Módszertani útmutató a településtervek készítésével és módosításával összefüggő elektronikus hírközlési szakági munkarészek készítéséhez

Bevezető

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által kidolgozott jelen dokumentum az érvényes jogszabályi háttérre alapozva összefoglalja a teendőket a hírközlési szakági munkarész vonatkozásában, valamint közvetlen útmutatás ad a jogosultsággal rendelkező településrendezési hírközlési szakági tervezők (továbbiakban: TH) részére a településtervek szakági fejezeteinek elkészítéséhez.

A jelen útmutató ajánlásokat fogalmaz meg, így a dokumentum bírósági vagy más hatósági eljárásokban jogi kötőerővel nem bír, az csak a hivatkozott jogszabályokhoz fűződik.

Az anyag célja útmutatást (módszertant) adni a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 419-es Korm. rendelet) szabályozott tervek elektronikus hírközlési szakági munkarészeinek készítéséhez.

Az útmutató kiterjed a kapcsolódó jogszabályok, rendeletek, és a szükséges tervek, dokumentációk kötelező tartalmi elemeit képező megalapozó, alátámasztó munkarész hírközlési szakági fejezete készítése munkafolyamatának bemutatására. Ezen túlmenően az útmutató kitér a folyamat egyes feladatainak részletesebb magyarázatára, példákkal bemutatva a lehetséges és szükséges fejlesztésekre vonatkozó javasolt megoldásokat.

Az útmutató segítséget nyújt az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: NMHH rendelet) 27. §-ban és 4. mellékletében meghatározott tartalmú elektronikus hírközlési fejezet elkészítéséhez.

1. A hírközlési szakági tervfejezet elkészítése

A szakági tervfejezet tartalmi előírásait a 419-es Korm. rendelet 1-8. sz. mellékletei és az NMHH rendelet 27. §-a és 4. sz. melléklete tartalmazza.

A helyi építési szabályzat hírközlési szakági tervfejezete a 419-es Korm. rendelet szerint minden esetben szöveges, és térképi normatív tartalmú előírásai az egységes kezelést és nyilvántartást biztosító módon készül el.

1.1 Megbízás

A településfejlesztési terv és a településrendezési terv a helyi önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozó dokumentumok. Ezeket az önkormányzatok rendszerint településtervezésre specializálódott irodáknál (generál tervező) rendelik meg, melynek következtében a szakági munkarészeket (jelen esetben az elektronikus hírközlési szakági munkarészt) a megbízott irodán keresztül, annak településtervezőjével (továbbiakban: TT) együttműködve tudja a szakági tervező (továbbiakban TH) elkészíteni.

Előfordul, hogy a szakági tervfejezet hiánypótlására, közvetlenül az önkormányzat ad megbízást a TH részére. Ebben az esetben rendelkezésre kell, hogy álljon a már elkészült településfejlesztési terv illetve a településrendezési terv.

Fontos, hogy a TH megbízásával egy időben kerüljenek meghatározásra a konkrét feladatok. Ez vonatkozhat a település egyes részeire, vagy akár a teljes településre.

A feladatok meghatározását célszerű tervindító megbeszélés keretében megtartani, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a részvevőkkel aláíratni.

1.2 Tervezéshez szükséges adatok

A munkához szükséges alapadatok és azok elérésének menete a következő.

Az adatszolgáltatást  elsősorban  a  Megrendelőtől  (önkormányzat/generál  tervező) kell igényelni:

• A településtervek készítése, ill. módosítása esetén rendelkezésre áll az a dokumentáció, amely többek között tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adatait is.
• a településrendezési-fejlesztési felelős tervező (TT), a megrendelő részéről adja a koncepciót és a többi szakági településszerkezeti tervet. Szükségesek az építésfejlesztési-rendezési terv és az utak, közművek tervei.
• az önkormányzattól beszerezhető adatok: államigazgatási igények, további ismert igények, esetleg a területen a jelenlegi hírközlési hálózatszolgáltatók (tulajdonosok).
• A TH a meglévő és tervezett adatok beszerzéséhez az NMHH rendelet 27. § (8) bekezdését figyelembe véve adatkérő levelet ajánlott szétküldeni a számba vehető és a településen hálózattal rendelkező hírközlési szolgáltatók és más hírközlő hálózat építtetők számára. E levél megküldésével egyúttal megtörténik a szolgáltatók rendelet szerinti kötelező tájékoztatása is. A levélben tájékoztathatók a szolgáltatók a véleményezési eljárás folyamatáról és arról, hogy az elkészült és az államigazgatási szervek részére véleményezésre kiküldött dokumentációkat az önkormányzat a honlapján is közzéteszi. Amennyiben a szolgáltató az adott település véleményezési eljárásának az ideje alatt a közzétett dokumentációval kapcsolatos véleményét vagy változtatási igényét a Hatóság, felé jelzi, azt a Hatóság – mint a véleményezési eljárásba kötelezően bevont szervezet – a jogszabályok szabta kereteken belül továbbítja az önkormányzat részére.

