NMHH: átalakulóban vannak a filmnézési szokások Magyarországon

Közzétéve: 2023. október 25.

A hazai filmipar és a filmfogyasztás is jelentős változáson esett át az elmúlt időszakban. Az október 19-én művészet tudatossága, a tudatosság művészete című NMHH-konferencián megtudhattuk: az elmúlt húsz évben sokszorosára nőtt a magyar audiovizuális ipar teljesítménye, ami a szabályozási és támogatói rendszer, továbbá a tehetség közös sikere.

A konferencia közönsége

Pótszékek sem maradtak üresen a szolnoki TISZApART moziban, ahol az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivált kísérő délutáni NMHH-konferencia előadásait több mint százhúsz helyi és környékbeli oktató, intézményvezető, pedagógus követte végig.

Az NMHH kutatói és a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központok szakemberei mellett a rendezvényen előadást tartott Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Péterffy András és Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, valamint Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező is, aki a filmmarketing fontosságáról beszélve elmondta: az alkotóknak sem szabad szégyenlősnek lenni, ha a promócióról van szó. A legjobb film sem adja el magát – fogalmazott, kiemelve: a jó marketing értelmezési kulcsot ad az alkotásokhoz, és hozzáad a filmélményhez. Hangsúlyozta a plakát és a trailer fontosságát is: „ezeket jóval többen látják majd, mint a filmet” – tette hozzá.

Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese

Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese A televízió mint a filmes kultúra megőrzésének eszköze című előadásában arról beszélt, hogy a mozik, a televízió és a streamingszolgáltatók összehasonlításából kitűnik: az emberek a televízióban nézik a legtöbb filmet, a magyar gyártású alkotások „otthona” ezen belül is a közmédia. Amíg az 1990-es években a legnépszerűbb tévéműsorok akár a négymilliós nézettséget is elérték, addig napjainkban az egymilliós nézettség is szép eredménynek számít. Arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a hazai tévécsatornákon általánosságban csökkent a művészettel, tudománnyal, kultúrával foglalkozó műsorok száma, addig a közmédiában ezzel ellentétes tendencia tapasztalható. Rámutatott: a tévénézők tábora öregszik, és a magyar tartalmaknak csak kis része jut el a fiatalokhoz. Ezért a következő időszak legfontosabb kihívásának nevezte, hogy „a magyar filmek is megtalálják az utat a következő generációhoz”.

Kollarik Tamás, a konferencia elnöke és moderátora

Kollarik Tamás, a konferencia elnöke és moderátora kiemelte: 2003-ban a magyar audiovizuális ipar teljesítménye hárommilliárd forint volt, mely 2022-re megközelítette a 400 milliárd forintot. Ebből is leszűrhető, hogy Magyarországon nemcsak a filmgyártás, de a filmipari tevékenység is aktívan működik – fogalmazott. Az előadó szerint Budapest és Magyarország ma a kontinentális Európa egyik legjelentősebb filmgyártó bázisa és kapacitása, amit nem az ország lakosságszáma, hanem a honi szabályozó és támogatási rendszer, továbbá az iparág mögött álló tehetség tesz lehetővé. 

Az évtizedes hagyományokkal rendelkező szolnoki filmfesztivált méltatva kijelentette: az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál Magyarország egyik legfontosabb és legszebb kulturális eseménye. A konferenciáról elmondta: a tanácskozás egy sorozat része, amely több hazai filmes seregszemle és egy erdélyi körút után érkezett idei utolsó állomására, Szolnokra. Kiemelte, hogy a konferenciasorozat jövőre is folytatódik, valamint elmondta, hogy a tanácskozás témáinak háttér- és kutatási anyagait elérhetővé téve szeretnének későbbi kutatásokat ösztönözni a felsőoktatási intézményekkel együttműködésben.

Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának vezetője

Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának vezetője kifejtette: az elmúlt évtizedekben a filmszínházak száma, a filmkínálat és a nézői szokások egyaránt megváltoztak. Mára negyedére – 1990 óta csaknem 2000-ről 508-ra – esett vissza a mozitermek száma Magyarországon – mondta, megjegyezve: ezzel az európai rangsor hátsó részéhez tartozunk.

Szavai szerint a koronavírus-járvány „traumatikus visszaesést” okozott a filmes piacon, amit az elmúlt évre hevertek ki a mozik. A 2022-ben bemutatott több mint negyven magyar film örvendetes előrelépés a korábbi esztendők „terméséhez” képest, ugyanakkor a látogatók négyötöde továbbra is amerikai filmeket néz, míg a magyar alkotásokra a nézők 6 százaléka kíváncsi – mondta.

Somogyi Ákos Gergő, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője

Somogyi Ákos Gergő, az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezetője közölte: kutatások igazolják, hogy hatalmas szükség van a gyerekek médiatudatosságának növelésére, online létük szabályozására, a veszélyek, kockázatok megismertetésére. Ebben meghatározó szerep hárul a szülőkre és a pedagógusokra, akiket fontos oktatófelületekkel, segédanyagokkal, kiadványokkal, kampányokkal segít a médiahatóság, mely kiemelten foglalkozik az online játékokkal, a bántalmazással és a függőséggel – tette hozzá.

A fesztivál fődíját Jessica Hausner Club Zero című, osztrák–német–brit és francia koprodukcióban készült dráma-thrillere nyerte el. A cannes-i filmfesztivál egyik legmegosztóbb alkotását Magyarországon a szolnoki fesztiválon láthatta először a közönség.

A fesztiválon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hat, másfél millió forint összdíjazású különdíjat ajánlott fel. A zsűri döntése alapján a hatóság különdíjában részesült Lerner Balázs és Balázs Gergely filmje, A robot és a szakadék, Kühnel Szabó Anita Apád című animációs filmje, Králl Kevin Ha egy kék lufi lennél című diák-dokumentumfilmje. A versenyprogramban az NMHH hozzájárulásával különdíjat kaptak olyan pályaművek is, amelyek a médiatudatosságot, médiaértést fejlesztik és az online veszélyekkel szembeni küzdelmet erősítik. Ebben a kategóriában Tóth Gergely Felzárkózás című filmje, Viplak VinceTimelessness című alkotása és Peresztegi Hanna Ki tanul kitől? című munkája kapott díjat.