA 40. cikke ugyanis lehetővé teszi a rendeletben részletezett feltételeknek megfelelő kutatók számára, hogy hozzáférjenek az online óriásplatformokat (VLOP) vagy a nagyon népszerű online keresőprogramokat (VLOSE) (közös elnevezéssel és a továbbiakban együtt: „VLOPSE”) üzemeltető szolgáltatók adataihoz. A DSA rendelkezéseit kiegészítve 2025. július 2-án az Európai Bizottság elfogadta az erre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusát (a továbbiakban: „Jogi aktus”), amely a kutatói adathozzáférés részletszabályait tartalmazza.

A DSA kutatói adathozzáférésre vonatkozó cikke azon felismerés alapján született, hogy a VLOPSE szolgáltatók által felismerendő és kezelendő rendszerszintű kockázatok pontos köre nehezen behatárolható, azok folyton változó megjelenésük miatt olykor nehezen azonosíthatók, és így az ellenük való hatékony fellépés is nehézzé válhat a szolgáltatók számára, még akkor is, ha a kockázatok felismeréséhez és kezeléséhez erőforrást biztosító adatok a szolgáltatók rendelkezésére állnak.

Számos szakértő, kutatócsoport, egyetem és kutató van jelenleg Európa szerte, akik szaktudásukkal és megfelelő eszközök segítségével ezen rendszerszintű kockázatok felismerésében, és az esetleges megoldási javaslatok megfogalmazásában a szolgáltatók segítségére lehetnének, amennyiben ezekhez az adatokhoz ők is hozzáférhetnek. Éppen ezért a DSA a VLOPSE kutatók számára kötelezettségként fogalmazta meg, hogy – a letelepedési helyük szerinti DSC indokolt kérelemére – a DSA szerinti, uniós rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, valamint a kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának értékeléséhez hozzájáruló kutatás céljából az úgynevezett ellenőrzött kutatók részére hozzáférést biztosítsanak az adataikhoz. A DSA következtében a kutatók olyan adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekhez azelőtt – azok érzékeny volt, nagy mennyisége vagy technikai nehézségek következtében – elképzelhetetlen lett volna.

2. Milyen adatokhoz férhetnek hozzá a kutatók?

Az adatokhoz való hozzáférés biztosítása a VLOPSE szolgáltatókat terheli. Ezeket a szolgáltatókat az Európai Bizottság jelöli ki a DSA alapján, és olyan jelentős társadalmi hatású szolgáltatókra gondolhatunk itt, mint a Tiktok, az X, a Meta vagy a Google.

A DSA 40. cikke értelmében a kutatók nem csak a VLOPSE szolgáltatók nyilvános adataihoz kérhetnek hozzáférést, hanem az ellenőrzött kutatói státuszt megszerző kutatók a jogszabályi feltételeknek megfelelve a VLOPSE szolgáltatók nem nyilvános adataihoz is hozzáférést igényelhetnek.

• Nyilvános adatokhoz való hozzáférés a DSA 40. cikk (12) bekezdése értelmében:
• Ez esetben a kutatók közvetlenül egy VLOPSE szolgáltatást üzemeltető szolgáltatótól kérelmezhetik annak nyilvános interfészén elérhető adataihoz való korlátok nélküli hozzáférést; ideérve a valós idejű adatokat is.
• A nem nyilvános adatokhoz való hozzáférés(vagy másnéven ellenőrzött kutatói adathozzáférés) szabályait a DSA 40. cikk (4)-(11) bekezdései határozzák meg:
  • A DSA 40. cikk (8) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő kutatók, a kérelmükben meghatározott kutatás tekintetében, ellenőrzött kutatói státuszt kaphatnak egy DSC-től, és így hozzáférhetnek egy VLOPSE szolgáltató nem nyilvános adataihoz.
  • A vonatkozó kérelemben foglalt kutatásoknak hozzá kell járulniuk az Unióban felmerülő, a DSA 34. cikke szerinti rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, illetve a DSA 35. cikke szerinti kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának és hatásainak értékeléséhez.

