Bevezetés

Az egykoron alapvetően csak katonai célokra használt pilóta nélküli légijárművek, a fejlődés gyors ütemének köszönhetően a polgári felhasználók számára is tömegesen elérhetővé váltak, ezért a zavarmentes üzemelés érdekében elengedhetetlen az eszközök frekvenciahasználatának a szabályozása és a megfelelő műszaki követelmények betartása.

Ugyanakkor a különféle felhasználói igényeket kielégítő pilóta nélküli légijármű-rendszereknek eltérő elvárásoknak kell megfelelniük, így más követelmények vonatkoznak a katonai rendszerekre, mint a polgári felhasználók számára készült pilóta nélküli légijármű-rendszerek használatára.

Ez a tájékoztató a polgári pilóta nélküli légijárművek távirányításához és a fedélzeten található eszközök adatkommunikációjához szükséges rádióberendezések rádióspektrumhasználati feltételeit mutatja be, kitérve az engedélyezési kérdésekre is. Az elektronikus hírközlésen kívüli egyéb – pl. légtérhasználattal, adatvédelemmel kapcsolatos – szabályozás nem tárgya a tájékoztatónak.

1. Meghatározások és fogalmak

Rádióspektrumhasználat szempontjából a légtér használatakor figyelembe kell venni – többek között – a légijármű tulajdonságait, a repülési jellemzőket, a repülés során végrehajtásra kerülő feladat(ok) sajátosságait, valamint az érintett rádiótávközlő berendezések telepítési és sugárzási jellemzőit.

A jelen tájékoztatóban használt fogalmak a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (új ablakban nyílik) alapján:

Pilóta nélküli légijármű (UA –Unmanned Aircraft)

Bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.^[1]

Pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS – Unmanned Aircraft System)

A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés.

Távirányított légijármű-rendszer (RPAS – Remotely Piloted Aircraft Systems)

Olyan pilóta nélküli légijármű-rendszer, amelyet távolról irányít egy pilóta. Az UAS kategóriájába tartoznak, amely magában foglalja a távirányított légijármű-rendszereket és az olyan légi járműveket is, amelyek beprogramozhatók pilóta közreműködése nélküli önálló repülésre.^[2]

Az 1. ábra a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elfogadott csoportosítás^[3] tartalmazza.

Jelenleg a piacon kapható pilóta nélküli légi jármű rendszerek nagy része a távirányított légijármű-rendszer kategóriába esik. A pilóta nélküli légijárművek szabályozása szempontjából fontos a kis hatótávolságú eszközök fogalmának bevezetése, amelynek a definíciója a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet (a továbbiakban: NFFF^[4]) tartalmazza.

Kis hatótávolságú eszközök (SRD – Short Range Devices): Olyan, kis távolság áthidalására szolgáló, kis teljesítményű, adásra vagy vételre alkalmas rádióberendezés, amellyel egy- vagy kétirányú információátvitel valósítható meg. Az SRD-k használatuk során nem okozhatnak káros zavarást más felhasználásoknak, azaz nem veszélyeztethetik a rádiónavigáció szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy komolyan nem károsíthatják, akadályozhatják, vagy ismételten nem szakíthatják meg egy – a Nemzetközi Rádiószabályzatnak, illetve a nemzeti szabályozásnak megfelelően használt – rádiótávközlési szolgálat működését és nem is igényelhetnek védelmet más szolgálatokkal szemben.^[5]

2. A pilóta nélküli légijárművek rádióspektrumhasználati szabályai

2.1. Egyedi engedélyezési eljárás alól mentesített rádióspektrumhasználat

A legtöbb előforduló esetben a pilóta nélküli légijárművek az SRD-k körébe tartoznak. Az SRD alkalmazások a leggyakrabban egyedi engedélyezési eljárás alól mentesítettek, azaz jogszabályi előírások teljesítése esetén anélkül használhatók, hogy a hatóság azokat egyedileg, esetileg (rövid időre) vagy általában (határozott időtartamra) engedélyezte volna. Ha a berendezések betartják az SRD-kre vonatkozó sávhasználat feltételeket, (ld. NFFF 3. melléklet 9. pontja), akkor üzemelhetnek az SRD-k számára kijelölt meghatározott frekvenciasávokban úgy, hogy nem kell egyedi rádióengedélyt kérni a rádióberendezéssel létesített rádióállomás működtetéséhez.

