Bevezetés

A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.

Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás, illetőleg az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I. A. komponensének rádióit, azaz az országos és/vagy fővárosi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.

Az összefoglalóban közölt adatok a Megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.

Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok országosan a 15 éves és idősebb sokaságra értendők.

A mérés módszertana

A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, komplett lekérdezést/ kitöltött naplót tartalmazzák:

• Budapest: legalább 2.000 db,
• Megyei jogú városok és a 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15.500 db,
• Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4.000 db.

A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk. Az adatvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.

A minta súlyozását iterációs módszerrel végeztük szükség szerint egy-, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégeztük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90 százalékának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg az 6,0-t.

Hallgatottsági adatok

Országos napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2024. IV.) (Reach N, ezer fő, N=8.250)

Jelen negyedéves mérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,6, míg hetente 7,3 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 67 százaléka napi szinten, míg 89 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Budapesti napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2024. I.) (Reach N, ezer fő, N=2258)

Budapesten a 15 éves vagy annál idősebb lakosság közel 42 százaléka (940 ezer fő) naponta, míg 60 százaléka (1,3 millió fő) heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót.

A napi, illetve heti rendszerességgel rádiót hallgatók aránya a fővárosban kis mértékben eltér az országos napi és heti hallgatottság arányától.

Országos napi hallgatottság 2024. I. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

Országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság körében – egy átlagos napot alapul véve – a Retro Rádió (1,9 millió fő) a leghallgatottabb rádió, melyet a Rádió 1 (1,5 millió hallgató), a Kossuth Rádió (1,1 millió fő), majd a Petőfi Rádió (611 ezer fő) követ a sorban. Ezután következik a Sláger FM 262 ezer főnyi hallgatóval. A Dankó Rádió 243 ezer fő, a Best FM /Rádió M pedig 184 ezer napi követővel rendelkezik. A Bartók Rádió 102 ezres, a Hír FM 63 ezres napi hallgatótáborral bír. Az InfoRádió 25 ezer főhöz ér el napi szinten országosan.

Budapesti napi hallgatottság 2024. I. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

A fővárosban az átlagos napi hallgatószám tekintetében vezető adó a Retro Rádió (344 ezer hallgató naponta), majd a Rádió 1 (270 ezer) és a Kossuth Rádió 131 ezer fős hallgatótáborral következik a sorban. A Sláger FM-et 93, a Petőfi Rádiót 61, a Hír FM-et 25 ezer fő hallgatja. A Dankó Rádió 24 ezres, a Best FM /Rádió M 22 ezer fős eléréssel rendelkezik, a Bartók Rádió pedig 19 ezer embert ér el napi szinten a fővárosban. A sort az InfoRádió zárja 16 ezer fős hallgatótáborával.

Kereskedelmi rádiók országos napi hallgatottsága 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi rádiók rangsorát az országos Retro Rádió vezeti. A Rádió 1 csaknem kétszáz településen fogható a szűkebb, folyamatosan sztereó vételi lehetőségeket tartalmazó lista szerint is. Előbbi 1,9 millió fős, utóbbi pedig 1,5 millió körüli napi hallgatószámmal rendelkezik. A Sláger FM napi szinten 262 ezer hallgatót tudhat magáénak, a Best FM /Rádió M pedig 184 ezer főt.

Közszolgálati rádiók országos napi hallgatottsága 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A négy vezető közszolgálati rádió között nincsenek nagyságrendi lefedettségbeli különbségek, eltérő napi hallgatótáborukat alapvetően az eltérő profiljuknak és műsorstruktúrájuknak tudhatjuk be.

A Kossuth Rádió hallgatótábora megközelíti a napi 1,1 millió főt, a Petőfi Rádió pedig a 611 ezer főt. A Dankó Rádió tábora 243 ezer fő körül alakul, a Bartók Rádióé pedig 102 ezer fő.

A Nemzetiségi rádiók, a Duna World és a Parlamenti Rádió esetében a közszolgálatiság önmagában való célkitűzés, és ebben a formájában sokkal előbbre való, mint a hallgatottsági mutatók üldözése; így nincs is igazán értelme érdemben interpretálni a számaikat ebben a kontextusban.

Közösségi rádiók országos napi hallgatottsága 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A közösségi rádiók körében a nagyobb, itt is ábrázolt hallgatottsági értékeket a fővárosi és a hálózatosként működő adók tudhatják magukénak; megkockáztathatjuk, hogy az élmezőny a lefedettség szempontjából is ezekből az adókból áll össze.

