kapcsolódó kiemelt témakonferencia

NMHH: átalakulóban vannak a filmnézési szokások Magyarországon

A hazai filmipar és a filmfogyasztás is jelentős változáson esett át az elmúlt időszakban. Az október 19-én művészet tudatossága, a tudatosság művészete című NMHH-konferencián megtudhattuk: az elmúlt húsz évben sokszorosára nőtt a magyar audiovizuális ipar teljesítménye, ami a szabályozási és támogatói rendszer, továbbá a tehetség közös sikere.

A konferencia közönsége

Pótszékek sem maradtak üresen a szolnoki TISZApART moziban, ahol az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivált kísérő délutáni NMHH-konferencia előadásait több mint százhúsz helyi és környékbeli oktató, intézményvezető, pedagógus követte végig.

Az NMHH kutatói és a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központok szakemberei mellett a rendezvényen előadást tartott Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Péterffy András és Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, valamint Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező is, aki a filmmarketing fontosságáról beszélve elmondta: az alkotóknak sem szabad szégyenlősnek lenni, ha a promócióról van szó. A legjobb film sem adja el magát – fogalmazott, kiemelve: a jó marketing értelmezési kulcsot ad az alkotásokhoz, és hozzáad a filmélményhez. Hangsúlyozta a plakát és a trailer fontosságát is: „ezeket jóval többen látják majd, mint a filmet” – tette hozzá.

Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese

Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese A televízió mint a filmes kultúra megőrzésének eszköze című előadásában arról beszélt, hogy a mozik, a televízió és a streamingszolgáltatók összehasonlításából kitűnik: az emberek a televízióban nézik a legtöbb filmet, a magyar gyártású alkotások „otthona” ezen belül is a közmédia. Amíg az 1990-es években a legnépszerűbb tévéműsorok akár a négymilliós nézettséget is elérték, addig napjainkban az egymilliós nézettség is szép eredménynek számít. Arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a hazai tévécsatornákon általánosságban csökkent a művészettel, tudománnyal, kultúrával foglalkozó műsorok száma, addig a közmédiában ezzel ellentétes tendencia tapasztalható. Rámutatott: a tévénézők tábora öregszik, és a magyar tartalmaknak csak kis része jut el a fiatalokhoz. Ezért a következő időszak legfontosabb kihívásának nevezte, hogy „a magyar filmek is megtalálják az utat a következő generációhoz”.

Kollarik Tamás, a konferencia elnöke és moderátora

Kollarik Tamás, a konferencia elnöke és moderátora kiemelte: 2003-ban a magyar audiovizuális ipar teljesítménye hárommilliárd forint volt, mely 2022-re megközelítette a 400 milliárd forintot. Ebből is leszűrhető, hogy Magyarországon nemcsak a filmgyártás, de a filmipari tevékenység is aktívan működik – fogalmazott. Az előadó szerint Budapest és Magyarország ma a kontinentális Európa egyik legjelentősebb filmgyártó bázisa és kapacitása, amit nem az ország lakosságszáma, hanem a honi szabályozó és támogatási rendszer, továbbá az iparág mögött álló tehetség tesz lehetővé. 

Az évtizedes hagyományokkal rendelkező szolnoki filmfesztivált méltatva kijelentette: az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál Magyarország egyik legfontosabb és legszebb kulturális eseménye. A konferenciáról elmondta: a tanácskozás egy sorozat része, amely több hazai filmes seregszemle és egy erdélyi körút után érkezett idei utolsó állomására, Szolnokra. Kiemelte, hogy a konferenciasorozat jövőre is folytatódik, valamint elmondta, hogy a tanácskozás témáinak háttér- és kutatási anyagait elérhetővé téve szeretnének későbbi kutatásokat ösztönözni a felsőoktatási intézményekkel együttműködésben.

Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának vezetője

Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának vezetője kifejtette: az elmúlt évtizedekben a filmszínházak száma, a filmkínálat és a nézői szokások egyaránt megváltoztak. Mára negyedére – 1990 óta csaknem 2000-ről 508-ra – esett vissza a mozitermek száma Magyarországon – mondta, megjegyezve: ezzel az európai rangsor hátsó részéhez tartozunk.

Szavai szerint a koronavírus-járvány „traumatikus visszaesést” okozott a filmes piacon, amit az elmúlt évre hevertek ki a mozik. A 2022-ben bemutatott több mint negyven magyar film örvendetes előrelépés a korábbi esztendők „terméséhez” képest, ugyanakkor a látogatók négyötöde továbbra is amerikai filmeket néz, míg a magyar alkotásokra a nézők 6 százaléka kíváncsi – mondta.

Somogyi Ákos Gergő, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője

Somogyi Ákos Gergő, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője közölte: kutatások igazolják, hogy hatalmas szükség van a gyerekek médiatudatosságának növelésére, online létük szabályozására, a veszélyek, kockázatok megismertetésére. Ebben meghatározó szerep hárul a szülőkre és a pedagógusokra, akiket fontos oktatófelületekkel, segédanyagokkal, kiadványokkal, kampányokkal segít a médiahatóság, mely kiemelten foglalkozik az online játékokkal, a bántalmazással és a függőséggel – tette hozzá.

A fesztivál fődíját Jessica Hausner Club Zero című, osztrák–német–brit és francia koprodukcióban készült dráma-thrillere nyerte el. A cannes-i filmfesztivál egyik legmegosztóbb alkotását Magyarországon a szolnoki fesztiválon láthatta először a közönség.

A fesztiválon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hat, másfél millió forint összdíjazású különdíjat ajánlott fel. A zsűri döntése alapján a hatóság különdíjában részesült Lerner Balázs és Balázs Gergely filmje, A robot és a szakadék, Kühnel Szabó Anita Apád című animációs filmje, Králl Kevin Ha egy kék lufi lennél című diák-dokumentumfilmje. A versenyprogramban az NMHH hozzájárulásával különdíjat kaptak olyan pályaművek is, amelyek a médiatudatosságot, médiaértést fejlesztik és az online veszélyekkel szembeni küzdelmet erősítik. Ebben a kategóriában Tóth Gergely Felzárkózás című filmje, Viplak VinceTimelessness című alkotása és Peresztegi Hanna Ki tanul kitől? című munkája kapott díjat.

kapcsolódó témafilmkapcsolódó témafilmfesztivál

NMHH: átalakulóban vannak a filmnézési szokások Magyarországon Galéria

Peresztegi Hanna, NMHH-különdíjas
Peresztegi Hanna, NMHH-különdíjas
Viplak Vince, NMHH-különdíjas
Viplak Vince, NMHH-különdíjas
Tóth Gergely, NMHH-különdíjas
Tóth Gergely, NMHH-különdíjas
Králl Kevin nevében az NMHH-különdíját Vasas Petra vette át
Králl Kevin nevében az NMHH-különdíját Vasas Petra vette át
Kühnel Szabó Anita, NMHH-különdíjas
Kühnel Szabó Anita, NMHH-különdíjas
Csilléry András és Nagy Péter, a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központok filmes szakemberei
Csilléry András és Nagy Péter, a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központok filmes szakemberei
Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese
Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese
Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora
Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora
Deák Kristóf, Oscar-díjas filmrendező
Deák Kristóf, Oscar-díjas filmrendező
Péterffy András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója
Péterffy András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója
A konferencia közönsége
A konferencia közönsége
Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója
Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója
Kollarik Tamás, a konferencia elnöke és moderátora
Kollarik Tamás, a konferencia elnöke és moderátora
Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának vezetője
Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának vezetője
Somogyi Ákos Gergő, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője
Somogyi Ákos Gergő, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője
Papp János Tamás, az Online Platformok Főosztályának jogi szakértője
Papp János Tamás, az Online Platformok Főosztályának jogi szakértője
Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál programleírás
Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál programleírás