A világűrről és környezetünkről, valamint a magyar űrprogramokról tanácskoztak Budapesten

Közzétéve: 2024. október 21.

A magyar beszállítók segítése és a készülő „európai űrtörvény” is téma volt a magyar űrkutatás napja alkalmából az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Esztergomi úti épületkomplexumában tartott konferencián.

MV_20241018nmhh_21.jpg

A Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett tanácskozás a világűr hetéhez kapcsolódik, amelynek fő témája a klíma- és a környezetváltozás - mondta Kovács Kálmán, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkára a konferencián kiemelte: "Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a magyar űripari beszállítókat segítsük és felhelyezzük őket a térképre, megerősítsük a szerepüket, valamint a kutatói közösség érdekében igyekszünk újabb programokat indítani".

Bodzsár Krisztián, az NMHH Rádiómonitoring osztályának munkatársa előadásában hangsúlyozta: a frekvenciakoordináció jelentősége a műholdas területen jelentősen megnőtt, az űrszegmens rádiófrekvenciás spektrumfelügyelete egyre fontosabbá válik. A rádiócsillagászat szempontjából komoly problémát jelent a megnövekedett műholdszám. Az NMHH jövőbeli műholdas mérési képességéhez kapcsolódó fejlesztési tervei között van műholdas mérőállomás-telephely kialakítása, NGSO monitoringképesség létrehozása, valamint a GSO mérési képesség fejlesztése - ismertette Bodzsár Krisztián.

MV_20241018nmhh_235.jpg

Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és Politika Kutatóintézetének vezetője előadásának fókuszában a szeptemberben bemutatott, európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés állt, amely egységes európai űrtörvényt és a kisebb államoknak kedvező beszerzési szabályozás kivezetését javasolja.

Bartóki-Gönczy szerint a jelentés pontos képet ad Európa fokozódó lemaradásáról az új űrversenyben, a szektor alulfinanszírozott, a magántőke bevonási lehetőségek elégtelenek, a védelmi képességek nincsenek kellő súllyal kezelve, legalábbis a Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. „Az Európai Bizottság számára készült jelentés azonban fogalmaz meg olyan javaslatokat, melyek nem szolgálják Magyarország érdekét. Így különösen káros lenne, ha a hazai ipari szereplők nem pályázhatnák vissza az Európai Űrügynökségbe befizetett összeg jelentős részét (georeturn-elv), kizárólag a versenyképességet szem előtt tartva. Ugyanakkor a versenyképesség jegyében a reform várhatóan elkerülhetetlen, ügyelni kell azonban a tárgyalások során a hazai érdekek érvényesítésére” - mondta Bartóki-Gönczy.

„Ugyancsak jelentős változás lesz, amennyiben a Bizottság bemutatja a tagállamok jogát harmonizálni kívánó "európai űrtörvényt". Itt a tárgyalások során arra érdemes majd fókuszálni, hogy a hazai mozgástér akkora maradjon, hogy versenyképes szabályozási környezetet lehessen kialakítani” - hangsúlyozta Bartóki-Gönczy Balázs a konferencián.