A két adathozzáférési módozat közül az ellenőrzött kutatói hozzáférés az, amelynek szabályai részletesebb kifejtést igényelhetnek.

3. Az adathozzáférési kérelem benyújtásának és elfogadásának folyamata

Az adathozzáférési kérelem benyújtásának és elfogadásának folyamatát a DSA, valamint az Európai Bizottság által 2025. július 2-án megjelent jogi aktusa határozza meg.

3.1. Ki lehet ellenőrzött kutató?

Az ellenőrzött kutatókra („vetted researcher”) vonatkozó feltételeket a DSA 40. cikk (8) bekezdése határozza meg. A feltételek mindegyikének egyszerre kell teljesülnie, és azokat megfelelő dokumentumokkal alá kell tudnia támasztani a kutatónak.

A kérelmük benyújtásakor így a kutatóknak igazolniuk kell, hogy:

1. Megfelelő kutatóhelyhez tartoznak. A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló (EU) 2019/790 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kutatóhelyhez tartoznak, amely szerint kutatóhely „egyetem, beleértve annak könyvtárát is, kutatóintézet vagy egyéb olyan jogalany, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely tudományos kutatást is magában foglaló oktatási tevékenységet folytat a) nonprofit alapon vagy összes nyereségének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy b) valamely tagállam által elismert közérdekű célért; úgy, hogy a tudományos kutatások eredményeihez nem kaphat elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett döntő befolyást gyakorló vállalkozás”.
2. Nem vezérli őket üzleti érdek a kutatás elvégzése és az adatokhoz való hozzáférés igénylése kapcsán.
3. Ismertetik, hogy a kutatást milyen módon finanszírozzák.
4. Biztosítják, hogy képesek az egyes kérelmekhez kapcsolódó adatvédelmi és bizalmas adatkezelési követelmények betartására és a személyes adatok védelmére. Emellett kérelmükben ismertetik az e célból általuk bevezetett megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket.
5. Kérelmük igazolja, hogy az adatokhoz való hozzáférésük és a kérelmezett időkeretek szükségesek és arányosak kutatásuk céljához mérten, továbbá igazolják, hogy az említett kutatás várható eredményei hozzá fognak járulni a DSA által meghatározott célokhoz, vagyis a kutatás hozzájárul a DSA 34. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott, az Unióban felmerülő rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, valamint a 35. cikk szerinti kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának és hatásainak értékeléséhez.
6. Biztosítják, hogy a tervezett kutatási tevékenységeket az előző pontban felsorolt célok tekintetében, illetve azokra fogják végezni.
7. Vállalják, hogy kutatási eredményeiket a kutatás befejezését követő észszerű időn belül ingyenesen hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára, az általános adatvédelmi rendelettel összhangban a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek jogaira és érdekeire is figyelemmel.

Fontos tehát, hogy a fent megjelölt valamennyi feltételt egy kutatónak akkor kell teljesítenie, amennyiben a VLOPSE szolgáltatók nem nyilvános adataihoz szeretne hozzáférni. A DSA 40. cikk (12) bekezdése szerinti nyilvános adatokhoz való hozzáféréshez nincs szükség ilyen ellenőrzött kutatói státuszra, de abban az esetben is teljesülnie kell, hogy nem vezérelheti a kutatókat üzleti érdek, ismertetniük kell a kutatás finanszírozását, biztosítaniuk kell a megfelelő adatvédelmi intézkedéseket, valamint a kutatás szükségességét és arányosságát. Valamennyi DSA szerinti adathozzáférési kérelem esetén igaz, hogy azoknak arra kell irányulniuk, hogy hozzájáruljanak a DSA szerinti rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, valamint a különböző kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának és hatásainak értékeléséhez.

3.2. Hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A kutatók kétféleképpen nyújthatják be ellenőrzött kutatói státuszra vonatkozó kérelmüket a nem nyilvános adatokhoz való hozzáférés érdekében:

• a vezető kutató kutatóhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorhoz, amely magyarországi kutatóhely esetén a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, vagy
• közvetlenül a VLOPSE szolgáltató letelepedési helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátorhoz.