A közösségi rádiók hallgatottsági listáját a Hír FM (63 ezer fő) vezeti ebben a negyedéves periódusban, az InfoRádió (25 ezer fő), Jazzy (23 ezer fő) és a Spirit FM (21 ezer fő) előtt. A radiocafét ebben a hullámban 21, a Klasszik Rádiót 16 és a Tilos Rádiót 14 ezren hallgatták. A Manna FM 11 ezer fő körüli napi hallgatótábort tudhat magáénak, míg a sort az Első Pesti Egyetemi Rádió zárja 200 fős hallgatottsággal.

Napi rádióhallgatási görbék 2024. I. negyedév

A következő ábrák helyes értelmezéséhez fontos tisztázni, hogy pontosan mit mutatnak be és milyen módon.

A napi rádióhallgatási görbék – a hétköznap/hétvége bontás kivételével, ahol épp e szempont szerint aggregált eredmények szerepelnek – az ún. „átlag napi” rádióhallgatási adatokat jelenítik meg.

Kereskedelmi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közszolgálati rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2024. I. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéit hétköznap/szombat/vasárnap bontásban, óránkénti osztásközökkel közöljük, a tendenciák így jól kivehetők az órán belüli kilengések nélkül.

A reggeli csúcsidőszak a kereskedelmi és a közszolgálati rádiók tekintetében sokkal markánsabb, mint a közösségi rádióknál. A déli hírek kiugró hallgatottsága a közszolgálati csatornákon jelentkezik, a kereskedelmi adóknál nem; de a délutáni visszaesés is az állami finanszírozású rádiókat érinti leginkább, a kereskedelmieket kevésbé, a közösségi rádiók pedig már-már stagnáló hallgatottságot produkálnak a délután folyamán egészen az esti visszaesésig, amikor a rádiók szerepe visszaszorul.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban hétköznap és hétvégén 2024. I. negyedévében

Az ábrán jól látható, hogy hétvégén az emberek később kelnek fel és kevesebben kapcsolják be a készüléket. Ugyanakkor a déli hírek hétvégén is kiemelkednek a hallgatottsági görbén.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban nemek szerint 2024. I. negyedévében

Az ábrán a napi rádióhallgatottsági görbe nemek szerinti bontása követhető. Az eltérések nem nagyok, főleg a délelőtti órákra jellemzők. Összességében megállapítható, hogy a rádiózás napi íve nagyon hasonló a férfiak és a nők körében.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban korcsoportok szerint 2024. I. negyedévében

A rádióhallgatási görbék alapvetően párhuzamosak, a 15-17 évesek lefelé, a 60 év feletti korcsoportok felfelé térnek el a 18-39 évesek és a náluk nagyobb arányban rádiózó 40-59 évesek két-két korcsoportjának páronként együtt futó szálaitól. Azt sem mondhatjuk, hogy a különböző életkorúak máskor kezdenék a napjukat (pontosabban a napjuk rádióhallgatással töltött szakaszát); a görbék nagyjából egyszerre szöknek fel a hajnali órákban. Reggel 8 órakor „csúcshallgatás” figyelhető meg, ahogy ezután stagnálás vagy lassú csökkenés, ami csak az egész órás hírek idején törik meg. A déli hírek csúcsa után az egyre erőteljesebb süllyedés is közös.

A 15-17 évesek hallgatottsági görbéje az egyetlen, ami kilóg a sorból. Ez részint a csoporthoz tartozók alacsony mintabéli számából fakad: még egy olyan volumenű kutatásban is, mint az NMHH rádiós hallgatottságmérése, elég kis méretű mintarész fedi le a legfiatalabb életkori csoportot. Az említett korosztályba tartozó fiatalok életritmusa és rádiózási szokásai alapvetően mások az idősebbekhez képest egészen onnantól, hogy a közös reggeli után (otthoni rádiózási lokális csúcsérték) kilépnek a lakásból és elmennek iskolába. Nem meglepő módon, a délelőtt során egészen kora délutánig, a rádióhallgatás nem tömeges tevékenysége a 15-17 éveseknek. A másik markánsan kimutatható hallgatási tendencia a reggeli csúcs után a délutáni-kora esti emelkedés körükben.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban településtípus szerint 2024. I. negyedévében

A településtípus szerinti napi rádiózási görbék szintén hasonló ívet írnak le: a reggeli csúcsot egészórás farkasfogakkal tarkított enyhe süllyedés követi, majd a napi rádiózás „hattyúdala” a déli hírekkel veszi kezdetét, onnantól pedig – településtípusonként talán némileg eltérő ütemben, de – folyamatos lassú süllyedés jellemzi a rádióhallgatást.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban Esomar-státusz szerint 2024. I. negyedévében