Az SRD alkalmazások számára kijelölt frekvenciasávokon belül csak bizonyos típusú alkalmazási kategóriákban üzemelhetnek pilóta nélküli légijárművek. Ezek az általános (távmérő, távirányító, riasztó, adatátviteli és hasonló célú) alkalmazások, a modellirányító alkalmazások és a szélessávú adatátviteli alkalmazások. Az 5 GHz-es frekvenciasávban működő WAS/RLAN alkalmazások nem az SRD-k általános szabályozási körébe tartoznak, hanem az az NFFF 3. mellékletének 4.11. pontja vonatkozik rájuk.

Azokat a frekvenciasávokat vagy frekvenciákat, amelyekben a pilóta nélküli légijárművek rádióállomásai – a hatályos jogszabályok alapján, a vonatkozó nemzetközi ajánlásokkal összhangban – egyedi engedélyezési eljárás alól mentesítetten üzemelhetnek, az I. melléklet táblázata tartalmazza a vonatkozó műszaki követelményekkel együtt. Az e sávokban üzemelő rádióállomások harmadlagos jelleggel működhetnek, azaz nem okozhatnak káros zavarást az elsődleges vagy másodlagos rádiószolgálat, rádióalkalmazás állomásainak és nem tarthatnak igényt védelemre azokkal szemben.

A nagyobb távolságok (látóhatáron túli) berepüléséhez szükséges rádióadó teljesítmények az I. mellékletben szereplő rádióalkalmazások számára kijelölt frekvenciasávokban nem lehetségesek.

Jelenleg minden olyan berendezéssel létesített rádióállomás, amely nem teljesíti az I. mellékletben rádióalkalmazásokra vonatkozó műszaki paramétereket, csak úgy helyezhető üzembe, ha ahhoz egyedi engedélyt kértek és a hatóság a szükséges engedélyezési eljárás eredményeként rádióengedélyt adott a rádióberendezés üzemeltetéséhez.

A frekvenciasávok használatának műszaki szabályait az NFFF 2. és 3. melléklete tartalmazza.

A hatósági engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás a Frekvenciahasználat hatósági engedélyezése (rádióengedélyek) című oldalunkon érhető el.

Azon pilóta nélküli légijárművek, amelyek közvetlen rádiókapcsolattal rendelkeznek a légiforgalmi irányító szolgálattal (ATC – Air Traffic Control), azok bizonyos esetekben használhatják a vezetett légijárművek által használható frekvenciákat.

Az ehhez kapcsolódó eljárási tájékoztató: Eljárási tájékoztató a légi járművek rádióberendezéseinek engedélyezéséről

További tájékoztatást lehet kérni az   NMHH ügyfélszolgálatán, illetve a Frekvenciaengedélyezési Osztály email címén (feo@nmhh.hu).

2.3. A rádióspektrumhasználattal kapcsolatos egyéb szempontok

A rádióspektrumhasználattal kapcsolatban fontos figyelembe venni, hogy az I. melléklet táblázatában feltüntetett frekvenciasávok használatakor kizárólag az adott rádióalkalmazás keretében, az adott rádióalkalmazásra megadott műszaki paraméterekkel üzemelhetnek a pilóta nélküli légi járművek. Ennek megfelelően felhívjuk a figyelmet a következő szabályokra is.

2.3.1. Pilóta nélküli légi jármű használat a rádióamatőr szolgálat keretében

Nem engedélyezett az amatőrrádiózás és műholdas amatőrrádiózás alkalmazások keretein belül pilóta nélküli légi jármű üzemeltetése, bár lehet olyan frekvenciasáv az I. mellékletben, amely részben átlapolódik az amatőr szolgálat számára felosztott sávval. Fontos kiemelni, hogy rádióamatőr vizsga nem szükséges a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetéséhez, és rádióamatőr vizsga megléte nem jogosít fel pilóta nélküli légi jármű üzemeltetésre.

2.3.2. Pilóta nélküli légi jármű használat a mozgószolgálati alkalmazások keretében

Jelenleg a mobiltelefon hálózatok számára kijelölt frekvenciasávokban még nem teszi lehetővé a szabályozás a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetését, tehát mobiltelefon vagy modem nem használható ilyen célokra. A légi felhasználói állomások használati lehetőségének európai szintű vizsgálata és a szabályozás kidolgozása folyamatban van.

