Koltay András: A magyar nyilvánosság sokszínű
A magyar nyilvánosság sokszínű, de „kellően megdolgoztatja” a megfelelően tájékozódni kívánó állampolgárt – mondta az NMHH elnöke azon a konferencián, amelyen a Jótollú magyar újságíró díjat is átadták, idén Császár Attila szerkesztő-műsorvezetőnek.
Dr. Koltay András előadásában kiemelte: a véleménynyilvánítás mindig tényeken kell, hogy alapuljon és az NMHH elemzői törekvése, kutatásai is a tények felmutatását szolgálják. Az elnök elmondta, hogy a nyilvánosságban elérhető szolgáltatások jellege messze meghaladja a tájékoztatási funkciót, hiszen alapvető hatással vannak a társadalmi lét és szocializáció köreire, olyannyira, hogy jelentősen befolyásolják, alakítják az emberi tudásról alkotott képet. Ebben az összefüggésben pedig felértékelődnek az olyan témák, mint például a gyermekvédelem, így a Hatóságnak e területen is komoly stratégiai célkitűzései vannak az edukációtól kezdve a szabályozási kérdésekig.
A Sajtószabadság Magyarországon 2023 című konferencián Kovács Zoltán kifejtette, hogy Nyugat-Európában nem független a sajtó, politikai fegyverré akarják tenni, sőt részben már akként is működik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerint Magyarországon az egyik legtisztább szabályozási rendszer van Európában, ezt azonban egyetlen nyugati médium sem fogja elismerni.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon "technikailag, jogilag és tartalmában is sajtószabadság van" – amely állítását tíz ténnyel támasztotta alá.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője pedig arról beszélt, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, azaz a technikai lehetőség adott arra, hogy a polgárok elérjék a médiumokat. Ráadásul – tette hozzá – hazánkban a hírforrásokhoz való hozzáférés aránya magasabb az európai uniós átlagnál.