Az ESOMAR (The European Society for Opinion and Market Research, Európai Vélemény- és Piackutatók Társasága) egységes társadalmi státus-besorolása a főkereső (a háztartásban a legmagasabb jövedelemmel bíró személy) beosztása, iskolai végzettsége, vagy a háztartás tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltsége alapján állapítja meg a megkérdezettek társadalmi státusát. A besorolás módszertana, az alkalmazott változók és a klasszifikáció interpretálhatósága nyilvánvalóan képezhetik (és képezik is) vita tárgyát, de az ESOMAR státusbesorolás előnye, hogy nemzetközileg egységes és nagyjából összehasonlítható kategóriarendszert alkot. A státuscsoportokat rendszerint a latin ábécé betűivel jelölik A-tól kezdve (legmagasabb státus) egészen E-ig; szokás továbbá a középosztályi kategóriákat is megkülönböztetni (C1 és C2).

Nos, ha az eddigi görbék nem tették volna egyértelművé, az ESOMAR státus szerinti csoportok rádióhallgatási diagramja mindenképp arról tanúskodik, hogy a rádió az utolsó tömegmédium: a rádióhallgatottsági görbék párhuzamosan alakulnak, legfeljebb számossági különbség van a csoportok között.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban iskolai végzettség szerint 2024. I. negyedévében

Az iskolai végzettség tekintetében a napi rádiózási görbék a reggeli csúcsot követően egész órás farkasfogakkal tarkított enyhe süllyedésbe kezdenek, majd a déli hírektől eltérő ütemű, de folyamatosan lassuló csökkenés jellemzi a rádióhallgatást. A görbék alapvetően párhuzamosak, az egyes csoportok rádióhallgatási szokásai csak minimálisan térnek el egymástól.

Budapesti rádiók hallgatottsági görbéje hétköznap, szombaton és vasárnap 2024. I. negyedévében

A diagramok – különösen a különböző időmérlegekkel, napi aktivitási kimutatásokkal összevetésben – jól szemléltetik, hogy a rádió meghatározó médium a napi rutinban a magyarok nagy tömegei számára: reggel ugrik meg a rádióhallgatók száma, 8 óra körül ér a csúcsra, a délelőtt folyamán lassan ereszkedik, majd a nap további részében tovább süllyed, hogy aztán a késő délutáni, esti órákban átadja helyét a televíziózásnak, majd az alvásnak. (A rádiózás és a televíziózás napi görbéit egymás mellé téve egyértelműen kirajzolódik ez a tendencia.) Érdekes lehetne az egyéb médiafogyasztási szokások napi alakulását együtt bemutatni a rádiózással: a közterületi hirdetésekkel való kontaktusok száma a reggeli és a délutáni utazásokkor tetőzik, míg az online tartalomfogyasztással jól kiegészítik egymást a hagyományos médiumok, egyelőre utóbbiak fogyasztásának görbéjét nem módosította érdemben az előbbiek megjelenése és mind nagyobb térnyerése.

A fenti diagramon látható fővárosi tendenciák hasonlóképp érvényesülnek a különböző vidéki településeken.

Hallgatott rádiók száma

A hallgatott rádiók átlagos száma egy kissé absztraktabb mutató. A számértékek önmagukban nehezen interpretálhatók – egyfelől azért, mert törtszámokról van szó, így nem igazán értelmezhető 0,8-féle rádióadó; másfelöl azért, mert ha túl is lépünk a rádióadók törtszámokból eredő elméleti „széttördelésén,” akkor is befolyásolja a megjelenített értékeket az a tény, hogy azok a teljes alapsokaságra vonatkoznak, tehát a rádiót nem hallgatók nulla darab rádióadóval szerepelve húzzák lefelé az átlagokat (így lehetséges, hogy akadnak célcsoportok, ahol a hallgatott rádiók átlagos száma egy alá süllyed). Éppen ezért a tendenciákra, illetve a célcsoportok közötti különbségekre érdemes figyelni a hallgatott rádiók száma esetében, legyen az napi vagy heti viszonylatban értelmezett rádiószám.

Napi statisztika

Az ábrán látható, hogy hétköznap a rádiózással töltött idő is hosszabb és a hallgatott rádiók száma is magasabb: nemcsak többet, hanem többfélét is rádióznak hétköznap a megkérdezettek. A nemek között nincs számottevő különbség a hallgatott rádiók számát tekintve. Életkor szerint fokozatos növekedés figyelhető meg, az idősebb korosztályok több adót hallgatnak, mint a fiatalabbak. Megyeszékhelyeken valamivel többféle rádiót hallgatnak, mint más településtípusokon.