2.4. Berendezések alkalmassága

A piacról nagyon sokféle berendezés beszerezhető, így a berendezések kiválasztásakor körültekintőnek kell lennie a vásárlónak, mivel olyan berendezések is beszerezhetők, amelyek nem tesznek eleget a magyar szabályozás követelményeinek. Mindenkinek ajánljuk, hogy a CE megfelelőségi jelzés meglétét ellenőrizze vásárláskor (ezzel kapcsolatos tájékoztatónk itt található: Vegye észre a jeleket és keresse a CE-jelzést!

Amennyiben kétség merül fel a berendezés hazai használhatóságával kapcsolatban célszerű a Hatóság véleményét is kikérni. Egy pilóta nélküli légi járművön akár több rádiómodul is megtalálható, így érdemes ellenőrizni, hogy az összes rádiómodulhoz tartozó valamennyi használható frekvencia megfelel-e a hazai szabályozásnak.

Rövidítések

EASA

European Union Aviation Safety Agency (az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége)

ICAO

International Civil Aviation Organization (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet)

RLAN

Radio Local Area Network (rádiós helyi hálózat)

RPAS

Remotely Piloted Aircraft Systems (Távirányított légijármű-rendszerek)

SRD

Short Range Device (kis hatótávolságú eszköz)

UA

Unmanned aircraft (pilóta nélküli légijármű)

UAS

Unmanned Aircraft System (pilóta nélküli légijármű-rendszer)

WAS

Wireless Access System (Vezetéknélküli hozzáférési rendszer)

Mellékletek

I. Pilóta nélküli légijárművek rádióállomásai által egyedi engedélyezési eljárás alól mentesítetten használható frekvenciasávok

Kivonat a 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet 3. mellékletéből

A Frekvenciasávok vagy frekvenciák	B Rádióalkalmazás	C Nemzetközi és nemzeti dokumentumok	D Maximális adóteljesít-mény/maximális teljesítmény-sűrűség/maximális mágneses térerősség	E További paraméterek (csatornákra, illetve csatorna-hozzáférésre és -foglalásra vonatkozó követelmények)	F Egyéb, a használatra vonatkozó követelmények	G Harmonizált / Nem harmonizált
26 990–27 000 kHz; 27 040–27 050 kHz; 27 090–27 100 kHz; 27 140–27 150 kHz; 27 190–27 200 kHz	Modellirányító alkalmazások (SRD)	NFFF 3.melléklet 9.9.1. pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 MSZ EN 300 220-2	100 mW ERP	Csatornaosztás: 10 kHz		Harmonizált
26 990–27 000 kHz; 27 040–27 050 kHz; 27 090–27 100 kHz; 27 140–27 150 kHz; 27 190–27 200 kHz	Általános alkalmazású kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK, (EU) 2022/180 ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2	100 mW ERP	Csatornaosztás: 10 kHz Max. kitöltési tényező: 0,1 %		Harmonizált
34,995–35,225 MHz	Légimodell-irányítók (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.9.2. pont ERC/DEC/(01)11; ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2	100 mW ERP	Csatornaosztás: 10 kHz	Kizárólag Légimodell	Nem harmonizált
40,66–40,7 MHz	Általános alkalmazású kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2	10 mW ERP			Harmonizált
40,665 MHz; 40,675 MHz; 40,685 MHz; 40,695 MHz	Modellirányítók (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.9.2. pont ERC/DEC/(01)12; ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2	100 mW ERP	Csatornaosztás: 10 kHz		Nem harmonizált
433,05–434,79 MHz	Általános kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2	1 mW ERP és –13 dBm/10 kHz teljesítmény-sűrűség a 250 kHz-et meghaladó modulációs sávszélesség esetén	A beszédátvitel korszerű zavarcsökkentő technikákkal engedélyezett.	Egyéb hangfrekvenciás és videoátvitel nem megengedett.	Harmonizált
433,05–434,79 MHz	Általános kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2	10 mW ERP	Kitöltési tényező: £ 10%		Harmonizált
434,04–434,79 MHz	Általános kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2	10 mW ERP	Kitöltési tényező: £ 100%; 25 kHz-et meg nem haladó csatorna-osztás esetén. A beszédátvitel korszerű zavarcsökkentő technikákkal engedélyezett.	Egyéb hangfrekvenciás és videoátvitel nem megengedett.	Harmonizált
863–865 MHz	Általános alkalmazású kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK, (EU) 2022/180 ETSI EN 300 220-2; MSZ EN 300 220-2; MSZ EN 303 406	25 mW ERP	Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók vagy a kitöltési tényező: £ 0,1%		Harmonizált
865–868 MHz			25 mW ERP	Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók vagy a kitöltési tényező: £ 1%		Harmonizált
868–868,6 MHz			25 mW ERP	Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók vagy a kitöltési tényező: £ 1%		Harmonizált
868,7–869,2 MHz			25 mW ERP	Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók vagy a kitöltési tényező: £ 0,1%		Harmonizált
869,4–869,65 MHz			500 mW ERP	Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók vagy a kitöltési tényező: £ 10%		Harmonizált
869,7–870 MHz			25 mW ERP	Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók vagy a kitöltési tényező: £ 1%		Harmonizált
2400–2483,5 MHz	Általános alkalmazású kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 ETSI EN 300 440; MSZ EN 300 440; ETSI EN 302 064-2; MSZ EN 302 064-2	10 mW EIRP			Harmonizált
2400–2483,5 MHz	Szélessávú adatátviteli alkalmazások (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.4.1.pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 MSZ EN 300 328	100 mW EIRP; és 100 mW/100 kHz EIRP-sűrűség alkalmazandó frekvenciaugratásos moduláció, 10 mW/MHz EIRP-sűrűség pedig más modulációfajták alkalmazása esetén.	Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók.		Harmonizált
5170–5250 MHz	WAS/RLAN rendszerek	NFFF 3. melléklet 4.11. pont (EU) 2022/179, (EU) 2022/2307 ECC/DEC/(04)08; MSZ EN 301 893	Sávon belüli sugárzásra vonatkozó legnagyobb átlagos EIRP 200 m. Sávon belüli sugárzásra vonatkozó legnagyobb átlagos EIRP-sűrűség 10 mW/MHz bármely 1 MHz-es sávban			Harmonizált
5725–5875 MHz	Általános alkalmazású kis hatótávolságú eszközök (SRD)	NFFF 3. melléklet 9.2.1. pont 2006/771/EK; (EU) 2022/180 ETSI EN 300 440; MSZ EN 300 440-2; ETSI EN 302 064-2; MSZ EN 302 064-2	25 mW EIRP			Harmonizált

