Mobilpiaci jelentés – 2021. II. félév

Főbb megállapítások

Az aktív, illetve a forgalmat bonyolító (nem M2M) előfizetések száma lényegében változatlan volt a vizsgált 2018. első negyedévtől 2021. negyedik negyedévig terjedő időszakban. 2021 végén több mint tízmillió SIM-kártya bonyolított hang és/vagy mobilinternet-forgalmat. A lakossági-nem lakossági előfizetések aránya sem változott a vizsgált időszakban, a kártyák kb. háromnegyede volt lakossági használatban. Habár a SIM-kártyák mennyisége nem változott, az előfizetéstípusok és a SIM-kártyákkal kezdeményezett szolgáltatások használatában jelentős változások, hosszabb távú trendek figyelhetőek meg.

Pre paid – post paid átrendeződés

Évről évre nagyobb a post paid SIM-kártyák aránya. A post paid előfizetések száma a vizsgált időszakban évente, átlagosan 4 százalékkal nőtt, míg a pre paid-eké folyamatosan csökkent. A két előfizetési típus arányának átrendeződése még jelentősebb, ha a szolgáltatásmennyiségek előfizetési típus szerinti változását vizsgáljuk, hiszen egy post paid kártyával átlagosan kb. tízszer annyi hanghívás percet forgalmaznak, és kb. háromszor annyi adatot használnak mobilinterneten, mint egy pre paid kártyával. 2021. negyedik negyedévben a forgalmat bonyolító SIM-kártyák 72 százaléka volt post paid előfizetés. Az átrendeződés oka vélhetően a post paid kényelme, a jelentős használat melletti kedvezőbb összköltsége, a korlátlan csomagok, a készülék-részletfizetés előnye az ügyfelek részéről, illetve, hogy a szolgáltatók is ebbe az irányba terelik az ügyfeleket az értékesítés során.

Nagyképernyős és okostelefonos mobilinternet közötti átrendeződés

A vizsgált időszakban a mobilinternetet egyre nagyobb arányban használják okostelefonnal, míg a nagyképernyős mobiladat aránya az összforgalomban csökken. Ennek egyik oka, hogy míg a mobilinternetre kapcsolódó okostelefonos SIM-kártyák száma évről-évre, átlagosan 8 százalékkal növekedett (2021-re meghaladta a hétmilliót) a nagyképernyős mobilinternet-használathoz kínált (dedikált) SIM-kártyák száma közel állandó volt (kb. félmillió). Az átrendeződés másik oka az egy SIM-kártyára jutó fajlagos mobilinternet-forgalom eltérő ütemű növekedése. Ez az okostelefonos SIM-kártyáknál jelentősen gyorsabb ütemű volt, mint a nagyképernyős mobilinternetet használó SIM-eknél. (Mindazonáltal a nagyképernyős SIM-kártyáknál még mindig jelentősen magasabb a fajlagos adatforgalom.) Az átrendeződés oka, hogy míg az okostelefonos, otthonon kívüli internetezés általánossá vált, és a közösségi oldalak, chat alkalmazások, médiafogyasztás egyre nagyobb adatmennyiség használatára készteti a felhasználókat, a nagyképernyős mobilinternet nem otthoni használata csak kevesek számára szükséglet, a helyhez kötött internetszolgáltatást pedig az adatcsomagkorlátok és magasabb díjak miatt a mobilinternet nem tudta kiváltani.

Hanghívásforgalom növekedése és a növekedés megtorpanása

2018-hoz képest 2021-ben közel ugyanannyi SIM-kártyával kissé több hívást kezdeményeztek, és hívásonként jelentősen (21 százalékkal) hosszabban beszélgettek a mobiltelefon-használók. Ez évente átlagosan 7 százalékos növekedést jelentett, és az összemennyiség 2021 utolsó negyedévére 7 milliárd percet ért el. Az összvolumen növekedését biztosan elősegíti a szolgáltatók által kínált, korlátlan hanghívást lehetővé tevő előfizetési díjcsomagok kínálata, és a hasonló pre paid opciók.

Felmerülhet, hogy az online cseten bonyolítható ingyenes hanghívások egyes helyzetekben, az ügyfelek egy részénél csökkenthetik a hagyományos mobilhívás népszerűségét. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a kétféle szolgáltatás párhuzamosan tudott növekedni. Az NMHH által végzett, internethasználókat felmérő kutatások alapján (a mobil- vagy helyhez kötött internetetre csatlakozó) csetalkalmazásokkal legalább hetente hang vagy videóhívást bonyolítók száma 2019 és 2021 között 2,2-ről 4,4 millióra emelkedett.^[11] Ám ez időszak alatt (a mobilszolgáltatók adatai alapján) a mobiltelefon hangforgalom is 19%-al bővült.

