Több, mint egy új technológia: új paradigmát teremt az MI
A mesterséges intelligencia szabályozásáról rendezett konferenciát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) október 2-án. A szakmai rendezvényen felszólalt Dr. Koltay András, az NMHH elnöke, valamint Dr. Tilesch György innovációs és MI-szakértő is.
Az Embereké az elsőbbség - felelősségteljes irányítás a mesterséges intelligencia korában című nemzetközi konferencián az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások szabályozási kérdései mellett kiemelt hangsúllyal szerepeltek a társadalmi és médiatudatossági hatások témakörei is.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének közelgő bevezetése a szabályozási hullám úttörője, amely védőkorlátokat és felügyeleti követelményeket állít fel – emelte ki beszédében Dr. Koltay András, aki egyúttal hangsúlyozta: „Idén nyáron az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját az MI-törvénnyel kapcsolatban. Ennek fókuszában az az elvárás áll, hogy az Európai Unióban használt mesterséges intelligencia-rendszereknek biztonságosaknak, átláthatóknak, nyomon követhetőknek és környezetbarátnak kell lenniük.” Az NMHH elnöke kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán egy technológia, hanem egy új paradigmaváltást hozó eszköz. Az intelligens rendszerek és algoritmusok olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel a most még megoldhatatlannak tűnő társadalmi, gazdasági és tudományos kihívásokra is válasz adható. Azonban mindezek alapvetően alakítják át majd társadalmunk működését. Ezért is fontos, hogy a szabályozók, a tudósok, az iparág képviselői és maguk az állampolgárok is egyaránt megértsék a jelentőségét és következményeit.
Algoritmusok segítségével a személyre szabott valóság új szintjeit érhetjük el. De ott a sötét oldal is: a deepfake technológiák folyamatosan rombolják a digitális valóságba vetett bizalmat. Egyre nehezebb felismerni a különbséget valós és virtuális között. Ezzel együtt pedig a médiapiac működése is megváltozni látszik. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a technológia fejlesztése, felelősségteljes és etikus alkalmazása során a kutatóknak, fejlesztőknek és döntéshozóknak együtt kell működniük – zárta beszédét az elnök.
Adrian Gonzalez Sanches, a Microsoft egyik spanyolországi vezetője előadásában leszögezte: álláspontja szerint az MI használatával sok kiadás megtakarítható, és az új technológia a társadalomra is jótékony hatással bír majd, azonban nem lehetünk naivak, óvintézkedésekre szükség van. Kiemelte: az MI átláthatóan és a társadalmi célokkal összhangban kell, hogy működjön, ehhez pedig elengedhetetlen a piac és az állami szektor összefogása.
A mesterséges intelligencia oktatási hasznosításait kutató Bárd Imre szerint nem biztos, hogy minden problémára az MI a megfelelő válasz, és nagyon fontos az etikus megközelítés a termékfejlesztés során, a gyakorlatban pedig meg kell akadályozni a visszaéléseket.
Az esemény egyik házigazdája Dr. Tilesch Görgy, a technológia nemzetközi hírű kutatója összegző beszédében kiemelte: a szabályozás szükségszerűen a technológiai fejlesztések mögött jár, ma már azonban nem kell feltalálnunk a „kereket”: számos kipróbált nemzetközi gyakorlatból választhatunk. A konferencia budapesti megvalósítása azért is bír nagy jelentőséggel, mert 2024-ben Magyarország tölti be az EU soros elnökségét, épp abban az évben, amelyben a mesterséges intelligencia szabályozását célzó AI Act véglegesítését is tervezik.