1. A táblázatban felsorolt rádióalkalmazások rádióállomásai az egyedi engedélyezési kötelezettség alól mentesítve vannak.
2. A táblázat A oszlopában található szomszédos frekvenciasávok összevontan egy frekvenciasávként is használhatók, ha ezen szomszédos frekvenciasávok mindegyikére teljesülnek a vonatkozó konkrét feltételek.
3. A táblázat G oszlopában található Harmonizáltként megjelölt és ezen műszaki adatokkal rendelkező rádióalkalmazások rádióberendezései az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban szabadon forgalomba hozhatók és engedély nélkül üzemben tarthatók. A Nem harmonizált rádióalkalmazások rádióberendezései csak az Európai Gazdasági Térség egyes tagállamaiban tarthatók üzemben, az adott tagállam szabályozásától függően.
4. Ahol a „Zavarcsökkentő technikák alkalmazandók.” mondat szerepel, az alatt olyan spektrumhozzáférési és zavarcsökkentő technikák kötelező alkalmazása értendő, amelyek megfelelő teljesítményszintet biztosítanak az alapvető követelmények teljesítéséhez. Amennyiben a vonatkozó technikákat olyan harmonizált szabványok vagy azok részei írják le, amelyek hivatkozásait a 2014/53/EU irányelv értelmében közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, biztosítani kell az e technikákkal legalább egyenértékű teljesítményt.

Lábjegyzetek, hivatkozások

1. A szakirodalomban a Személyzet nélküli légi jármű (UAV, Unmanned Aerial Vehicle) elnevezés is használatos.   ↩
2. COM/2014/0207 final: A Bizottság közleménye az Európai parlamentnek és a Tanácsnak, Új korszak a légi közlekedésben A légiközlekedési piac megnyitása a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos és fenntartható polgári felhasználása előtt. (új ablakban nyílik)   ↩
3. A Review of the Concept of Autonomy in the Context of the SafetyRegulation of Civil Unmanned Aircraft Systems, Reece A. Clothier, Brendan Williams, Tristan Perez. (új ablakban nyílik)   ↩
4. 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet (új ablakban nyílik) a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól. Felhasználóbarát hozzáférés: Spektrumgazdálkodási Információs Rendszer (STIR) (új ablakban nyílik).   ↩
5. 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (új ablakban nyílik)   ↩