Egy teljesen tudatos tudatlanság vár ránk?

Szadai Károly, a Médiatanács tagja

Hírolvasási szokásainkat ma már algoritmusok határozzák meg, de hogy ezzel mit nyerünk vagy vesztünk, az egy nyitott kérdés. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem vagyunk teljesen felkészülve arra, ami felé e tekintetben halad a világ - mondta a rendezvényt megnyitó beszédében Szadai Károly, a Médiatanács tagja.

Az utóbbi időben a tudományt és az adatot mindenek fölé helyeztük, amitől egy kicsit sérthetetlenebbnek érezzük magunkat, így nem csoda, hogy sokszor rosszul ismerjük fel a helyzetünket. Minderre az MI-pszichózis csak ráerősít – fogalmazott előadásában prof. dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára. Az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője számos érdekes adatot ismertetett az érdeklődőkkel. Elmondta például, hogy 1978-tól nemzedékről nemzedékre 7 ponttal csökken az ember intelligenciahányadosa (IQ), a gyermekek 4 éves korukban átlagosan 300 kérdést tesznek fel naponta, 14 évesen pedig egyet sem. Szintén elgondolkodtatóak azok a felmérések, amelyek szerint 2012 és 2024 között a fókuszált figyelem a napi 2,4 percről 47 másodpercre csökkent és naponta 2617-szer érintjük meg az okostelefonunkat. A szakember beszélt arról is, hogy az online térben az MI által termelt tartalmak már meghaladják az 52 százalékot, miközben egy mesterséges intelligencia modell megújulása maximum 29 napot vesz igénybe. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom pedig Ázsiával szemben Európában és az Egyesült Államokban még mindig elég alacsony.

prof. dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára

Aczél Petra egy nemzetközi felmérés eredményére hivatkozva beszélt arról is, hogy az emberi tanultság szintje fordítottan arányos az olyan készségekkel, mint például a bátorság, a kockázatvállalás, az empátia vagy a kreativitás, holott a jövőben ezekre lenne igazán nagy szükség. „Egy olyan jövőtudás vár ránk, ami egy teljesen tudatos tudatlanság” – hangsúlyozta a szakember, aki úgy véli, nem is igazán az MI-nek, hanem magának az embernek a „fejlesztése” lenne a legsürgetőbb feladat, például a jobb agyfélteke hatékonyabb kihasználásával.

Az energiaalapú gondolkodás lehet a jövő egyik fontos képessége Rab Árpád jövőkutató szerint. Az NMHH innovációs laborjának vezetője úgy véli, az energiafogyasztásunk fokozatos növekedése egy idő után nem jár együtt az életminőségünk folyamatos javulásával, ezért okos energiafelhasználásra lenne szükségünk és ebben az MI jó partner lehet, például az egyre kritikusabb globális vízprobléma megoldásában vagy az egészségügy területén. Utóbbi esetében az elmúlt három évben forradalmi változásokat tapasztalhattunk, számos olyan innováció indult el, amely hamarosan jelentősen megváltoztathatja az életünket. „Erről szól a mesterséges intelligencia mint technológia és nem arról, hogy a gyerekeink ne tanuljanak az iskolában” – tette hozzá Rab Árpád.

Pelle Veronika, az NMHH médiatudatossági szakértője

Pelle Veronika, az NMHH médiatudatossági szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI ma már nemcsak egy technikai eszköz, hanem egy társas szereplő, és ezáltal egy újfajta függőséget alakított ki az emberekben. A szakember szerint a médiatudatosság egyik alapja a kritikus befogadás képességének kialakítása, de ma már ez nem elég, hanem szükséges a felelős, etikus viselkedés és az érzelmi dimenziók megértése is. Az NMHH digitálisszülőség-kutatásának eredményeit összegezve a szakember elmondta: azokban a családokban, ahol a szülőknek aktívabb a digitális stratégiája, azaz például rendszeresen beszélgetnek a gyermekeikkel az online tér használatáról és veszélyeiről, ott a fiatalok is médiatudatosabbakká válnak. „Használjuk ki az előnyeit, de kerüljük el a veszélyeit a technológiának” – tette hozzá a szakember.

A szakmai konferencián számos további megközelítésből is vizsgálták az előadók az mesterségesintelligencia-tudatosság szerepét. Prof. dr. Kovács László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese arról beszélt, hogy a tudományos kutatásban és a felsőoktatásban is egyre inkább jelen van az MI, ami inkább áldás, mint átok, ha megfelelően, „ésszel” használjuk. Door Tamás, a Mediaworks szakértője előadásában kitért az AI legfontosabb alkalmazási területeire a médiában és a vállalati működésben, valamint a technológia által kínált lehetőségekre és kockázatokra; meglátása szerint az MI nemcsak technológia, hanem szervezeti döntés, felelősség és kontroll is. Dr. Farkas Dávid, a Principle Zero Kft. adattudósa „A generatív MI kognitív ára: a kreatív gondolkodás új kihívásai” címmel tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy bár a generatív MI (gMI) kreatív, de sem a probléma azonosítására, sem önmaga felülbírálására, az információk újrakeretezésére nem képes, amelyek pedig az emberi kreativitás jellemzői. Ezért el kell tudnunk dönteni azt is, hogy mikor nem használjuk a gMI-t, akár tudatosan szorítkozva olyan eszközök használatára, mint a toll és a papír. Dr. Kepe Nóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar egyetemi óraadója, társadalomkutató az MI (terápiás) kultúraformáló hatásáról beszélt: az MI tematizálja a lélekről való gondolkodást, normalizálja, elfogadottá teszi a terápiás beszédmódot, valamint medikalizálja is a pszichológiai jelenségeket, vagyis hozzájárul ahhoz, hogy ezeket betegségként azonosítsuk és ekként kezeljük.

Szekciózáró beszélgetés az NMHH Médiatudományi Intézete által megtartott szakmai konferencián

Szó volt még a konferencián az MI szerepéről a hírek világában dr. Veczán Zoltán, a Mandiner rovatvezetőjének előadásában, míg a konferencia zárásaként dr. Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja, az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezető-helyettese a témában Magyarországon elsőként végzett empirikus kutatásának eredményeit bemutatva az udvariasság szerepét vizsgálta az ember–gép interakcióban: az MI-beszélgetőrendszereket ugyanis alapvetően készségességre hangolják, de a felhasználó is hatni tud az utasításaival a csetbot stílusára a saját fiókjában, ráadásul az a beszédmód, amelyet a csetbottal való interakcióban alkalmazunk, az emberekkel való kommunikációnkra is kihathat.

A konferencia sikerét a nagy érdeklődés mellett a közönség aktív részvétele is mutatta: a kiváló előadások hatására az egyes szekciók végén a közönségtől is számos gondolatébresztő, szakmai párbeszédre sarkalló kérdés érkezett, biztosítva, hogy a témával kapcsolatos aktív diskurzus a rendezvényt követően is folytatódjon, és a probléma jelentősége hosszú távon is tudatosuljon a résztvevőkben.

• _{Aczél Petra}
• _{Door Tamás}
• _{Farkas Dávid}
• _{Kepe Nóra}
• _{kerekasztal-beszélgetés}
• _{Pelle Veronika}
• _{Szadai Károly}
• _{szekciózáró beszélgetés}
• _{Veczán Zoltán}
• _{Veszelszki Ágnes}