A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 131. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján ügyrendjét az alábbiak szerint állapítja meg:

1. Általános rendelkezések

1.1. A Médiatanács ügyrendje (a továbbiakban: Ügyrend) az Mttv. 131. § (1) bekezdése alapján kizárólag az Mttv.-ben nem szabályozott ügyrendi és eljárási kérdéseket tartalmazza.

1.2. A Médiatanács hivatali szerve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

1.3. A Médiatanács feladat- és hatásköreivel összefüggő regisztratív és adminisztratív tevékenységeket a Médiatanács titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el.

1.4. A Médiatanács az Mttv.-ben meghatározott feladat- és hatásköreit az Mttv. és az Ügyrend alapján, illetve keretei között gyakorolja.

2. A Médiatanács elnöke és helyettesítése

2.1. A Médiatanács elnöke (a továbbiakban: Elnök) az Mttv.-ben és az Ügyrend 4. pontjában foglalt szabályok szerint összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit, valamint intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről.

2.2. Az Elnök összeállítja a Médiatanács üléseinek napirendi javaslatait.

2.3. Az Elnök képviseli a Médiatanácsot.

2.4. Az Elnököt – a 2.1.-2.3. pontokban meghatározott feladatai tekintetében – akadályoztatása esetén az Elnök által helyettesítési jogkörrel felruházott tag, ennek hiányában a Médiatanács tagjai az ábécé szerint meghatározott sorrendben, egyes ülésenként egymást váltva (továbbiakban: soros elnöki tisztséget ellátó tag) helyettesítik. A helyettesítési megbízást az Elnök írásba foglalja, vagy erre vonatkozó döntését a Médiatanács ülésének jegyzőkönyve tartalmazza.

3. A Médiatanács döntéseinek előkészítése

3.1. A Médiatanács döntéseinek előkészítése a Hivatal feladata.

3.2. A Médiatanács Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (a továbbiakban: Alap) kapcsolatos döntéseit az Alap készíti elő. Az Alappal, az Alap tevékenységével kapcsolatos döntések előkészítésébe az Elnök bevonhatja a Hivatalt.

3.3. A Médiatanács feladat- és hatáskörébe tartozó döntések Hivatal és Alap általi – döntéshozatalra alkalmas – előkészítésére, illetve e feladatellátásért való felelősségre vonatkozó részletes szabályokat e szervezetek szervezeti és működési szabályzata, valamint a vonatkozó belső szabályozóik határozzák meg.

3.4. A Médiatanács Elnöke az ügyintézés folyamatossága, illetve az ügyintézési határidők megtartása érdekében a Médiatanács feladat- és hatásköreibe tartozó ügyek előkészítéséért felelős koordinátor tagként jár el, illetve akadályoztatása esetén egyes konkrét ügyek vagy ügytípusok tekintetében – utóbbi esetben a kijelölés időtartamának megjelölésével vagy határozatlan időre – a Médiatanács bármely tagját írásban koordinátor tagként jelölheti ki (a továbbiakban: Koordinátor tag).

3.5. Az Elnök, illetve az Elnök kijelölése alapján eljáró Koordinátor tag megtehet minden, a döntések előkészítését szolgáló és szükséges intézkedést, ennek körében az egyedi hatósági ügyekben a Médiatanács nevében meghozza és kiadmányozza az egyes eljárási döntéseket (végzéseket). Ez nem érinti a Médiatanács adott üggyel, ügytípussal kapcsolatos hatósági hatáskörét.