Az adathozzáférési folyamat a következő lépésekből épül fel, függetlenül attól, hogy a kérelmet melyik digitális szolgáltatási koordinátorhoz (a továbbiakban: „DSC”) nyújtotta be az adott kutató:

a) Beadvány benyújtása: A kérelmet, amely alapján a VLOPSE szolgáltatók az adatokhoz való hozzáférést teljesítik, a VLOPSE letelepedése helye szerinti DSC állítja ki. Ehhez az adatokhoz való hozzáférési kérelem (továbbiakban: „Kérelem”) kibocsátása iránti kutatói kérés tárgyában benyújtott beadványt (a továbbiakban „Beadvány”) kell benyújtani a DSC-hez. A fent írtak szerint a beadványt két helyre tudja a kutató benyújtani: vagy az adatszolgáltatási kéréssel érintett VLOPSE letelepedési helye szerinti DSC-hez (a továbbiakban: „Eljáró DSC”), vagy a kutatáson lévő vezető kutató kutatóhelyének székhelye szerinti DSC-hez. A Jogi aktus meghatározása szerint a vezető kutató „azt a pályázó kutatót jelenti, aki az adat-hozzáférési kérelmet saját nevében vagy egy szervezet vagy pályázó kutatók csoportja nevében nyújtja be”. Amennyiben a vezető kutató kutatóhelyének székhelye szerinti DSC-hez kerül benyújtásra a Beadvány, akkor ezen DSC továbbítja azt az érintett VLOPSE letelepedési helye szerinti DSC részére.

A kutatói kérelmeket, illetve az összes igazoló dokumentumot az Európai Bizottság által üzemeltetett Adatportálon keresztül kell benyújtani. A Bizottság központi digitális információcsere-pontként létrehozza és üzemelteti az Adatportált. Az adathozzáférési folyamatban való részvételhez mind a kutatóknak, mind a VLOPSE-knak felhasználói fiókot kell majd létrehozniuk az Adatportálon (amelyekhez csak azonosított felhasználó férhet hozzá). Az Adatportálon keresztül lehet a Beadványt előterjeszteni, és ezen keresztül kommunikálnak majd a Beadvány, ill. a Kérelem kapcsán az érintett felek (kutató, VLOPSE, DSC-k). A Jogi aktus kifejezetten rögzíti, hogy az Adatportált nem lehet a Kérelem szerinti adathozzáférés teljesítésére használni, ott kizárólag a felek közötti kommunikáció zajlik. A kutatók már jelenleg is elkezdhetik feltölteni az Adatportálra a kérelem benyújtásához szükséges adatokat, illetve dokumentumokat, az adathozzáférési eljárás azonban csak a Jogi aktus hatálybalépésétől, várhatóan 2025 októberétől fog elindulni, a DSC-k is csak ettől az időponttól kezdve tudják majd elérni az Adatportálra feltöltött adatokat.

b) Beadvány megvizsgálása: Az Eljáró DSC megvizsgálja a Beadványt, hogy megfelel-e a DSA-ban, valamint a Jogi aktusban meghatározott feltételeknek. Külön szükséges kiemelni a Jogi aktus 8. cikkét, amely alapján az Eljáró DSC különösen a következőket ellenőrzi a Beadványban:

1. minden kutató esetében külön-külön vizsgálják a kutatóhelyhez tartozás tényét, az üzleti érdekeltségtől való mentességről szóló nyilatkozatot, valamint a kutatás eredményeinek nyilvános és ingyenes hozzátétele melletti elköteleződést;
2. a kutatás finanszírozására vonatkozó adatokat;
3. hozzáférni kért adatok meghatározását, azok formáját, terjedelmét, amennyiben rendelkezésre állnak a releváns metaadatokat, specifikus jellemzőket és hasonlók;
4. szükségesség és arányosság igazolása, továbbá az időkeret meghatározása, amelyre az adatokhoz való hozzáférést kérvényezték;
5. a kutató által azonosított különböző kockázatok köre, például az adatok bizalmas jellege, adatbiztonság és személyes adatok védelme terén, valamint a lehetséges megfelelő technikai, jogi és szervezési intézkedések, hozzáférési feltételek leírása, lehetőleg az alkalmazni kívánt hozzáférési intézkedés megnevezésével;
6. a kért adatokkal végzendő kutatási tevékenységek leírása; valamint
7. a Kérelemről készített összefoglaló, amely minimum a kutatás témáját, a VLOPSE megnevezését, amelytől az adatokhoz való hozzáférést kérik, és a hozzáférni kért adatok körének meghatározása szerepel.