A TH feladata elsősorban, hogy feltárja az érintett szolgáltatók körét, fejlesztési elképzeléseit, szerezze be és építse be a tervekbe az érintett szolgáltatók szakmai igényeit. Az adatbekérő levél érintett szolgáltatóknak való elküldését a TH-nak hitelt érdemlően igazolnia kell. (Erre alkalmas lehet például a visszaigazolt e-mail, a postai tértivevény).

1.3 Megalapozó vizsgálat^[1]

A megalapozó vizsgálat a településterv készítése és módosítása esetén a település vagy településrész helyzetelemzése és helyzetértékelése, amely szöveges és – a tervezés szempontjából releváns elemek, területek tekintetében – rajzi, táblázatos vagy grafikonos formában tartalmazza a vizsgálati tényezőkhöz tartozó elemeket, azok elemzését, egymásra hatásuk összevetését és a település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak az összefoglalását.^[2]

Itt kell bemutatni a munkarész által érintett és az önkormányzat által jóváhagyott, megrendelt módosítási igényt is, ha egy-egy területrész módosításáról van szó.

Rövid leírást kell adni az érintett település, településrész vagy budapesti kerület elektronikus hírközlési rendszereire, meglévő hálózataira vonatkozóan. Röviden ismertetni kell a szolgáltatók válaszai alapján a nyomvonalak, csomópontok és tornyok kiépítettségét, helyzetét.

Érdemes felsorolni a bekért, és megkapott adatokat.

A rendelkezésre álló adatok, információk alapján a meglévő hírközlési infrastruktúrát összközműves térképre kell felvinni és ez alapján szemléletesen és értékelhetően be lehet mutatni a jelenlegi helyzetet. Az így bemutatott infrastruktúra jó alapul szolgál a jövőbeni hálózatok meghatározásához.

Ki kell emelni a helyszín ismeretében, vagy az önkormányzat információi alapján, a környezetbe nem illő, vagy rendezetlen megoldásokat (pl. légben megépített leágazások sűrűsége, vagy vékony kábelek sokasága, elosztószekrények nem megfelelő, illetve elhanyagolt állapotú hálózat részek, beszakadt alépítmény szekrények, stb.). Célszerű ezekről az állapotokról fényképet is beilleszteni a dokumentációba.

Célszerű külön választani a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok bemutatását.

1.4 Alátámasztó javaslat^[3]

Az alátámasztó javaslat a megalapozó vizsgálat figyelembevételével szöveges és – a tervezés szempontjából releváns elemek és terület tekintetében – rajzi, illetve táblázatos formában tartalmazza a településterv készítése vagy a módosítása szakmai megalapozását, alátámasztását, igazolva a településfejlesztés és településrendezés alapvető követelményeinek teljesülését és az előírt jogszabályi követelményeknek való megfelelést.^[4]

Fejlesztések bemutatása, elemzés.

• A szolgáltatók válaszai alapján az infrastruktúrákra, a szolgáltatás minőségre, mennyiségre és kiterjesztésére vonatkozó adatok, szolgáltatók szerinti ismertetése.
• SzIP már ismert fejlesztései a településen vagy településrészen.
• Az önkormányzatok és/vagy államigazgatás által már meghatározott igények ismertetése.
• Az területfejlesztések, rendezések építési tervei és a kapcsolódó szakági szerkezeti tervek ismertetése, csak a hírközlésfejlesztések szempontjából (pl. terület fejlesztés beépítési terve, ütemezése, közműhálózat fejlesztési terve elektromos, víz stb.).

Ezen anyagot a megrendelő területrendezési/fejlesztési tervező adja át alapadatként, amihez a hírközlési ellátást hozzá kell rendelni.

Ennek a munkarésznek tartalmaznia kell az általános felzárkóztatási célértékeket, és a kormányzati és önkormányzati hírközlési elvárásokat.

Integráltan meg kell jeleníteni a területen működő vagy működni kívánó szolgáltatók által megadott fejlesztési célok összevetését a célértékekkel, és elvárásokkal.

Szükséges a fenti adatok összemérése és értékelése a területfejlesztés (beépítés) kapcsán jelentkező szükséges mennyiségi és minőségi fejlesztésekkel, illetve a SzIP szerint meghatározott célokkal, valamint a területi önkormányzat által meghatározott hírközlés (szolgáltatás) fejlesztési igényekkel, és különleges (speciális) szolgáltatási igényekkel.