3.6. A Médiatanács döntést kizárólag ülésén, a Médiatanácshoz jelen Ügyrend szabályai szerint benyújtott – döntési javaslatot is tartalmazó – előterjesztés alapján hozhat. Előterjesztést nem hatósági ügyekben az Elnök, a Médiatanács bármely tagja, a Hivatal Főigazgatója, az Alap vezérigazgatója, valamint – az Alap támogatási tevékenységével összefüggő tárgykörben – az Alap támogatási tevékenységéért felelős szervezeti egységének vezetője nyújthat be a Médiatanácshoz. A Médiatanács hatósági hatáskörei tekintetében előterjesztést kizárólag az Elnök, a Médiatanács tagja és a Hivatal Főigazgatója nyújthat be. Az előterjesztések napirendi javaslatra vételéről az Elnök a 2.2. pont szerinti feladatkörében dönt.

3.7. A napirendi javaslatot az Elnök a Médiatanács kitűzött ülésnapját megelőző második munkanapon a Titkárság útján megküldi a Médiatanács tagjainak és a 4.8. pontban foglalt állandó meghívottaknak (rendes napirendi javaslat). A rendes napirendi javaslatra az előző mondatban megjelölt időpontig benyújtott előterjesztések és tájékoztató anyagok (a továbbiakban együttesen: előterjesztések) kerülhetnek felvételre.

3.8. A rendes napirendi javaslat megküldését követően a Titkársághoz nyilvántartásba vétel céljából megküldött előterjesztések módosító napirendi javaslaton szerepelnek. Módosító napirendi javaslat összeállítására és az érintettek részére – szintén a Titkárság által – történő kiküldésére az adott ülés kezdetéig van lehetőség. Ahol jelen Ügyrend napirendi javaslatot említ, az alatt a rendes és a módosító napirendi javaslatot egyaránt érteni kell.

3.9. Amennyiben a Médiatanács kitűzött ülése elmarad, az elmaradt ülésre tervezett napirendi pontok a következő ülés rendes napirendi javaslatán szerepelnek

3.10. A 3.6. pontban meghatározott személyek az ülésen – az előterjesztés egyidejű benyújtásával – szóban napirendi pont felvételét javasolhatják, illetve szóban előterjesztést fogalmazhatnak meg, amelynek napirendre vételéről a Médiatanács dönt.

3.11. A benyújtott előterjesztésekhez az Elnök és a Médiatanács tagjai írásban – döntésre vonatkozó javaslatot is tartalmazó – módosító indítványt, illetve észrevételeket tehetnek, amelyeket legkésőbb 24 órával az ülés kezdetét megelőzően szükséges a Titkársághoz nyilvántartás céljából benyújtani. Az ülésen szóban előterjesztett, illetve az előző mondatban jelzett időpontot követően benyújtott módosító indítvány tárgyalásáról a Médiatanács dönt.

4. A Médiatanács ülésezési rendje, ülése (A Rendes ülés szabályai)

4.1. A Médiatanács szükség szerint, de – a nyári ülésezési szünet kivételével – legalább havonta egy alkalommal ülést tart hivatali helyiségében vagy a Médiatanács, illetve az Elnök által meghatározott egyéb helyszínen. A Médiatanács az Elnök döntése alapján – indokolt esetben – videókonferencia keretében is tarthat ülést. Amennyiben az ülés nem videókonferencia keretében valósul meg, de az ülésen történő személyes részvételben bármely tag akadályoztatva van, a személyes részvételben akadályozott tag kivételesen, az Elnök engedélye alapján, elektronikus úton, videókonferencia keretében is részt vehet a Médiatanács ülésén.

4.2. A Médiatanács ülését az Elnök a napirendre vonatkozó javaslatának megtételével, legkésőbb az ülés tervezett időpontja előtti második munkanapon hívja össze. A napirendi javaslat tartalmazza az ülés helyszínét, valamint kezdetének időpontját is. Az Elnök a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és az azokhoz kapcsolódó módosító indítványok, észrevételek a beérkezésüket követően haladéktalanul, a napirendi javaslat pedig az előbbiekben megjelölt időpontig a Médiatanács tagjaihoz és a 4.9. pontban meghatározott állandó meghívottakhoz eljussanak, valamint arról, hogy a napirendi javaslat az ülés megkezdéséig a Médiatanács honlapján közzétételre kerüljön.