Mobilinternet-forgalom növekedése

Az összes mobilinternet-forgalom a vizsgált négyéves időszakban nagy ütemben, évente átlagosan 41 százalékkal növekedett, 2021 utolsó negyedévében 224 millió GB-ot tett ki. Ez leginkább a mobilinternetet használó okostelefonokban működő SIM-kártyák számának (évi átlag 8 százalékos) növekedésének, és az egy SIM-kártyára jutó fajlagos forgalom megnégyszereződésének köszönhető. Mindez az okostelefonok terjedésével, a nagy adatmennyiséget tartalmazó vagy bizonyos forgalomtípusokat korlátlanul engedő „zero rated” díjcsomagokkal, a streamelt média fogyasztásával, az online videotelefonálás növekvő használatával magyarázhatjuk.

SMS-ek számának csökkenése

Míg a mobil hanghívások és a mobiladat-forgalom dinamikusan növekedett, az SMS-forgalom 2018 és 2021 között átlagosan évente 7 százalékkal csökkent. Ám 2021-ben még így is több mint egymilliárd SMS-t küldtek belföldön a lakossági és nem lakossági előfizetők. Az SMS-ek számának csökkenése vélhetően összefügg a korlátlan hanghívást tartalmazó csomagok térnyerésével, melyek esetén az előfizetők inkább a beszédet választják szövegbeírás helyett. Illetve népszerűek az ingyenes, online csetalkalmazások, melyekkel több mint 6 millióan küldenek legalább hetente szöveges üzeneteket.^[12]).

Külföldi hang- és adatroaming változásai

A külföldi hanghívásban, illetve adatforgalmazásban résztvevő SIM-kártyák száma nagymértékű szezonális ingadozást mutat. A külföldi nyaralások miatt a harmadik negyedév kiugró időszakot jelent, míg az első negyedévre alacsony értékek jellemzőek. Mindemellett a külföldi roaming-forgalom 2019-ig növekedett, melyben közrejátszott az Európai Unión belüli roamingdíjak 2017-es eltörlése. A növekedés folyamata 2020-ban, a COVID miatti korlátozások miatt megszakadt, ám 2021-ben újra emelkedett. A beszéd célú roaming csúcsidőszakában, vagyis 2019 harmadik negyedévében a hangszolgáltatást használó előfizetések 22 százalékával kezdeményeztek hívást külföldön.

A forgalom hálózattípusok szerinti aránya

M2M-használat

2021 végén közel 1,9 millió aktivált M2M SIM-kártya volt használatban Magyarországon. Ezek többek közt pénztárgépekben, riasztókban, fogyasztásmérőkben biztosítják a gépek közötti kommunikációt. A kártyák száma a vizsgált időszak elejétől folyamatosan bővült, évenként átlagosan 13 százalékos ütemben. A képet árnyalja, hogy az aktív SIM-kártyák harmada nem bonyolított adat- vagy SMS-forgalmat az adott negyedévben, illetve hogy az M2M mobiladat forgalom töredéke a nem M2M adatforgalomnak, és növekedése is elmarad a nem M2M adatforgalom dinamikus bővülésétől. Mindez az M2M sajátosságából adódik: a SIM-kártyák egy része csak ritkán, vagy elenyésző mennyiségű adatot forgalmaz.

Piaci részesedések

Az egyes szolgáltatók piaci volumen (azaz nem pénzügyi mutatók) alapján számított részesedése jellemzően nem, vagy csak lassan változik. Az szolgáltatók közötti váltás aránya meglehetősen alacsony annak ellenére, hogy a maximális hűségidő (2017-ben) a korábbi két évről egy évre csökkent, a telefonszám hordozható, és a váltás – gyorsasága érdekében – szabályozott módon intézhető. Az új szolgáltatók számára a belépési korlát magas, hiszen a frekvenciák használati jogának megszerzése és a hálózat kiépítése jelentős ráfordításokat igényel. Ezt ellensúlyozandó a virtuális szolgáltatók lehetőséget kapnak arra, hogy a hálózattal rendelkező távközlési vállalatok infrastruktúráját használva nyújtsanak szolgáltatást az előfizetőknek. Ezek a szolgáltatók mégsem tudtak jelentősebb részesedést elérni a mobilpiacon. A három nagy szolgáltató (Telekom, Telenor, Vodafone) uralja a piac 98-99 százalékát a vizsgált szempontok szerint (hanghívást lehetővé tevő SIM-kártyák aránya, mobilinternetre kapcsolódó SIM-kártyák aránya, hanghívás forgalom aránya, mobil-adatforgalom aránya, M2M SIM-kártyák aránya). A maradék 1-2 százalékos piacrészt pedig zömében a szintén saját hálózattal rendelkező Digi ügyfelek teszik ki.

A vizsgált mennyiségi szempontok alapján egyértelműen a Magyar Telekom a mobilpiac legjelentősebb szereplője, piacrészesedése 40 százalék feletti a vizsgált mutatók szerint. (Ez alól csupán az M2M SIM-kártyák alapján számított piacrészesedés jelent kivételt, ahol a Vodafone a piacvezető, és a Telekomot a Telenor is megelőzi.) A második helyért folytatott verseny szorosabb, és a sorrend változik aszerint, hogy melyik szolgáltatás mennyisége alapján számoljuk a részesdést. A hanghívást lehetővé tevő SIM-ek, illetve mobilinternet adatforgalmat bonyolító SIM-kártyák aránya szerint a Telekom piacvezető, a Telenor és Vodafone részesedése pedig szinte megegyezik. Ám a hívásforgalom aránya szerint a Vodafone egyértelműen megelőzi a Telenort. A forgalmazott adatmennyiség alapján viszont a Telenor jár a Vodafone előtt.