Itt kell kiemelni az elavult, vagy rendezetlen infrastruktúrákra vonatkozó megállapításokat és a változtatás szükségességét is (pl. a szolgáltatók fejlesztései érintik az érintett területeket, ezzel kielégítik az előirányzott fejlesztést, vagy a SzIP céljainak eléréséhez milyen fejlesztések várhatók a területen). Amennyiben a meglévő hírközlési hálózat rendezetlen, a rendezésre irányuló javaslatoknak is helye van (pl. a sok kiskapacitású /vékony/ egyirányú légkábel összevonásának szükségessége stb.).

Szükséges szakági fejlesztések

A fenti értékelés elemzés eredménye, és a többi szakág szerkezeti tervei alapján szövegesen kell bemutatni a szükséges létesítéseket, a vállalt fejlesztések mennyiségére (ellátottság) és minőségére (korszerűség), illetve infrastruktúráira vonatkozóan.

A közműhálózatok infrastruktúra tervei tartalmazzák az általuk tervezett nyomvonalak irányát (utak mentén) és kiépítés módját (föld alatt, föld felett), melyek a hírközlési szakági tervhez iránymutatók, és amelyeken jelölni lehet az ismert fejlesztéseket is.

A fejlesztési javaslatok között lehet megemlíteni közös infrastruktúra használat (társszolgáltató, elektromos oszlopsor) lehetőségét is.

1.5 A tervezés során figyelembe veendő körülmények

• A helyi építésszabályozás készítése, felülvizsgálata, módosítása során szükséges olyan műszaki megoldási javaslatokat tenni a szabályozásba, melyek a település legalább középtávú fejlesztési érdekeivel szinkronban vannak, támogatják a korszerű hírközlési hálózatépítési technológiákat, egyben hozzájárulnak egy élhető településkép megalkotásához.
• A tervezés során meg kell határozni az alapvető elveket, a település(ek) egyes részein (övezetek) lévő és fejlesztésre kerülő hálózatok műszaki megoldási struktúráira vonatkozóan.
• Az építési módok meghatározásánál szem előtt kell tartani, hogy az műszakilag szabványos megoldás legyen, költségek vonatkozásában lehetőleg optimális, és a beruházó számára se jelentsen irreális elvárásokat, figyelembe véve az aktuális jogszabályi körülményeket.
• Figyelembe kell venni az érintett településen már kialakult hálózati struktúrát, azok esetleges szükségszerű módosításait. Mely településrészen lehet megtartani a jelenlegi hálózati struktúrát (pl. légkábeles), illetve hol kell azt módosítani (pl. földalattira). Ilyen esetben, természetesen tisztázni kell a módosítás költségvonzatát, annak teherviselőjét (pl. pályázati forrás terhére egyes korszerűsítések, felújítások esetén).
• Fel kell hívni az önkormányzat figyelmét arra, hogy, amennyiben helyi rendeletben kívánja előírni a jogszerűen létesített elektronikus hírközlési építmény áthelyezését egy, az önkormányzat elhatározása alapján megvalósítandó beruházás kapcsán (pl. útfelújítás), abban az esetben az áthelyezés költségeit annak kell viselni, akinek az érdekében az felmerült.^[5]

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások folyamatos és minden területre kiterjedő biztosítása miatt megkerülhetetlen a közterületek igénybe vétele – mivel az állami tulajdon esetén a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok igénybevétele vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulása nem szükséges,^[6] elsősorban a nyomvonalas létesítmények megvalósítása és bővítése, másodsorban a vezeték nélküli rendszerek antennáinak telepítése és fenntartása miatt. A települések közterületeinek (elsősorban az állami és önkormányzati utak) zsúfoltsága jelentősen korlátozza az új hálózatok létesítési lehetőségeit. Ezért fontos megismertetni a meglévő nyomvonalakat, azok használhatóságát.

Újonnan kialakításra kerülő településrészeken az elektronikus hírközlés nyomvonalát egyeztetni kell a többi közmű szakági tervezőjével, így mód lesz arra, hogy az előírásoknak megfelelően legyen elhelyezve.

A szabályozást igénylő területek (településrészek) esetében a hírközlési infrastruktúra elhelyezési lehetőségét (nyomvonalas létesítmények, vezeték nélküli rendszerek) a többi infrastruktúra hálózattal összehangoltan kell biztosítani, különös figyelmet fordítva az infrastruktúra hálózatok elhelyezésének szabványi követelményeire.

A nyomvonalas hálózatok létesítése kapcsán, javasolt figyelembe venni a már kialakult gyakorlatot egyfelől a közüzemi nyomvonalak (pl. erősáramú, távhő, csatorna, stb.) felhasználása, másfelől a társszolgáltatók együttműködése vonatkozásában.

1.6. Javaslat a helyi építési szabályzat rendelet szövegére

A tartalmi követelmények^[7] megadják, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyeket a helyi építési szabályzatnak minden település esetében legalább tartalmaznia kell. Az ötezer fős vagy annál népesebb települések – ideértve a fővárosi kerületeket is – esetében az általános tartalmi elemeken túl további rendelkezéseket is tartalmaznia kell a helyi építési szabályzatnak.