4.3. Az ülést – a 2.4. pontban meghatározottakra figyelemmel – az Elnök vezeti, nyitja meg és rekeszti be. Az ülés megkezdésekor vizsgálni kell annak határozatképességét; amennyiben az ülés határozatképtelen, az ülést az Elnök bezárja.

4.4. Az ülés nem nyilvános. A Médiatanács – külön erre vonatkozó döntésével – a teljes ülést, illetve egyes napirendi pontok tárgyalását nyilvánossá teheti.

4.5. A Médiatanács az ülés kezdetén határozattal fogadja el az ülés napirendjét. Az előterjesztő az általa benyújtott, és az adott ülés napirendi javaslatán szereplő előterjesztést a napirendről történő szavazásig visszavonhatja.

4.6. Amennyiben a Médiatanács a napirendi javaslatot – vagy annak egyes pontjait – nem fogadja el, úgy a tárgysorban szereplő – vagy az érintett – napirendi pontokat a következő ülés napirendi javaslatára kell felvenni.

4.7. Az ülés szavazati joggal rendelkező résztvevői: az Elnök, illetve a Médiatanács tagjai.

4.8. Az ülésen állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a Hivatal Főigazgatója, a Titkárság vezetője, a Kommunikációs Igazgatóság képviselője, valamint a feladatait érintő napirendi pontok tárgyalásán az Alap vezérigazgatója és a támogatási tevékenységért felelős szervezeti egység vezetője. Az adott napirendi pont tekintetében az ülésen tanácskozási joggal részt vesz a Hivatal Főigazgatója által, továbbá az Alap vezérigazgatója és a támogatási tevékenységért felelős szervezeti egység vezetője által kijelölt, az adott előterjesztésért felelős személy.

4.9. Az ülésen tanácskozási és szavazati jog nélkül vesznek részt az ülés levezetését segítő munkatársak, valamint a jegyzőkönyvvezető.

4.10. Az Elnök javaslatot tehet az 4.9. pontban meghatározott állandó meghívottak körén kívüli, további meghívottak ülésen történő részvételére, amelyről a Médiatanács a napirendről történő szavazással egyidejűleg dönt.

4.11. Az Elnök, illetve a Médiatanács bármely tagja, valamint az előterjesztő kérheti az adott napirendi pont, illetve előterjesztés tárgyalásának halasztását. A halasztás tekintetében a Médiatanács dönt.

4.12. Az ülésről jegyzőkönyv készül.

4.13. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az Elnök vagy a 2.4. pont szerinti helyettese írja alá.

4.14. A jegyzőkönyvet az ülést követő nyolc munkanapon belül kell elkészíteni, valamint az elkészítésétől számított tíz munkanapon belül kell aláírni. A jegyzőkönyvet az aláírást követő három munkanapon belül kell eljuttatni a Médiatanács tagjaihoz, akik a kézhezvételt követő öt napon belül a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogást tehetnek. A kifogások és a jegyzőkönyv jóváhagyása tárgyában a Médiatanács dönt.

4.15. Az ülésről készített jegyzőkönyv nem selejtezhető, levéltárba adásáról 20 év elteltével kell gondoskodni.

4.16. A jegyzőkönyv tartalmazza:

• az ülés résztvevőinek nevét;
• az ülés helyét, időpontját;
• az elfogadott napirendi pontokat;
• a tanácskozáson elhangzottak rövid ismertetését;
• a szavazások eredményét, a tagok szavazatainak név szerinti lejegyzésével;
• a meghozott döntéseket, az érvényesülésükért felelős személy és a határidő megjelölésével;
• az ülésen meghatározott feladatokat és a vonatkozó előterjesztések benyújtásának határidejét.

4.17. A jegyzőkönyv nyilvános, az aláírást követően – a vonatkozó adatvédelmi szabályok figyelembevételével – a Médiatanács honlapján közzétételre kerül.