Heti statisztika

Az egy hét alatt hallgatott rádiók száma (átlag) nemenként

Nem	Átlag
Férfi	1,5
Nő	1,4

Az egy hét alatt hallgatott rádiók száma (átlag) korcsoportonként

Korcsoport	Átlag
15–17	1,1
18–29	1,2
30–39	1,3
40–49	1,4
50–59	1,5
60–69	1,7
70+	1,7

Az egy hét alatt hallgatott rádiók száma (átlag) településtípus szerint, hétköznap és hétvégén

Településtípus	Átlag
Budapest	1,5
Megyeszékhely	1,7
Egyéb város	1,4
Község	1,4

Az ábra úgy interpretálható, hogy heti szinten egy adót hallgat egy átlag 15 éves vagy idősebb. A helyzet azonban nem pontosan ez: emlékezzünk vissza a korábbi, országos és budapesti rádióhallgatással foglalkozó fejezetben látott számokra. Nagyságrendileg naponta a népesség héttizede rádiózik, hetente legalább egyszer viszont tíz emberből kilencen rádióznak Magyarországon. Ebből az következik, hogy kevesebben vannak a nulla rádiót hallgatók, akik lefelé húzzák a hallgatott rádiók átlagos számát. Ez azt jelenti, hogy a magyar rádióhallgatók márkahűsége elég magas fokú a mérés tanúsága szerint, hiszen a kieső zérusok hatásával együtt is ritkán közelíti meg a kettőt a hetente átlagosan hallgatott rádiók száma.

A bontásokból nagyjából ugyanaz rajzolódik ki, mint a napi átlagos rádiószámok esetében: az egyre idősebb korcsoportokban egyre több rádióadó között oszlik meg a hallgatók figyelme. A napival megegyezően, a településtípus szerinti heti rádióválasztásnál a megyeszékhelyeken többféle adót hallgatnak, mint az ország egyéb területein.

Rádióhallgatással eltöltött idő

Napi rádióhallgatással eltöltött idő (perc) átlagban és a hét egyes napjain 2024. I. negyedévében

Rádióhallgatással töltött idő napi bontásban (hétfőtől vasárnapig), illetve napi átlagban

Napok	Időtartam
Átlag nap	222
Hétfő	223
Kedd	222
Szerda	225
Csütörtök	225
Péntek	225
Szombat	220
Vasárnap	215

A rádióhallgatással töltött idő átlagosan 3,5 óra. Ez igen magasnak mondható; annál is inkább, mivel az értékek tartalmazzák a nem rádiózók nullás adatait is, amelyek mind lefelé húzzák az átlagot. Ebből adódóan, ha leszűkítenénk a kört a rádióhallgatókra, akkor a hallgatási időtartam akár a négy órát is jócskán meghaladná.

Az adatok szerint a rádiózással töltött időtartam kevéssé függ a naptól, még hétköznap/hétvége viszonylatban sem figyelhetők meg eltérések.

Napi rádióhallgatással eltöltött idő (perc) a kereskedelmi rádióknál 2024. I. negyedévében

Az alábbi táblázatokban a napi rádióhallgatással eltöltött idő figyelhető meg a kereskedelmi, a közszolálati és a közösségi rádiók körében, percben kifejezve. Az adatbázis tartalmazza azokat is, akik egyáltalán nem hallgatnak rádiót, ami jelentősen lehúzza az átlagos rádióhallgatási időt.

Kereskedelmi rádiók

Kereskedelmi rádiók alatt a következő rádiókat értjük: Best FM /Rádió M, Rádió 1, Retro Rádió, Sláger FM.

A férfiak és a nők között a napi kereskedelmi rádiók hallgatására fordított idő tekintetében nem figyelhető meg jelentős különbség. A legfiatalabbak rádióhallgatással töltött ideje jóval elmarad az idősebb korosztályokhoz képest. Településtípusok szempontjából Budapesten és a községekben több a hallgatással eltöltött idő.

Továbbra is a kereskedelmi rádióknál maradva, a szakmunkás végzettségűek hallgatnak a leghosszabb ideig kereskedelmi rádiókat, míg legrövidebb ideig az egyetemet, főiskolát végzettek hallgatnak profitorientált adót. Az iskolai végzettséggel összefüggésben az ESOMAR társadalmi státus-besorolás szerinti bontást tekintve az AB státusúak hallgatnak a legkevesebb ideig kereskedelmi rádiókat.