Bár mint azt említettük a SIM-számok alapján számított részedések meglehetősen stabilak, a forgalmazott adatmennyiség alapján számított piacrészesedésben egyértelmű trend fedezhető fel a vizsgált időszakban. 2018 első negyedévben a Telenor volt a piacvezető, és a mobiladat-mennyiség 50 százalékát e szolgáltató ügyfelei forgalmazták. Ám trendszerű változás következtében 2021 negyedik negyedévére a Telenor részesedése 34 százalékra csökkent, a Telekomé pedig 43 százalékra nőtt. (A Vodafone aránya pedig lényegében nem változott.) A változások hátterében az egy SIM-kártyára jutó fajlagos mobiladat mennyiség eltérő ütemű változása áll: a Telekom ügyfeleknél átlag feletti ütemben nőtt a forgalmazott adatmennyiség.

A Jelentés tartalma

A Jelentés a mobiltelefon-szolgáltatás, a mobilinternet-szolgáltatás és a mobil M2M-szolgáltatás főbb volumenmutatóinak negyedéves alakulását ismerteti. A mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatással kapcsolatos adatokat az 1. fejezet, míg a mobil M2M-szolgáltatásra vonatkozó adatokat a 2. fejezet tartalmazza.

Az 1. fejezet a mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó SIM-kártya számok és összpiaci forgalmak áttekintését követően a két szolgáltatás részpiacának főbb mennyiségi adatait, mutatóit, illetve a szolgáltatók piaci részesedéseit részpiaconként elkülönítve ismerteti.

A mobiltelefon-szolgáltatás tekintetében az igénybevételi adatok összevontan és előfizetési típus (pre paid/post paid), valamint előfizetői szegmens (lakossági/nem lakossági) szerinti bontásban következnek. A hívásforgalmi adatokat a Jelentés hívásirány-, illetve hálózati technológia szerinti bontásban is tartalmazza, míg az SMS-forgalom adatait forgalmi irányok szerint mutatja be. A Jelentés ezen kívül kitér a mobiltelefon-szolgáltatás külföldi igénybevételével kapcsolatos főbb volumenadatokra is.

A mobilinternet-szolgáltatás tekintetében a Jelentés az összevont igénybevételi adatok mellett részpiaci szegmens (nagyképernyős/okostelefonos), illetve az okostelefonos szegmensen belül előfizetési típus (pre paid/post paid), előfizetői szegmens (lakossági/nem lakossági) szerinti bontást is tartalmaz. A mobiltelefon-szolgáltatáshoz hasonlóan a mobilinternet-szolgáltatás esetében is megtekinthetők az előfizetők által bonyolított forgalom hálózati technológiák szerinti megoszlásával, illetve a mobilinternet-szolgáltatás külföldi igénybevételével kapcsolatos főbb volumenadatok.

A 2. fejezetben olvashatók a mobil M2M-szolgáltatáshoz kapcsolódó SIM-kártya számok és a kártyákon bonyolított forgalom.

A Jelentésben használt kifejezések, fogalmak értelmezését segítő fogalomjegyzék a Jelentés végén található.

A Jelentésben bemutatott grafikonok adattartalma a Jelentés legvégén, az Adattáblák című függelékben, táblázatos formában is megtalálható, valamint a teljes idősor (2015. negyedik negyedévtől 2021. negyedik negyedévig terjedő adatai) Excel-formátumban tölthető le.

A Jelentéshez felhasznált adatok

A Jelentés a saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók, valamint a saját hálózattal nem rendelkező, a hálózattal rendelkező szolgáltatóval kötött szerződés alapján nyújtó szolgáltatók számára kötelező negyedévente esedékes adatszolgáltatás alapján készült.

A mobilszolgáltatást valamelyik mobilhálózattal rendelkező szolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtó szolgáltatókat a Hatóság a nyilvántartásaiban rendelkezésre álló adatok, illetve a saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók nyilatkozatai alapján azonosította be. A mobilszolgáltatók beazonosítását követő adatszolgáltatás eredményeként kialakított, a jelentés alapjául szolgáló adatbázis az alábbi szolgáltatók (és korábbi szolgáltatók) adatait tartalmazza:

• Saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók: DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.^[1], Magyar Telekom Távközlési Nyrt.^[2], Telenor Magyarország Zrt.^[3] és Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.^[4]
• Saját mobilrádiótelefon-hálózattal nem rendelkező szolgáltatók: Comnica Kft.^[5], Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Zrt.^[6], Invitech ICT Services Kft., Invitel Távközlési Zrt.^[7], Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft.^[8], Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt.^[9], TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.^[10] és ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt.

A Hatóság a tényleges piaci be- és kilépések alapján folyamatosan aktualizálja az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatók körét annak biztosítása céljából, hogy a Jelentés folyamatosan a teljes piacra vonatkozóan mutassa be a mobilpiac helyzetét.