Mi tartja még életben a vezetékes telefont?
Az előfizetők majdnem 90 százalékának csak egy tévével és internettel közösen előfizethető, kedvező csomag miatt van vezetékes telefonja. Mindössze nyolcból egy háztartásban fizetnek elő külön erre a szolgáltatásra. Az összes előfizető harmada sosem használja a vezetékes telefont, az ilyen háztartások tizedében pedig már készülék sincs, csak az előfizetés. A magyar háztartások fele használ már csak vezetékes telefont, viszont 94 százalékukban van mobiltelefon, és nagy többségükben – 71 százalékukban – vezetékes internet is.
Kéznél van és sokszor ingyenes
Ugyan a 14 éves és idősebb népesség nagyjából fele még mindig használja ezt az eszközt, de kilenctizedük szerint a mobiltelefon kiváltja, ebből kétharmad szerint teljes mértékben helyettesíti a vezetékes telefont. A vezetékes telefon túlélésében azonban fontos szerepet játszanak a fogyasztói szokások, attitűdök. A különösen árérzékeny magyar előfizetők jelentős része azért használja ezt a szolgáltatást, mert kéznél van és nem jelent számára pluszköltséget. Ez jól látható a munkahelyi vonalas telefon használatában, amivel az emberek spórolhatnak a saját mobilkiadásaikon. A dolgozó emberek húsz százaléka indít vezetékes hívást az otthonán kívül, míg a nyugdíjasoknak csak 7 százaléka, a tanulóknak és más inaktívaknak csak 14 százaléka.
A vezetékes telefon fennmaradásának másik fő oka az életkorból fakadó megszokás, illetve a kor és az anyagi helyzet együttesen. A legnagyobb arányban a magukat jómódúnak mondó idősek használják – 69 százalékuk –, ami 1,3 millió embert jelent. A legkevésbé az átlagos vagy rossz anyagi helyzetű fiatalok veszik igénybe, ennek a csoportnak konkrétan a 29 százaléka, de még a jó körülmények között élő középkorúaknak is csak 57 százalékuk.
A vezetékes telefont az idősek szolgáltatásának tartjuk
A hírközlési hatóság kutatásában az állítások közül az mutatta a legnagyobb egyetértést, hogy a vezetékes telefonra az időseknek, illetve a cégeknek van még szükségük (százfokú skálán 82 és 81 pont). Ehhez képest jóval kevesebb pontot kapott az a vélemény, hogy azért van szükség a nyilvános vezetékes telefonra (vagyis az utcai telefonfülkékre), hogy akinek nincs mobilja, segítséget tudjon hívni (71 pont), vagy hogy azért szükséges az otthoni vezetékes, mert a mobiltelefon drága lenne (50 pont).
A vélekedést alátámasztja, hogy az időseknek csak a 45 százaléka szerint tudja teljesen helyettesíteni a mobiltelefon a vezetékest, szemben a fiatalok 75-78 százalékával. A vezetékes hívások lehetőségét is nagyobb arányban tartják hasznos szolgáltatásnak: az idősek 39 százaléka szerint ez sokaknak szükséges, míg ezt a fiatalabbak közül csak 17 százalék gondolja így.
Az élethelyzet jellemzése | Arány (%) |
---|---|
Jó anyagi helyzetű fiatal | 19 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű fiatal | 14 |
Jó anyagi helyzetű középkorú | 33 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű középkorú | 25 |
Jó anyagi helyzetű idős | 60 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű idős | 46 |
Az élethelyzet jellemzése | Arány (%) |
---|---|
Jó anyagi helyzetű fiatal | 0 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű fiatal | 0 |
Jó anyagi helyzetű középkorú | 0 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű középkorú | 0 |
Jó anyagi helyzetű idős | 0 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű idős | 1 |
Az élethelyzet jellemzése | Arány (%) |
---|---|
Jó anyagi helyzetű fiatal | 15 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű fiatal | 15 |
Jó anyagi helyzetű középkorú | 24 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű középkorú | 16 |
Jó anyagi helyzetű idős | 9 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű idős | 8 |
Az élethelyzet jellemzése | Arány (%) |
---|---|
Jó anyagi helyzetű fiatal | 65 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű fiatal | 71 |
Jó anyagi helyzetű középkorú | 44 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű középkorú | 59 |
Jó anyagi helyzetű idős | 31 |
Átlagos vagy rosszabb anyagi helyzetű idős | 45 |
A kutatás háttere
A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel. Az interjú két részből állt: egy legalább 14 évessel készített egyéni és egy háztartási interjúból. A kész minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak.