Az 50 az új 30? Fókuszban a média önképre gyakorolt hatása
„Az 50 az új 30?” címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány (FOEA) Budapesten. A rendezvényen szakértők, kutatók és közéleti szereplők értekeztek az ötvenes kor változó társadalmi megítéléséről, valamint a hosszú és egészséges élet lehetőségeiről – kitérve a sajtó és az újmédia felelősségére az időskori önkép és életminőség alakításában.
A médiahatóság és a FOEA együttműködésének kiemelt célja az egészség- és a médiatudatosság közös pontjainak feltárása – mutatott rá nyitóbeszédében az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatóhelyettese. Galambos István hozzátette: a két intézmény szakértői ezekből kiindulva kívánnak hasznos tanácsokat nyújtani egy hosszabb és egyúttal minőségibb élethez. Az igazgatóhelyettes kiemelte: a digitális világban is sokat foglalkoznak a longevity – a hosszú és egészségben eltöltött élet – témájával, és bár erre vonatkozó kutatások nincsenek, de valószínűleg a mesterséges intelligencia számára az egyik leggyakrabban feltett kérdés a „mi a hosszú élet titka?”. Hogy milyen válaszokat adnak erre a kérdésre a nyelvi modellek, az egyáltalán nem mindegy. „Tudnak-e ezek a válaszok motiválók lenni, vagy csak odáig jutunk el a legtöbbször, hogy kíváncsiak vagyunk, de nem teszünk érte semmit?” – tette fel a kérdést bevezetőjében Galambos István.
Az a kijelentés, hogy az 50 az új 30, bizonyos szempontból nagyon igaz, más perspektívából nézve viszont nagyon nem – erről már a FOEA elnöke beszélt a rendezvényen. Ficzere Andrea úgy fogalmazott: a mai középkorúak jellemzően jobban figyelnek a testi egészségükre, többet mozognak és egészségesebben étkeznek, mint a korábbi évtizedek ötvenes korosztálya – mentális egészségük azonban ezzel párhuzamosan sokszor rosszabb, mint amit az életkoruk indokolna. A szakértő szerint a modern világ egyszerre segít abban, hogy egészségesebben éljünk, de sok szempontból nagyobb terhet is ró ránk a korábbiaknál.
A szakmai program első előadásában Szentpáli Zsófia, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület kardiológusa arról beszélt, hogy két azonos naptári évben született embernek is merőben eltérhet a biológiai életkora. A szakértő kiemelte: biológiai életkorunkat nagyban befolyásolja az életvitelünk, amellyel akár hónapok alatt javíthatunk vagy ronthatunk azon. Fontos az egészséges étrend, a testmozgás, a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítása, a társas kapcsolatok ápolása, valamint a napi 7–8 óra alvás is – hívta fel a figyelmet Szentpáli Zsófia. A kardiológus arra is emlékeztetett, hogy ma a magyarok átlagosan 74 –80 évig élnek, de csupán 62–64 éves korukig egészségesek, ami messze nem ideális állapot.
Az ötvenéves korosztály életét számos ellentmondás jellemzi: egyszerre erősödik bennük az önállóság iránti igény, miközben a munkaerőpiacon sokan kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek például az egészségi állapotuk romlása miatt – erről már Kónya Ilona beszélt a rendezvényen. A klinikai szakpszichológus arra is rámutatott, hogy ebben az életkorban gyakran jelentkezik az üresfészek-szindróma, mivel a gyermekek ekkorra többnyire elhagyják a családi otthont. Emellett sok középkorút érint a szendvicsgeneráció jelensége is, amikor egyszerre kell támogatniuk idősödő szüleiket és felnövekvő gyermekeiket. Bár sokaknál alakulnak ki ekkor is új kapcsolatok és barátságok, az elmagányosodás és az elszigetelődés gyakori probléma – különösen a kisebb településeken élőknél.
Az NMHH kutatási szakértője előadásában a hatóság és a PSYMA néhány hónap múlva megjelenő kutatásából nyújtott ízelítőt. A vizsgálat azt térképezte fel, hogy az emberek milyen egészségügyi témákban tájékozódnak leggyakrabban a médiából. Az eredmények egyebek mellett rávilágítottak arra, hogy a magyar társadalomban erősödik ugyan az egészségtudatosság, de az érdeklődés fókusza továbbra is inkább a betegségek felismerésére és kezelésére, mintsem a hosszú távú megelőzésre irányul. Bodolay-Papp Zsófia hangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy hitelességük szempontjából kritikusan szűrjük a ránk ömlő online tartalmakat. A szakértő rámutatott, hogy világszerte percenként mintegy 500 órányi videó kerül fel a YouTube-ra, és természetesen a longevity témájában sem kizárólag szakértők osztanak meg véleményeket a közösségi médiában.
A konferencia egyik kiemelt programja a „Filterezett valóság – torz tükör vagy motiváló erő?” című kerekasztal-beszélgetés volt Horváth Anikó plasztikai sebész, Szabó Benjamin fotós, valamint Kandász Andrea, a Rebirth program alapítója részvételével, Ficzere Andrea moderálásában. A beszélgetésben szó esett a plasztikai műtétek etikai határairól, valamint az orvosok felelősségéről a páciensek szépészeti igényeinek elbírálásában. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egészséges önkép elengedhetetlen ahhoz, hogy a plasztikai sebészekhez fordulók felelős döntést hozhassanak a saját testükről, ezt azonban a közösségi médiában szereplő filterezett szépségideálok egyre többször eltorzítják.
A „Miért akarunk fiatalok maradni?” című kerekasztal-beszélgetés résztvevői, Lázár-Cseke Éva pszichológus, Gács Anna irodalomtörténész és Szentpáli Zsófia kardiológus egyebek mellett arról beszélgettek Nádasi Eszter egyetemi adjunktussal, hogy a fiatalos külsőt hajszolva sem szabad elveszítenünk az önazonosságunkat, mert az állandó és súlyos szorongáshoz vezethet.
A rendezvény záróbeszélgetésében Oláh Rita klinikai szakpszichológus, Szlavicsek Judit író, valamint Gulya Fruzsina szociológus és jogász Orzóy Ágnes irodalmi szerkesztő moderálásában keresték az életközepi válságban rejlő lehetőségeket. A résztvevők többek között arra világítottak rá, hogy a középkorúakat érintő elmagányosodás könnyen megelőzhető valamilyen közösségben végzett önkéntes tevékenységgel vagy hobbival is.
A konferencia kiemelt üzenete volt, hogy az egészséges, aktív időskor megteremtésében az egyéni döntések mellett a közösségeknek, az intézményeknek és a médiának is jelentős szerepe és felelőssége van. Az NMHH és a FOEA a jövőben is kiemelt figyelmet kíván fordítani az egészség- és médiatudatosságot, valamint a generációk közötti párbeszédet erősítő kezdeményezések támogatására.
Az alábbi, szabadon felhasználható videóban rövid összeállítás látható a konferenciáról:
