Televíziós döntések

A TV2 Trendmánia című egyik januári adásában egy körömlakkmárka népszerűsítésével megsértették a termékmegjelenítési szabályokat, emiatt a Médiatanács 220 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltatóra. A televíziók termékelhelyezési gyakorlatáról szóló legfrissebb, 2015 második félévéről szóló tanulmányt elfogadta a Médiatanács, amely szerint csatornánként havonta több mint 820 termékmegjelenítéssel találkozhatnak a nézők. Az NMHH honlapján olvasható tanulmány a két piacvezető kereskedelmi televízió műsoraiban közel 10 ezer termékelhelyezésről ad számot.

A következtetések alapján a termékmegjelenítési hirdetési gyakorlat egyre inkább közelít a műsorszám-támogatáshoz: azoknak a termékeknek vagy szolgáltatásoknak az ötöde ugyanis, amelyek a tévéműsorokban a hat hónap alatt megjelentek, az adott műsorszámot általánosan szponzoráló márkához kapcsolódott. A jelentés szerint a corporate placement (amikor csak a név vagy a logó tűnik fel) és tényleges termékmegjelenítés aránya az előző félévhez képest felcserélődött: a 2. félévben az utóbbi vezetett 58 %-kal. Mind az RTL Klubon, mind a TV2-n körülbelül ezer-ezer márka tűnt fel, az előbbin a 6x6 Taxi hirdetett legtöbbször (122 eset), az utóbbin a Dr. Oetker (131 eset). A két televíziót összesítve figyelembe véve az Adidas került első helyre (168 eset), a Nike a 2. (154) és a Sziget Fesztivál a 3. (132), a leggyakrabban megjelenő termékosztály viszont a személyautóké volt (820 eset). A legtöbb márkát (1325) a TV2 Aktív műsora vonzotta, az RTL Klubon a Fókusz (959).

Friss tanulmányt fogadott el a Médiatanács a televíziókban közzétett új reklámszpotokról, amely szerint nőtt a hirdetési kedv. A jelentésből kiderül, hogy 2015 második félévében 29 televízióban összesen 2761-féle új hirdetést mutattak be, ez az időszak összes reklámszpotjának 46,6 százaléka. Az ismétlések révén az új reklámokban szereplő információkkal 1,8 millió alkalommal találkozhattak a tévénézők. Az előző év hasonló időszakához képest 15 százalékkal nőtt a médiaszolgáltatónként közzétett új hirdetések száma, és a szpotok átlagos ismétlésszáma is 21 százalékkal emelkedett. Egy-egy napon akár 99 új reklámmal is találkozhattak a csatornákon a kitartó nézők. A leggyakoribb hirdető a kereskedelmi és a szabadidőszektor volt.A legtöbbet az olcsó, ezer forint alatti és havonta többször is igénybe vehető termékeket reklámozták – ez az összes szpot 23 százalékát tette ki –, a 10 ezer forint alatti termékeket népszerűsítő kereskedelmi közlemények aránya pedig már 66 százalékot ért el. A hirdetők továbbra sem veszik igazán figyelembe kifejezetten a 60 éven felülieket: a szpotoknak kevesebb, mint egy százaléka köthető ehhez a korosztályhoz. A gyerekeknek szóló reklámok részaránya 5 százalék. A célzottan valamelyik nemnek szánt szpotok aránya 8 százalék, ezek háromnegyede a nőket próbálja meggyőzni. A termékek, szolgáltatások hazai származására utaló reklámok részaránya is csekély: 5 százalék körüli.

A Médiatanács állampolgári bejelentésre eljárást indít Bayer Zsoltnak egy, a Magyar Hírlapban és internetes oldalán tavaly november 16-án megjelent iszlámellenes cikke miatt feltételezhető gyűlöletkeltés és kirekesztés miatt. A nyomtatott, illetve online médiumok felügyelete alapvetően a Médiatanáccsal társszabályozói szerződést kötött szakmai szervezetek feladata, ha az érintett médiumok tagjai e szervezeteknek. Mivel ez esetben a sem a szóban forgó napilap, sem a weboldala nem tagja egy ilyen szervezetnek sem, a Médiatanács jár el az ügyben. A bejelentő emellett a szerzőtől a mandiner.hu oldalon ugyanaznap megjelent másik írása miatt is panaszt tett, ezt – mivel a hírportál tagja a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének – bejelentő hozzájárulása esetén a társszabályozó szerv fogja vizsgálni. A Médiatanácsnak 40 nap áll rendelkezésére az eljárás lefolytatására a médiatörvény szerint, amely indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható.

Rádiós döntések

A Media Universalis Alapítvány által működtetett fővárosi Első Pesti Egyetemi Rádió kérelmet nyújtott be az idén lejáró kisközösségi rádiós jogosultságának pályázat nélküli megújítására. A Budapest 97,0 MHz használatának megújítása – más frekvenciákhoz hasonlóan – nem automatikus még a médiatörvényben rögzített előfeltételek teljesülése esetén sem, azok csupán eleve kizáró okokat jelentenek; a jogszabály alapján e lehetőség engedélyezése a Médiatanács hatáskörébe tartozik. A testület valamennyi körülmény figyelembe vételével, így különös tekintettel arra, hogy a médiaszolgáltatónak az elmúlt időszakban nem volt jogsértése, úgy döntött, hogy további 5 évre megújítja a kisközösségi rádió szolgáltatójának jogosultságát a Budapest 97,0 MHz-en.

A Vár FM Rádió Kisvárda kérelmére a Médiatanács hozzájárult a médiaszolgáltatási jogosultságra megkötött hatósági szerződés megszüntetéséhez közös megegyezéssel. A médiaszolgáltató, Fekete Júlia gazdasági okokra hivatkozva kérte a szerződés megszüntetését.

Pályázható a 10 ezer fős vételkörzetű Derecske 94,7 MHz helyi rádiós frekvencia, a felhívás szövege napokon belül az NMHH honlapján olvasható. A pályázati felhívás korábban közzétett tervezetére nem érkezett észrevétel. A kereskedelmi jellegű hasznosításra a pályázati ajánlatokat a közzétételtől számított 45. napon lehet majd benyújtani.

Az Abádszalók 89,2 MHz helyi rádiós frekvencia pályázati felhívására egyedüliként ajánlatot tevő Auris Média Kft-t pályázati nyilvántartásba vette a Médiatanács.

A Médiatanács döntött az utolsó, még a régi médiatörvény szerint megkötött közműsor-szolgáltatási műsorszolgáltatási szerződés kereskedelmi hatósági szerződéssé alakításáról az új törvényi előírásoknak megfelelően. A Szombathely 88,4 MHz frekvencia hasznosítására vonatkozó, a Nyugat Rádió Kft. és a Médiatanács között a médiaszolgáltatás jellege ügyében folytatott több éves jogvitát a Kúria idén februárban hozott ítéletével zárta le, amelyben a Médiatanácsnak adott igazat a bíróság.

Filmfesztivál-támogatások

A Médiatanács a víz, a vizes élőhelyek védelme témával május 18-22. között foglalkozó idei 2. Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál legkiemelkedőbb 35 év alatti magyar alkotójának egymillió forintos díjat ajánl fel. A testület a 12. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon (augusztus 30–szeptember 4.) a legjobb magyar fikciós kisjátékfilm és a legjobb magyar animációs film kategória győztes alkotóinak 500-500 ezer forintos különdíjat ad. Döntöttek arról is, hogy a 13. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon (szeptember 9–18.) 1-1 millió forinttal honorálják a legjobb dokumentum-, animációs és rövidfilm győzteseit.