4.18. A Titkárság – folyamatos sorszámozással – nyilvántartást vezet a Médiatanács által hozott valamennyi döntésről, és azokról az egyedi ügy további kezeléséhez kivonatot készít, melyet a Titkárság vezetője vagy helyettese, távollétükben az adott ülés jegyzőkönyvvezetője hitelesíti.

4.19. A Médiatanács minden évben, a nyári időszakban ülésezési szünetet tart, melynek időtartamát és pontos idejét a Médiatanács határozza meg.

5. A Médiatanács rendkívüli üléseinek, döntéshozatalának kezdeményezése (Rendkívüli ülés)

5.1. A Médiatanács halaszthatatlan ügyekben – ideértve a nyári ülésezési szünetet is – rendkívüli ülést tart.

5.2. A Médiatanács a 4. pontban meghatározott Rendes üléstől eltérő, rendkívüli ülésének összehívásáról az Elnök dönt. Rendkívüli ülés összehívását a Médiatanács tagja írásban kezdeményezheti. A Rendkívüli ülés összehívását kezdeményező írásbeli kérelemben a napirendre is javaslatot kell tenni.

6. Döntéshozatal

6.1. A Médiatanács tagjai – ideértve az Elnököt is – egyenlő szavazattal rendelkeznek, azaz minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet. A Médiatanács határozatképességéhez az összes tag egyszerű többsége szükséges. A szavazásban részt nem vevő tagot vagy Elnököt a határozatképesség megállapításakor nem jelenlevőnek kell tekinteni.

6.2. A Médiatanács a döntéseit ülésen – az Mttv.-ben és az Ügyrendben meghatározott eseteket kivéve – a Médiatanács összes tagja szavazatának egyszerű többségével hozza.

6.3. A Médiatanács döntéshozatala nyílt szavazással történik.

6.4. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

6.5. A Médiatanács szavazásnál kisebbségben maradt tagja, illetve Elnöke az ülésen megvitatott eltérő álláspontját, indokaival együtt különvélemény formájában írásba foglalhatja, amelyet az ügy irataihoz, valamint a jegyzőkönyvhöz – mellékletként – kell csatolni. A különvéleményt a döntéshozataltól számított három munkanapon belül kell írásba foglalni. A különvélemény nyilvánossága a különvéleménnyel érintett döntés nyilvánosságához igazodik.

6.6. Az írásba foglalt hatósági és nem hatósági döntést az Elnök vagy a 2.4. pont szerinti helyettese írja alá. A döntést az aláírás mellett a Médiatanács hivatalos bélyegzőlenyomatával kell ellátni.

6.7. A hatósági döntéseket elektronikus úton való közlés esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, így különösen az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) szabályainak megfelelően elektronikus aláírással kell ellátni.

6.8. A Médiatanács döntéseinek nyilvánosságát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések határozzák meg. A Médiatanács üléséről készült jegyzőkönyvben szereplő döntések kivonatát saját honlapján – a vonatkozó adatvédelmi szabályok figyelembe vételével – közzéteszi.

6.9. A Médiatanács a döntéshozatal általános szabályai szerint az ülésén nem nyilvános, belső döntést hozhat, így különösen a Médiatanács működését érintő ügyekben, feladatkiosztásról, egyes vizsgálatok elrendeléséről.

7. A Médiatanács döntései végrehajtásának ellenőrzése

A Hivatal és az Alap szervezeti egységeinek vezetői folyamatosan figyelemmel kísérik a Médiatanács döntéseinek végrehajtását. A döntések határidőben történő végrehajtása érdekében tett intézkedések megtételéről a Titkárság nyilvántartást vezet, azokat folyamatosan ellenőrzi, és eredményéről rendszeresen beszámol a Médiatanácsnak.

8. Záró rendelkezések

A Médiatanács ügyrendje a Magyar Közlönyben történő kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 2020. március 17.

Dr. Karas Monika s.k.
elnök