Az internetet megjelenésekor sokan a szabad véleménynyilvánítás eszközének aposztrofálták. Az internethasználat elterjedésével ma már a különböző webes platformok széles lehetőséget adnak arra, hogy a közösség tagjai ne csak a választások vagy a közvélemény-kutatások útján legyenek képesek kifejezni véleményüket a közügyekkel összefüggésben. Fontos kérdés tehát, hogy a társadalom tagjai miképpen vélekednek a szólás- és sajtószabadsággal, annak határaival, valamint a véleménynyilvánítás új formáival kapcsolatban. Az NMHH közvélemény-kutatása ezekre kereste a választ.

Más vélemények megismerésére van igény, büntetésre már kevesebb

A kutatásból kiderül, hogy az internetezésből a magyar társadalom 15,9 százaléka teljesen kimarad, de a felhasználók meghatározó többsége napi szinten csatlakozik a nethez. A közérdekű ügyekhez való hozzászólás lehetősége a társadalom túlnyomó részének nagyon fontos. A közösségi médiát használók döntő többsége (71 százalék) teljes mértékben igényli azt, hogy láthassák a posztokat olyan emberek is, akiknek a véleménye az algoritmusok szerint eltér a poszt készítőjének véleményétől, de hasonló arányban igénylik azt is, hogy egy online hír vagy vélemény megjelentetése esetén legyen hozzáférhető annak kritikája vagy más oldalú megközelítése. 60 százalék felett válaszolták azt, hogy legyen látható minden vélemény egy online beszélgetés során. Azt, hogy a felhasználót érdeklő témák és platformok jelenjenek meg, „csupán” 55 százalékuk tartja kiemelkedően fontosnak. A névtelen vélemények vagy a valótlan hírek szankcionálásának, büntethetőségének igénye már alacsonyabb, alig haladja meg a 40 százalékot.

A tudatos médiahasználat feltételeinek megteremtésében négy lehetséges szereplőt is felsoroltunk, akiket a felelősségük mértékében állíthattak sorrendbe. A magyar lakosság több mint felénél (54 százalék) a szülőket tették első helyre, második helyre (25 százalék) az államot, harmadik helyen (14 százalék) a média, míg az utolsó helyen, 7 százalékkal az iskola szerepelt.

Az edukáció jelenti a legfőbb stratégiát a káros tartalmak elleni küzdelemben

Az online médiahasználat esetleges negatív hatásainak kivédésére számos, egymással párhuzamosan létező megoldás adódik. Ezek közül az NMHH szakemberei hat forgatókönyvről kérdezték meg a magyar lakosság véleményét. A káros oldalak hatósági letiltása hozta a legnagyobb véleménykülönbségeket, egy értékelő skálán ennek a legmagasabb az elutasítása, de az elfogadása is. A társadalom tudatosságának növekedésére utal az is, hogy nem külső szereplőkben, hanem a szülők edukálásában látják a lehető leghatékonyabb stratégiát, ezt követi a káros tartalmú oldalak létrehozóinak és terjesztőinek súlyos büntetése.

Hol van az emberi méltóság határa?

A szólás- és sajtószabadság, illetve a demokrácia fogalma összekapcsolódik az emberek fejében, de ez nem feltétlenül jelenti azt számukra, hogy bárkiről bármit el lehet mondani. Közszereplő esetében elsősorban politikusokra gondolnak, ezt követően főként az ismertség az, ami közszereplővé tesz valakit a válaszadók körében. A magyar társadalom szerint a magánszemélynek nagyobb védelem jár, míg a közszereplők esetében a magánélethez köthető információkat (lakcím, barátai és nyaralása) érzik még leginkább védendőnek. A válaszadók 36,7 százalék véli úgy, hogy a közzétett nem saját tartalomért nem tartozik felelősséggel, s még kevésbé szigorú a lájk megítélése. A válaszadók 68,8 százaléka érzi úgy, hogy ha egy közszereplőről ilyen minőségében tesz közzé képet, akkor ezt a hozzájárulása nélkül is megteheti.

A megalázó, zavarba ejtő helyzetek ábrázolását a médiában csak a társadalom fele ítéli el mindenképpen, de ha maga a történet megfelel a valóságnak, akkor még az elutasítók is elfogadhatónak tartják az ilyen ábrázolást.

A Facebookon a kisebb városok és a 36–49 évesek a legaktívabbak, végzettség szempontjából pedig az érettségivel rendelkezők. Bár a férfiak általában néhány százalékponttal tevékenyebbnek mutatkoznak a nőknél, a facebookos véleménynyilvánítás terén a nők jelentősen agilisabbak. Minél egyszerűbb egy online véleménynyilvánítás, annál elterjedtebb, az álláspontok láthatósága nem jelent korlátozó tényezőt.