Az új szabályozás tartalmazza a helyi építési szabályzat mellékleteinek tartalmi követelményeit is.^[8]

Mire érdemes figyelni a szövegezés során

A rendelet szövegének megalkotásakor javasolt a 19. oldalon található Fogalomtár fejezetben összegyűjtött fogalmak használata.

A szabályozás elsősorban az elhelyezési lehetőségeket taglalja, ne tiltásokat fogalmazzon meg!

A Köf.5.014/2021/3 számú ügyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa határozatának elvi tartalma szerint „az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát az alkalmazott technológiától és berendezéstől függetlenül. Az elektronikus hírközlési építmények létesítését a közrenddel, közbiztonsággal és közegészséggel kapcsolatos okból korlátozhatják. A korlátozás érdekében engedélyekhez köthetik az ilyen építmények létesítését építészeti, történeti vagy természeti jelentőséggel bíró épületeken vagy helyszíneken. Nem zárhatják ki azonban egész településrészekről az ilyen építmények elhelyezését, illetve nem tilthatják meg az elektronikus hírközlési berendezések fejlesztését meghatározott technológia kizárása érdekében”.^[9]

Ne tartalmazzon a rendelet olyan előírást, melyet magasabb rendű jogszabály rendez, különösen, ha azzal ellentétes. Ilyen például:

• x méteren belül található antennatartó szerkezet megléte esetére vonatkozó előírás (közös eszközhasználat);
• országos védelem alatt álló területekre vonatkozó előírás (műemléki, természetvédelmi);
• településképi véleményhez, vagy bejelentéshez kötött hírközlési építmény építése (mivel a

hírközlési építmények nem tartoznak a 419-es Korm. rendelet 25. § és 30. § hatálya alá).

Ezekre a TH hívja fel az önkormányzat figyelmét!

Lakótelken való antenna telepítés tilalma lehetőleg ne legyen megfogalmazva, - miután a lakók szeretnék a szolgáltatást igénybe venni - lehetőség szerint inkább az önkormányzat által elsősorban javasolt, preferált területeket jelöljék meg.

Ne kössék egyéb feltételekhez (pl. településrendezési szerződés, az eredeti állapotot meghaladó minőségű helyreállítás^[10]) a hírközlési építmények építésének lehetőségét.

2. Jogszabályi háttér

2.1 Az önkormányzati rendeletre vonatkozó szabályok

Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.

Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.^[11]

2.2 A településfejlesztés és településrendezés általános szabályai

2024. október 1-jén léptek hatályba a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) leglényegesebb rendelkezései, az új jogszabály hatályon kívül helyezte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt. Ugyancsak hatályát vesztette a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, a településkép-védelmet érintő keretszabályokat szintén a Méptv. tartalmazza.

A Méptv. átalakította a települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladatait. A települési önkormányzatoknak a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet (TKR) egy jogszabályba kell foglalniuk, és az 5000 lakos alatti települések esetén a HÉSZ a korábbinál lényegesen kevesebb kötelező tartalmi elemet fog tartalmazni.

A Méptv.-ben a dologi építésjog keretein belül, a VIII. fejezetben találhatóak a településfejlesztés és a településrendezés alapvető szabályai.

A Méptv. megtartotta a korábban bevezetett tervek rendszerét: a településfejlesztési tervet és a településrendezési tervet, együttes elnevezésük továbbra is településterv.

A fejlesztési terv és a rendezési terv készítése során,

• településfejlesztési koncepción, integrált településfejlesztési stratégián fejlesztési tervet,
• településrendezési eszközön, településszerkezeti terven, helyi (kerületi) építési szabályzaton, fővárosi rendezési szabályzaton a rendezési tervet is érteni kell.

A településtervet a területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel összhangban, az országos, általános településrendezési és építési követelmények figyelembevételével, a Méptv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti tartalommal és eljárásrendben és országos digitális nyilvántartásra alkalmas módon kell elkészíteni.^[12]

A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.^[13]

A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései

A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a megyei jogú város közgyűlése településfejlesztési tervet és helyi építési szabályzatot fogad el. A helyi építési szabályzat és a fővárosi rendezési szabályzat településrendezési tervnek minősül. A településfejlesztési terv és a településrendezési terv együttesen a helyi önkormányzat településterve.^[14] A településrendezési terv csak a településfejlesztési tervvel összhangban készülhet.^[15]

A településfejlesztés és a településrendezés célja

A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása, ennek érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi és a települési érdek, valamint a jogos magánérdekek összhangjának a biztosításával és a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.^[6]

A településtervek megalkotása és módosítása során, valamint a településrendezési sajátos jogintézmények alkalmazásakor többek között figyelembe kell venni:

• a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a hírközlés, a közüzemi ellátás, az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízkezelés biztosítását.^[17]

2.3 A településterv dokumentumai

A településterv a településfejlesztési terv és a településrendezési terv együttes megnevezése.

