Bevezetés

A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.

Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás, illetőleg az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I. A. komponensének rádióit, azaz az országos és/vagy fővárosi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.

Az összefoglalóban közölt adatok a Megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.

Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok országosan a 15 éves és idősebb sokaságra értendők.

A mérés módszertana

A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, komplett lekérdezést/ kitöltött naplót tartalmazzák:

• Budapest: legalább 2.000 db,
• Megyei jogú városok és a 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15.500 db,
• Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4.000 db.

A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk. Az adatvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.

A minta súlyozását iterációs módszerrel végeztük szükség szerint egy-, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégeztük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90 százalékának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg az 6,0-t.

Hallgatottsági adatok

Országos napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2024. IV.) (Reach N, ezer fő, N=8.250)

Jelen negyedéves mérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,6, míg hetente 7,3 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 67 százaléka napi szinten, míg 89 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Budapesti napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2024. I.) (Reach N, ezer fő, N=2258)

Budapesten a 15 éves vagy annál idősebb lakosság közel 42 százaléka (940 ezer fő) naponta, míg 60 százaléka (1,3 millió fő) heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót.

A napi, illetve heti rendszerességgel rádiót hallgatók aránya a fővárosban kis mértékben eltér az országos napi és heti hallgatottság arányától.

Országos napi hallgatottság 2024. I. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

Országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság körében – egy átlagos napot alapul véve – a Retro Rádió (1,9 millió fő) a leghallgatottabb rádió, melyet a Rádió 1 (1,5 millió hallgató), a Kossuth Rádió (1,1 millió fő), majd a Petőfi Rádió (611 ezer fő) követ a sorban. Ezután következik a Sláger FM 262 ezer főnyi hallgatóval. A Dankó Rádió 243 ezer fő, a Best FM /Rádió M pedig 184 ezer napi követővel rendelkezik. A Bartók Rádió 102 ezres, a Hír FM 63 ezres napi hallgatótáborral bír. Az InfoRádió 25 ezer főhöz ér el napi szinten országosan.

Budapesti napi hallgatottság 2024. I. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

A fővárosban az átlagos napi hallgatószám tekintetében vezető adó a Retro Rádió (344 ezer hallgató naponta), majd a Rádió 1 (270 ezer) és a Kossuth Rádió 131 ezer fős hallgatótáborral következik a sorban. A Sláger FM-et 93, a Petőfi Rádiót 61, a Hír FM-et 25 ezer fő hallgatja. A Dankó Rádió 24 ezres, a Best FM /Rádió M 22 ezer fős eléréssel rendelkezik, a Bartók Rádió pedig 19 ezer embert ér el napi szinten a fővárosban. A sort az InfoRádió zárja 16 ezer fős hallgatótáborával.

Kereskedelmi rádiók országos napi hallgatottsága 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi rádiók rangsorát az országos Retro Rádió vezeti. A Rádió 1 csaknem kétszáz településen fogható a szűkebb, folyamatosan sztereó vételi lehetőségeket tartalmazó lista szerint is. Előbbi 1,9 millió fős, utóbbi pedig 1,5 millió körüli napi hallgatószámmal rendelkezik. A Sláger FM napi szinten 262 ezer hallgatót tudhat magáénak, a Best FM /Rádió M pedig 184 ezer főt.

Közszolgálati rádiók országos napi hallgatottsága 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A négy vezető közszolgálati rádió között nincsenek nagyságrendi lefedettségbeli különbségek, eltérő napi hallgatótáborukat alapvetően az eltérő profiljuknak és műsorstruktúrájuknak tudhatjuk be.

A Kossuth Rádió hallgatótábora megközelíti a napi 1,1 millió főt, a Petőfi Rádió pedig a 611 ezer főt. A Dankó Rádió tábora 243 ezer fő körül alakul, a Bartók Rádióé pedig 102 ezer fő.

A Nemzetiségi rádiók, a Duna World és a Parlamenti Rádió esetében a közszolgálatiság önmagában való célkitűzés, és ebben a formájában sokkal előbbre való, mint a hallgatottsági mutatók üldözése; így nincs is igazán értelme érdemben interpretálni a számaikat ebben a kontextusban.

Közösségi rádiók országos napi hallgatottsága 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A közösségi rádiók körében a nagyobb, itt is ábrázolt hallgatottsági értékeket a fővárosi és a hálózatosként működő adók tudhatják magukénak; megkockáztathatjuk, hogy az élmezőny a lefedettség szempontjából is ezekből az adókból áll össze.

