A Szilikon-völgyben székhelyelő óriás platformoknál több esetben is előfordult már, hogy a cégek volt alkalmazottai kiléptek, mert erkölcsileg nem tartották elfogadhatónak munkahelyük profitorientációja érdekében a termékük felhasználóira gyakorolt ismert, káros hatásokat. Frances Haugen 2019 májusában lépett ki a Facebook-tól. A CBS csatornán bemutatott műsor után a Szenátusi meghallgatásán ismételten kijelentette, hogy a Facebook szerinte megbukott erkölcsileg. De mik pontosan az állítások, amik most elhangoztak a szenátus előtt? Milyen újabb vádakkal kell majd várhatóan - a metavaerzum vállalatról álmodó - Mark Zuckerbergnek ismételten szembenéznie?

A meghallgatás fókusza a kiskorúak online védelme volt, amely szövetségi szintű védelmet élvez az államokban. Az online tér alatt pedig azoknak a technológiai nagyvállalatoknak a szolgáltatásaira kell gondolni, akik globális platformokat működtetnek. Ezen platformoknak egyik zászlóshajója lett a Facebook, mint közösségi platform.  Mi magyarok büszkék lehetünk rá, hogy a Facebook-ot évekkel megelőzte az IWIW, de kétségtelen, hogy a Facebook az első olyan közösségi platform, ami globális szinten lett ismert. Elég csak arra gondolni, hogy szeptemberben közel 3 milliárd felhasználója volt. Térjünk is azonban vissza Frances Haugen meghallgatására. A hölgy vezető termékmenedzser volt a Facebooknál és munkája során hozzá tartozott a Facebook Hírfolyamának fejlesztése. Véleménye szerint a Facebooknál a profit érdekében vezérelt vezetői döntéseknek katasztrofális hatásai vannak. Számos alkalommal látta, hogy a cég döntésre kényszerült, hogy a befektetők érdekeit szolgálják a profit érdekében, vagy a felhasználók egészségét, biztonságát helyezzék előtérbe. A cég minden esetben az előbbi mellett döntött, melynek eredménye az egyre inkább megosztott társadalom, az egyre több káros tartalom, az egyre több félrevezető hír. Frances Haugen állítása szerint belső dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a Facebook valós szándékáról félrevezeti nemcsak egyszerűen a nyilvánosságot, de a saját és más országok kormányait is.  Állítása szerint a Facebook megosztott társadalmat generál, mivel erősítette az etnikai erőszakot és elősegített gyilkosságokat Etiópiában, illetve Mianmarban. Joe Biden amerikai elnök megválasztása után az álhírek terjedését akadályozó algoritmus kikapcsolását pedig pusztán hirdetésbevételi szempontok vezérelték.

Mint említettem a meghallgatás fókusza első sorban a kiskorúak védelmén volt. Az elhangzott állítások szerint a Facebooknál végeztek kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy pl. az Instagram szolgáltatás esetében a kiajánló algoritmusok erősebb hatással bírnak, mint a Facebook-on, mivel a felhasználó gyerekek a képeket valósnak érzékelik. Ezek erősítik a gyerekekben a testképzavar kialakulásának veszélyét, az anorexia kialakulását, elősegítik, hogy a különböző szűrőkkel ellátott képek láttán a gyerekek rosszul érezzék magukat a bőrükben. A Facebook saját kutatásai kimutatták, hogy a tinédzser lányok 66 %-a, a fiúknak 40 %-a tapasztalt negatív társadalmi összehasonlítást. A lányok további 52%-nál ezt a negatív tapasztalatot a szépséggel kapcsolatos képek idézték elő.

Az egyik bizottsági tag kiemelte a meghallgatás során, hogy lehetőségük nyílt betekintést nyerni a Facebook belső folyamataiba, hogy a cég hogyan kezeli a gyermekek magánszférájának védelmét. Bár 13 év a korhatár a platformokon való regisztrációra, mégis a Facebook dolgozói csak az egyik alkalommal 600.000 olyan regisztrációt töröltek, amelyek 13 év alatti gyermekekhez volt köthető. A meghallgatott kifejtette, hogy álláspontja szerint mivel a gyerekek szokásoktól mentesek, tehát úgymond frissen befolyásolható célközönség a hirdetési piac számára, potenciálisan értékes adat a róluk tárolt információ.

Frances Haugen azt állítja, hogy az általa szolgáltatott dokumentumok bizonyítják, hogy a Facebook többszörösen félrevezeti a nyilvánosságot, mivel saját kutatásaik támasztják alá, hogy az algoritmusaik használata káros hatással van a gyerekekre, a mesterséges intelligencia algoritmusainak hatékonysága erősen megkérdőjelezhető és nem utolsó sorban elősegíti a megosztottságot.  A hölgy hiszi, hogy megfelelő szabályozási keretek között a Facebook működése megfelelő erkölcsi keretek közé szorítható. Véleménye szerint nem feltétlenül szükséges az algoritmusokat teljesen nyilvánosságra hozni ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, de igenis szabályozni szükséges. Fontos tehát, hogy milyen elvek mentén milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy ilyen platformnak és nem utolsó sorban fontos, hogy kikényszeríthető felelőséget kell viseljenek ezen elvekért.