A 2022. július elsejét követően a településfejlesztési és településrendezési tervek elkészítése és módosítása az E-TÉR-ben zajlik. Ugyancsak az E-TÉR-ben folytatódik a korábban elkészített településfejlesztési koncepciók, integrált településfejlesztési stratégiák és településrendezési eszközök módosítása és véleményezése.

2.3.1 A településfejlesztési terv

A jogalkotó az egy település, egy fejlesztési és egy rendezési terv mentén alkotta meg az új szabályozás kereteit. Az egy fejlesztési terv érdekében a korábbi településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a településfejlesztési terv váltotta fel.^[18]

A települési önkormányzat a település tervszerű, fenntartható, valamint gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében, a település egészére integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, természeti, táji, társadalmi és gazdasági adottságokra építő, a településrendezést elősegítő településfejlesztési tervet készít. A településfejlesztési tervet az önkormányzat normatív határozattal állapítja meg azzal, hogy egy településre – ide nem értve a fővárost – csak egy településfejlesztési terv készülhet

A településfejlesztési tervben foglaltakat a települési önkormányzat a döntéseiben érvényesíti.

A településfejlesztési terv tartalmi követelményeit a 419-es Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

2.3.2 A településrendezési terv

Az egy település, egy fejlesztési és egy rendezési terv gondolatiságát követve a 202l. évi XXXIX. törvény megszüntette a településszerkezeti tervet. A helyette bevezetett településrendezési terv a helyi építési szabályzat (HÉSZ) elfogadásával valósul meg.^[19]

A településrendezési terv önkormányzati rendelettel válik hatályossá.

2.3.2.1 Helyi építési szabályzat (HÉSZ)

A helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat.^[20]

Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat az általános településrendezési követelményeknek megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a településkép védelmével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg.^[21]

A helyi építési szabályzat a fejlesztési tervvel összhangban készül. A helyi építési szabályzat tartalmi elemeit a 419-es Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg, amelynek módosítását legalább telektömbre kell készíteni.^[22]

A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv.^[23]

Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – elhelyezhetők:

a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között.^[24]

Az elektronikus hírközlési fejezetek elkészítése során az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatók számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az adott településre vagy településrészre tervezett beruházásaikról információt adjanak.

Elektronikus hírközlési fejezetet csak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet I. fejezet 7. pontjában meghatározott jogosultsággal (betűjele: TH) rendelkező és névjegyzékbe vett tervező készíthet.^[25]

A fővárosi fejlesztési tervben meghatározott településfejlesztési célok megvalósítása érdekében, azzal összhangban fővárosi rendezési szabályzat készül, amely a következőket tartalmazhatja:

• a főváros teljes közigazgatási területére a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek használatának általános jellegét,
• a fenti területi egységek közül az építési övezetekre és a különleges beépítésre nem szánt övezetekre vonatkozóan alkalmazható szintterületi átlagértéket,
• a nevezett területi egységek közül a nagyvárosias lakóterületre, a településközponti vegyes területre és az intézményi vegyes területre vonatkozóan a kerületi építési szabályzatban alkalmazható legnagyobb beépítési magasságot és
• a fővárosi műszaki infrastruktúra elemek területbiztosítását.^[26]

A kerületi építési szabályzatra a helyi építési szabályzatra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A kerületi építési szabályzat a helyi adottságok figyelembe vételével, az OTÉK – és amennyiben erről a főváros rendelkezik, a fővárosi rendezési szabályzat – által meghatározott általános használatokon belül állapítja meg építési övezetként és övezetként a sajátos használatokat és területeiket.^[27]

A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv. A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz.

A szabályozási terv tartalmazza legalább

• kötelező szabályozási alapelemként a 419-es rendelet 6. számú mellékletének 3-8 sorában foglaltakat, továbbá
• a más jogszabály által elrendelt elemként az Méptv. § (4) bekezdés b) pontja vagy 81.
• (5) bekezdés b) pontja szerinti védelemmel és korlátozással érintett területeket, védőterületet, végleges használatbavételi engedéllyel megállapított védőtávolságot vagy biztonsági övezetet.^[28]

Településtervezési szerződés

A településtervet és annak módosításait a települési önkormányzat vagy annak társulása maga készíti el településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultsággal rendelkező személy javaslata alapján.