A közösségi rádiók hallgatottsági listáját a Hír FM (63 ezer fő) vezeti ebben a negyedéves periódusban, az InfoRádió (25 ezer fő), Jazzy (23 ezer fő) és a Spirit FM (21 ezer fő) előtt. A radiocafét ebben a hullámban 21, a Klasszik Rádiót 16 és a Tilos Rádiót 14 ezren hallgatták. A Manna FM 11 ezer fő körüli napi hallgatótábort tudhat magáénak, míg a sort az Első Pesti Egyetemi Rádió zárja 200 fős hallgatottsággal.

Napi rádióhallgatási görbék 2024. I. negyedév

A következő ábrák helyes értelmezéséhez fontos tisztázni, hogy pontosan mit mutatnak be és milyen módon.

A napi rádióhallgatási görbék – a hétköznap/hétvége bontás kivételével, ahol épp e szempont szerint aggregált eredmények szerepelnek – az ún. „átlag napi” rádióhallgatási adatokat jelenítik meg.

Kereskedelmi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közszolgálati rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéit hétköznap/szombat/vasárnap bontásban, óránkénti osztásközökkel közöljük, a tendenciák így jól kivehetők az órán belüli kilengések nélkül.

A reggeli csúcsidőszak a kereskedelmi és a közszolgálati rádiók tekintetében sokkal markánsabb, mint a közösségi rádióknál. A déli hírek kiugró hallgatottsága a közszolgálati csatornákon jelentkezik, a kereskedelmi adóknál nem; de a délutáni visszaesés is az állami finanszírozású rádiókat érinti leginkább, a kereskedelmieket kevésbé, a közösségi rádiók pedig már-már stagnáló hallgatottságot produkálnak a délután folyamán egészen az esti visszaesésig, amikor a rádiók szerepe visszaszorul.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban hétköznap és hétvégén 2024. I. negyedévében

Az ábrán jól látható, hogy hétvégén az emberek később kelnek fel és kevesebben kapcsolják be a készüléket. Ugyanakkor a déli hírek hétvégén is kiemelkednek a hallgatottsági görbén.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban nemek szerint 2024. I. negyedévében

Az ábrán a napi rádióhallgatottsági görbe nemek szerinti bontása követhető. Az eltérések nem nagyok, főleg a délelőtti órákra jellemzők. Összességében megállapítható, hogy a rádiózás napi íve nagyon hasonló a férfiak és a nők körében.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban korcsoportok szerint 2024. I. negyedévében

A rádióhallgatási görbék alapvetően párhuzamosak, a 15-17 évesek lefelé, a 60 év feletti korcsoportok felfelé térnek el a 18-39 évesek és a náluk nagyobb arányban rádiózó 40-59 évesek két-két korcsoportjának páronként együtt futó szálaitól. Azt sem mondhatjuk, hogy a különböző életkorúak máskor kezdenék a napjukat (pontosabban a napjuk rádióhallgatással töltött szakaszát); a görbék nagyjából egyszerre szöknek fel a hajnali órákban. Reggel 8 órakor „csúcshallgatás” figyelhető meg, ahogy ezután stagnálás vagy lassú csökkenés, ami csak az egész órás hírek idején törik meg. A déli hírek csúcsa után az egyre erőteljesebb süllyedés is közös.

A 15-17 évesek hallgatottsági görbéje az egyetlen, ami kilóg a sorból. Ez részint a csoporthoz tartozók alacsony mintabéli számából fakad: még egy olyan volumenű kutatásban is, mint az NMHH rádiós hallgatottságmérése, elég kis méretű mintarész fedi le a legfiatalabb életkori csoportot. Az említett korosztályba tartozó fiatalok életritmusa és rádiózási szokásai alapvetően mások az idősebbekhez képest egészen onnantól, hogy a közös reggeli után (otthoni rádiózási lokális csúcsérték) kilépnek a lakásból és elmennek iskolába. Nem meglepő módon, a délelőtt során egészen kora délutánig, a rádióhallgatás nem tömeges tevékenysége a 15-17 éveseknek. A másik markánsan kimutatható hallgatási tendencia a reggeli csúcs után a délutáni-kora esti emelkedés körükben.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban településtípus szerint 2024. I. negyedévében

A településtípus szerinti napi rádiózási görbék szintén hasonló ívet írnak le: a reggeli csúcsot egészórás farkasfogakkal tarkított enyhe süllyedés követi, majd a napi rádiózás „hattyúdala” a déli hírekkel veszi kezdetét, onnantól pedig – településtípusonként talán némileg eltérő ütemben, de – folyamatos lassú süllyedés jellemzi a rádióhallgatást.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban Esomar-státusz szerint 2024. I. negyedévében