Szükség esetén az Eljáró DSC kérheti a hiányosságok pótlását, valamint indokolt esetben konzultál az adatvédelmi hatósággal, ill. szakértőkkel. Az Eljáró DSC-nek erre 80 munkanap áll rendelkezésére.

c) Beadvány megfelelőségének megállapítása: Amennyiben a Beadvány megfelel a feltételeknek, akkor az Eljáró DSC kiállítja a Kérelmet, és egyben megállapítja az adathozzáférés módját, ideértve az ezzel kapcsolatos technikai, jogi és szervezési intézkedéseket. Ezen hozzáférési feltételek („access modalities”) meghatározása a DSC feladata, fontos azonban, hogy ehhez a Kérelmet benyújtó kutatóknak célszerű a Beadványukban az adatok körét úgy meghatározni, hogy az alapján a megfelelő hozzáférési feltételek azonosíthatók legyenek. Ezt követően az Eljáró DSC a kiállított Kérelmet továbbítja az adathozzáférést nyújtó VLOPSE-nak, egyidejűleg pedig tájékoztatja a vezető kutatót a Kérelem kiállításáról és továbbításáról. Ekkor az Eljáró DSC az Adatportálon közzéteszi a Kérelemmel benyújtott összefoglalót. Ha a Beadvány alapján nincs helye a Kérelem kiállításának, akkor az Eljáró DSC tájékoztatja a kutatót arról, hogy mi volt a Kérelem kiadásának az akadálya.

d) Kérelem módosítása: Az adatszolgáltatásra köteles VLOPSE a Kérelem alapján biztosítja az adatokhoz való hozzáférést, éppen ezért, ha úgy ítéli meg, hogy a) nincs hozzáférése az adatokhoz, vagy b) az adatokhoz való hozzáférés megadása a szolgáltatása biztonsága vagy a bizalmas információk, különösen az üzleti titkok védelme szempontjából jelentős mértékű sebezhetőséghez vezetne, úgy kérheti 15 napon belül a Kérelem módosítását. A VLOPSE szolgáltatónak a módosítási kérelemben javasolnia kell olyan módosítási megoldásokat, amelyek alapján a megadható a hozzáférés a kért adatokhoz vagy egyéb, a kérelem céljának megfelelő és elégséges adatokhoz.

Amennyiben az Eljáró DSC a VLOPSE-nak a Kérelem módosítására vonatkozó kérését annak kivizsgálását követően elutasítja, és e döntést a VLOPSE vitatja, akkor a VLOPSE egy rövid, 5 munkanapos határidőn belül mediációs eljárást kezdeményezhet írásban az Eljárós DSC-vel, ugyanakkor az Eljáró DSC nem köteles részt venni a mediációs eljárásban. Amennyiben az Eljáró DSC részt vesz a mediációs eljárásban, a mediátor személyét a VLOPSE szolgáltatóval közösen jelölik ki, aki független, pártatlan, és megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A vezető kutató adott esetben meghívható, hogy részt vegyen a mediációs eljárásban mint fél. A mediációs eljárás határideje 40 munkanap. A mediációs eljárás zárulhat a felek közötti megállapodással, amely alapján a Kérelmet módosítja az Eljáró DSC. Megállapodás hiányában az Eljáró DSC által az eljárást megelőzően kiadott Kérelem az irányadó.

e) Adathozzáférés biztosítása: Amennyiben a VLOPSE nem látja szükségesnek a Kérelem módosítását, vagy a Kérelem módosítása tárgyában a DSC-val folytatott egyeztetés, vagy a mediáció lezárult, a VLOPSE a (módosított) Kérelem szerint köteles az adatokhoz való hozzáférést biztosítani a kutató(k) számára.