Az ezzel a személlyel kötött településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

• a szerződést írásban kell megkötni,
• a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt.^[29]

2.4 Településtervezési tevékenység

Településtervezési tevékenység a településtervek és módosításuk előkészítése, valamint azok végrehajtásának szakmai elősegítése.^[30]

Elektronikus hírközlési fejezetet csak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet I. fejezet 7. pontjában meghatározott jogosultsággal (betűjele: TH) rendelkező és névjegyzékbe vett tervező készíthet.^[31]

A településtervezési tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a területi építész kamara engedélyével. A területi építész kamara az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

A területi építész kamara annak engedélyezi településtervezési tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a Méptv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

Településtervek előkészítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat – ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak – más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át.^[32]

2.5 Ingatlanhasználat, közös építményhasználat

Elektronikus hírközlési építmény elhelyezése

Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban

• közterületen,
• meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy
• más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy
• más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni

úgy, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.^[33]

Kis hatótávú, vezeték nélküli hozzáférési pont telepítése^[34]

Az 5G technológia megjelenése a vezeték nélküli hálózatok átalakítását, a már meglévő antennák, bővítését, cseréjét illetve a megfelelő ellátás biztosításához új antennák és ezekhez antennatartó szerkezetek telepítését és optikai kábelhálózatok bővítését teszi szükségessé. Az 5G mindössze egy fejlettebb hírközlési technológia alkalmazását jelenti. Az 5G használata nagy ugrást jelent majd a korábbi technológiákhoz képest, hiszen a letöltési sebesség átlagosan négy-ötszörösére, másodpercenként 200 MB/s-ra nő (de elérheti akár az 1 GB/s sebességet is), s ez ismét jelentősen szélesíti a felhasználási lehetőségeket. A jelentősen csökkenő késleltetési idő pedig az ipari robotokat teszi távvezérlésre alkalmassá, melyek akár az autógyártásban, akár műtétek végzésére is bevethetők.

A megfelelő adatátvitel biztosításhoz nagyobb számú, úgynevezett „kis hatótávú, vezeték nélküli hozzáférési pont” telepítése szükséges. Ez olyan kisméretű, alacsony fogyasztású, kis hatótávolságban működő vezeték nélküli hozzáférési pontot jelent, amely vezeték nélküli hozzáférést biztosít a felhasználók számára a kommunikációs hálózathoz, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó hozzáférési hálózat fix vagy mobil topológiájú. Az ilyen hozzáférési pontok az NMHH rendelet alapján engedély és előzetes bejelentés nélkül telepíthetők, elhelyezésükre utcabútorok és reklámcélú berendezések is igénybe vehetők. A kiépítés elősegítése érdekében az önkormányzatok kötelesek együttműködni a hírközlési szolgáltató ilyen irányú kérése esetén.

Az együttműködés szabályai

A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.

A fizikai infrastruktúra felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél.

A hálózatüzemeltető – törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az ajánlatot kizárólag akkor jogosult elutasítani, ha

• az ajánlat szerint felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas arra, hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett módon megvalósulhasson, azzal, hogy önmagukban az átalakítás szükségessége vagy a fizikai infrastruktúrán már nyújtott szolgáltatások nem minősülnek megtagadást megalapozó objektív műszaki oknak,
• a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény helyigénye az annak létesítésével érintett hálózat meglévő vagy tervezett helyigényével nem egyeztethető össze,
• a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése sérti vagy közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyezteti az emberi életet, egészséget vagy a vagyonbiztonságot,
• a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése az annak létesítésével érintett hálózat vagy más hálózatok működését, biztonságát vagy integritását akadályozza vagy veszélyezteti,
• a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak működése az annak létesítésével érintett hálózat útján nyújtott szolgáltatásokkal súlyos interferenciát okoz vagy e szolgáltatások nyújtását egyéb módon akadályozza vagy veszélyezteti, vagy
• a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató § (2b) bekezdés szerinti ajánlatában^[35] megjelölt fizikai infrastruktúra helyett más alkalmas – az ajánlatban foglalttal egyenértékű – infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget ajánl fel, feltéve, hogy az ilyen módon felajánlott hozzáférésre tisztességes és ésszerű feltételek mellett kerülhet sor.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltető ajánlatra adott válaszának beérkezésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a hálózatüzemeltetőt az általa megadott műszaki-gazdasági feltételek elfogadásáról vagy elutasításáról.^[36]

Hatósági eljárások

A Hatóság a kérelem megalapozottsága esetén hozott határozatában meghatározza

• a fizikai infrastruktúra felhasználása, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog tartalmát,
• az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,
• amennyiben szükséges, az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit,
• szükség szerint a fizikai infrastruktúra felhasználásának jogszerű megtagadásához vezető körülmények kialakulása megakadályozásához, valamint az elektronikus hírközlési építmény környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket, valamint
• a közös használat körében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételeket, így különösen a feleket terhelő méltányos költségeket és annak a hozzáférési díjnak a mértékét, amelyre a hálózatüzemeltető a fizikai infrastruktúrájának használatáért jogosult. A határozat végrehajthatóságára nézve nincs halasztó hatálya a kártalanítás módjára és mértékére irányuló jogorvoslati eljárásnak.^[37]

A gigabites infrastruktúráról szóló rendelet

A szélessávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló 2014. évi irányelv helyébe 2024. május 11-én hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1309 rendelete a gigabites infrastruktúráról (a továbbiakban: GIA rendelet). A rendelet 2025 novemberében válik teljes mértékben alkalmazandóvá.