Közszolgálati rádiók

A közszolgálati rádiók esetében nemek szerint enyhe eltérés figyelhető meg a nők javára. Életkor tekintetében markáns és tendenciózus a különbség: minél idősebb valaki, annál több időt tölt közszolgálati rádiók hallgatásával. A 70 évesnél idősebb korosztály naponta 226 percet hallgat közszolgálati rádiót.

A közszolgálati rádiókat hallgatók közt szintén vegyes képet mutatott a végzettség szerinti bontás. Jelen hullámban a 8 általánossal rendelkezők és a szakmunkások hallgatták a legtöbbet, és az érettségizettek a legkevesebbet az ide besorolt rádiókat. A legmagasabb és a legalacsonyabb ESOMAR státuszúak töltenek több időt ezen rádiók hallgatásával. Regionális bontásban Közép-Magyarország és a Dunántúl fővároshoz közelebbi régiói több hallgatót tudhatnak magukénak.

Közösségi rádiók

Közösségi rádió hallgatásával alapvetően kevesebb időt töltenek a válaszadók, mint a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók követésével. (Ez is arra vezethető vissza, hogy sokan nem hallgatják ezeket a rádiókat, tehát az alacsony elérés húzza le itt is az átlagot.)

Közösségi rádiók alatt a következő rádiókat értjük: Hír FM, Klasszik Rádió, Első Pesti Egyetemi Rádió, InfoRádió, Jazzy Rádió, Manna FM, Spirit FM és Tilos Rádió.

A nők átlagosan több időt töltöttek közösségi rádiók előtt. A kereskedelmiekhez hasonlóan a közösségi rádiók esetében is megfigyelhető, hogy a legfiatalabbak kevés időt szántak az adók követésére. Régiók szerint a Dél-Alföldiek hallgattak legtöbbet, iskolai végzettség szerint pedig leginkább az érettségivel rendelkezők, legkevésbé pedig a diplomások hangoltak a közösségi rádiókra ebben a hullámban.

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő a férfiak és a nők esetében

Nem	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Férfi	211	166	129
Nő	207	208	158

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő korcsoportok szerint

Korcsoport	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
15-17	152	142	19
18–29	198	151	111
30–39	194	130	130
40–49	208	149	163
50–59	221	164	138
60–69	221	172	135
70+	228	237	151

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő településtípus szerint

Településtípus	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Budapest	223	194	152
Megyeszékhely	204	182	145
Egyéb város	214	196	132
Község	198	184	131

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő végzettség szerint

Végzettség	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
8 általános	201	189	161
Szakmunkásképző	235	209	143
Középiskola	216	170	141
Főiskola, egyetem	178	196	140

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő Esomar-státusz szerint

Esomar-státusz	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
AB	179	198	145
C1	224	180	145
C2	233	166	124
DE	212	183	143

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő magyarországi régió szerint

Régió	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Közép-Magyarország	214	197	145
Közép-Dunántúl	212	205	130
Nyugat-Dunántúl	216	188	176
Dél-Dunántúl	210	188	123
Észak-Magyarország	185	184	144
Észak-Alföld	206	164	133
Dél-Alföld	212	198	111

Médiaszolgáltatás típusa – az elemzésben szereplő rádiók csoportosítása

Közszolgálati rádiók (7)

• Bartók Rádió
• Dankó Rádió
• Duna World
• Kossuth Rádió
• nemzetiségi rádiók
• Parlamenti Rádió
• Petőfi Rádió

Közösségi rádiók (8)

• Első Pesti Egyetemi Rádió
• Inforádió
• Jazzy
• Hír FM
• Klasszik Rádió
• Manna FM
• Spirit FM
• Tilos Rádió

Kereskedelmi rádiók (4)

• Best FM /Rádió M
• Rádió 1
• Retro Rádió
• Sláger FM

Budapesti rádiók (11)

• Best FM /Rádió M
• Első Pesti Egyetemi Rádió
• Inforádió
• Jazzy Rádió
• Hír FM
• Klasszik Rádió
• Manna FM
• Rádió 1
• Sláger FM
• Spirit FM
• Tilos Rádió

Zártak, ezért nem szerepelnek (9)

• Base FM
• Rock
FM
• Magyar Katolikus Rádió
• Mária Rádió
• Rádió Dikh
• Sola Rádió
• Sportrádió
• Trend FM
• Radiocafé