f) Visszajelzés az adatokhoz való hozzáférés biztosításának megkezdéséről/ megszüntetéséről: Az adatszolgáltatást nyújtó VLOPSE három munkanapon belül értesíti az Eljáró DSC-t arról, hogy az adatokhoz való hozzáférést az ellenőrzött kutató számára a Kérelemnek megfelelően biztosította, ill. hogy az ellenőrzött kutató hozzáférését a megjelölt időkeret lejárta következtében megszüntették. Az érintett VLOPSE szolgáltató köteles minden szükséges információt megadni a kutatók számára.

4. A magyar DSC szerepe

A Magyarországon kijelölt digitális szolgáltatási koordinátor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, így amennyiben egy kutatási projekt kapcsán a vezető kutató kutatóhelye Magyarországon található, úgy a Beadvány az NMHH-n keresztül is benyújtható. Amennyiben a kutatók a kérelmet a NMHH-nak nyújtják be, az NMHH elvégzi a kezdeti értékelést arról, hogy az érintett kutatók megfelelnek-e a DSA 40. cikk (8) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, majd megküldi a kérelmet a VLOPSE szolgáltató letelepedési helye szerinti DSC-nek az érintett kutatók által benyújtott igazoló dokumentumokkal és az eredeti értékeléssel együtt. A letelepedési hely szerinti digitális koordinátor a Beadvány kiértékelése során figyelembe veszi az arról készített előzetes értékelésben foglaltakat.

Emellett minden DSC-knek kötelessége megfelelő tájékoztatást nyújtania a DSA adta lehetőségekről, így a kutatói adathozzáféréssel kapcsolatosan is. A Jogi aktus előírja a DSC-k számára olyan dedikált honlap létrehozását, ahol tájékoztatást nyújtanak a kutatóknak, annak előmozdítása érdekében, hogy azok megfelelően megértsék a folyamatot, mielőtt a DSA Adatportálon regisztrálnának és benyújtanák a Beadványukat. Emellett a DSC-k fontos feladata és kötelessége, hogy kapcsolattartási pontként szolgáljanak a kutatói adathozzáférésre irányuló eljárásokkal kapcsolatban.

5. Mire érdemes tehát különösen figyelni?

• Beadvány pontos összeállítása: A Beadvány összeállításakor törekedjenek arra, hogy mind a DSA 40. cikk (4) bekezdésében foglaltakat, valamint a Jogi aktus 8. cikkében írtakat kimerítsék.
• 1 Kérelmet csak 1 VLOPSE szolgáltatóhoz lehet benyújtani: Ha ugyanaz a kutatás több VLOPSE szolgáltatóra is kiterjedne, akkor annak az VLOPSE szolgáltatóként külön-külön kutatásnak kell, hogy minősüljön.
• Dokumentumok ellenőrzése: A feltételek igazolását alátámasztó dokumentumoknál ügyeljenek arra, hogy azok hitelessége (dokumentumon szereplő aláírás, pecsét) ne legyen megkérdőjelezhető. Ügyeljenek a dokumentumokon szereplő dátumokra is.
• Kért adatok körének pontos meghatározása: Minél pontosabban tudja a kutató meghatározni azon adatok körét, amelyekhez hozzáférést kér, annál gördülékenyebb lehet a Beadvány elbírálása is.
• Személyes adatok és üzleti titkok kezelése: Ügyeljenek a személyes adatok és a bizalmas adatok kezelésére. Külön figyeljenek arra is, hogy a Kérelem összefoglalója se tartalmazzon semmilyen olyan adatot amit az Adatportálon fiókkal rendelkező más kutatók ne láthatnának.
• Tájékozódjanak előzetesen: Az Adatportálon a fiók létrehozásának lehetősége már elérhető, így érdemes a felülettel való ismerkedést megkezdeni. Amennyiben kérdésük akad a kutatói adathozzáférés kapcsán, keressék fel a magyar DSC-t a dsa@nmhh.hu e-mailes elérhetőségen.