Az EU rendeletei általános hatállyal bírnak, teljes egészében kötelező erejűek, és az EU tagállamaiban (új ablakban nyílik) közvetlenül alkalmazandóak.

A jogszabály aktualizálja a szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa a gigabites hálózatok telepítésének gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb kiépítését, kezelve az olyan fő akadályokat, mint a hálózatkiépítés költséges és összetett eljárásai.

A GIA rendelet bevezeti a közszférabeli szervezet fogalmát, és kibővíti a fizikai infrastruktúra fogalmát (mindkét fogalom meghatározása jelen dokumentum 3. pontjában a Fogalomtárban is megtalálható).

Fel kell hívni a helyi önkormányzatok figyelmét arra, hogy a korábbi elemeken túl a fizikai infrastruktúra részévé válnak többek között az épületek, az utcabútorok, közlekedési lámpák, busz- és villamosmegállók, amennyiben nem valamely hálózat részei és a közszférabeli szervezetek tulajdonában, vagy ellenőrzése alatt állnak.

A fizikai infrastruktúra részei a jogszabály szerint […] „amennyiben nem valamely hálózat részei, és közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak: épületek – ideértve azok tetőjét és a homlokzat részeit – vagy az épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat – például a villanypóznákat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat és az útdíjfizető kapukat -, valamint a busz- és villamosmegállók, továbbá a metró- és vasútállomások.”^[38]

3 Fogalomtár

Antenna

Olyan antennatartó szerkezetre vagy más műtárgyra szerelt eszköz, vagy annak tartozéka, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására szolgál.^[39]

Antennatartó szerkezet

Olyan hírközlési rendeltetésű műtárgy – a vezeték nélküli hírközlés sajátos építménye –, amely antenna elhelyezésére szolgál.^[40]

Alépítmény hálóztat

A földalatti kábelek kiépítése a megszakító létesítmények (földalatti aknák, szekrények, kötésvédők stb.) közötti védő csőrendszerben történik.

Beépítésre nem szánt terület

A település közigazgatási területének a közlekedési- és közmű-elhelyezési, a hírközlési, a zöldterületi, a mezőgazdasági, az erdő-, a vízgazdálkodási, a természetközeli és különleges célra szolgáló övezetbe sorolt területrésze.^[41]

Elektronikus hírközlési építmény

A magyar építészetről szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – többek között burkoló, tartó, védő, jelző – műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket.^[42]

Elektronikus hírközlési szolgáltatás

Olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért – jellemzően díjazás ellenében – nyújtott szolgáltatás, amely az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató, ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatások vagy az információs társadalommal összefüggő, jogszabályban meghatározott, személyközi hírközlési szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatások kivételével magában foglalja

1. az internet-hozzáférési szolgáltatást;
2. a személyközi hírközlési szolgáltatást; és
3. a teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából álló szolgáltatást, ideértve a gépek közötti szolgáltatást és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatást is.^[43]

Elektronikus hírközlési szolgáltató

Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet.^[44]

Elektronikus hírközlő eszköz

Az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is.^[45]

Elektronikus hírközlő hálózat

Jelek vezetékes vagy vezeték nélküli úton elektronikus hírközlő eszközökkel történő továbbítását lehetővé tevő, állandó infrastruktúrán vagy központilag adminisztrált kapacitáselosztáson alapuló rendszerek, továbbá adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszközök, valamint más erőforrások, beleértve a nem aktív hálózati elemeket is. Elektronikus hírközlő hálózat különösen a műholdas hálózat, a helyhez kötött – vezetékes vagy vezeték nélküli – hálózat és a mobil rádiótelefon-hálózat; az energiaellátó kábelrendszerek olyan mértékben, amennyiben azokat a jelek továbbítására használják, valamint a műsorterjesztő hálózat.^[46]

Elosztó szekrény

A hírközlési hálózat passzív vagy aktív elemeit tartalmazza. Megjelenése lehet térszínen (bálvány) oszlopra szerelési magasságba szerelt vagy oszlopra csúcsra sodronyra szerelt.

Építési tevékenység

Építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési munka végzése.^[47]

Építmény

Az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.^[48]

Felhordó hálózat

A hírközlő hálózatnak azon szakasza, amely az elosztó ponttól (rendező, média konverter stb.) az első irányítási funkciót ellátó gerinchálózati csomópontig terjed.

Fizikai infrastruktúra

1. egy hálózat bármely olyan eleme, amely a hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív elemévé válna; ilyenek például a csővezetékek, a tartóoszlopok, az alépítmények, az ellenőrzőkamrák, az ellenőrzőaknák, a szekrények, az antennaszerkezetek, a tornyok és az oszlopok, valamint az épületek – ideértve azok tetőjét és a homlokzat részeit – vagy az épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat – például a villanypóznákat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat és az útdíjfizető kapukat -, valamint a busz- és villamosmegállók, továbbá a metró- és vasútállomások;
2. amennyiben nem valamely hálózat részei, és közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak: épületek – ideértve azok tetőjét és a homlokzat részeit – vagy az épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat – például a villanypóznákat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat és az útdíjfizető kapukat -, valamint a busz- és villamosmegállók, továbbá a metró- és vasútállomások. A kábelek – a sötétszálat is beleértve -, valamint az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózati elemek e rendelet értelmében nem minősülnek fizikai infrastruktúrának.^[49]

Földkábel, földkábel hálózat

A közvetlenül földbe helyezhető védelemmel ellátott rézvezetőjű, vagy optikai kábel típus. Kötéspontok és különböző csomópontok között kiépítve hálózatot alkotnak.

Helyhez kötött telefonszolgáltatás

Helyhez kötött hálózati végponton keresztül igénybe vehető nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, amely nem minősül nyilvánosan elérhető mobil rádiótelefon-szolgáltatásnak.^[50]

Helyi hálózat

Az elosztópontot köti össze az előfizetői leágazási pontokkal.

Kis hatótávú, vezeték nélküli hozzáférési pont

Engedélyköteles, engedélymentes, vagy engedélyköteles és engedélymentes rádióspektrum használatával üzemelő, kis teljesítményű, kis hatótávú, egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkező vezeték nélküli hálózati hozzáférést megvalósító kisméretű berendezés. Működhet nyilvános elektronikus hírközlő hálózat részeként, vagy biztosíthat a felhasználók számára vezeték nélküli hozzáférést tekintet nélkül a hálózati tipológiára – akár állandóhelyű, akár mobil – elektronikus hírközlő hálózathoz.^[51]

Közmű

Termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes építési övezetek, övezetek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.^[52]

Közszférabeli szervezet

Az állam, regionális vagy helyi hatóság, közjogi intézmény, illetve egy vagy több ilyen hatóság, vagy egy vagy több ilyen közjogi intézmény által létrehozott társulás.^[53]

Közterület

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi tér kivételével közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.^[54]

Légkábel hálózat

Hírközlési célú, föld feletti tám szerkezetre (oszlopra), szerelt, önhordó, vagy felfüggesztett kivitelben kifeszített vezetékrendszer.

Légvezeték hálózat

Hírközlési célú, föld feletti tám szerkezetre (oszlopra), szerelt vezetékrendszer.

Melléképítmény

A telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény: […] j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.^[55]

Mobil rádiótelefon-hálózat

Olyan földfelszíni elektronikus hírközlő hálózat, amely a nagy területen mozgó igénybevevők között lehetővé teszi a kétirányú kommunikációt.^[56]

Műsorszórás

Olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádiós, illetve audiovizuális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített – az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz vagy felhasználóhoz. Műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is.^[57]

Műsorterjesztés

Bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.^[58]

Műtárgy

Mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint a kültéri szobrokat és a kültéri installációkat.^[59]

Nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat

Legalább 30 Mb/s adatátviteli sebességű, szélessávú hozzáférési szolgáltatások nyújtására képes elektronikus hírközlő hálózat, ideértve a kis hatótávú vezeték nélküli hozzáférési pontot.^[60]

Nagyelosztó vagy kabinet

A hírközlési hálózat passzív (elosztó) vagy aktív (ONU, VDSL, média konverter stb.) elhelyezésére szolgáló föld felett, térszinten elhelyezett szekrény. Amennyiben aktív elemeket tartalma áramellátás is szükséges lehet.

Nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény

Olyan elektronikus hírközlési építmény, amelyet az elektronikus hírközlési hálózat vezetékes összeköttetésének burkoló, tartó, védő, jelző műtárgyai képeznek.^[61]

Önálló építmény

Független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.^[62]

adsfghjk

jghkjlé

Kapcsolódó tartalmak

kategóriakormányrendelet

419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

2026. január 23.

kategóriaNMHH-rendeletek

az írás új ablakban nyílik

20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról

2021. február 1.

kategóriatörvények

az írás új ablakban nyílik

2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)

2015. július 16.

kategóriatörvények

2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)

2026. január 23.

kategóriakormányrendelet

az írás új ablakban nyílik

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

2018. január 1.

kategóriatörvények

az írás új ablakban nyílik

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (Mttv.)

2017. július 1.