Közösségi média nélkül ma már szinte lehetetlen érvényesülni
Lezajlott a magyar kommunikációs tér teljes platformizációja, így napjainkban nehezen érvényesülhetnek azok a piaci vagy közéleti szereplők, akik nincsenek jelen a közösségi médiában. Egyebek mellett erről olvashatunk egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült friss kutatásban, amely minden eddiginél átfogóbb képet nyújt a magyarok tartalomfogyasztási szokásairól a Facebookon.
A médiahatóság aktuális tanulmánya a 300 legnépszerűbb hazai Facebook-oldal mintegy hárommillió, 2021 és 2024 között született posztját vette górcső alá. Ezek közül a legtöbb lájkot és egyéb reakciót a sporthírek váltották ki, a legtöbb komment a politikai témájú bejegyzésekhez érkezett, míg a legtöbb megosztást a receptek érték el. A legnépszerűbb posztok a mindennapi élethez kapcsolódó mémek, az életről és halálról szóló nagy bejelentések, a celebekről, sportolókról, zenészekről szóló hírek, a gyors és egyszerű receptek, a megható történetek, az idézetek és az ezoterikus tartalmak voltak.
A vizsgált időszakban a legtöbb, közel 3,9 millió megosztást a „Wegera a kommunikátor” állatmentő oldal érte el. Itt találhatjuk a legtöbbször, csaknem 139 ezerszer megosztott posztot is, míg a legtöbb, mintegy 55 millió reakciót a Nemzeti Sport Online bejegyzései váltották ki.
Az, hogy mennyi emberhez jut el egy-egy bejegyzés, a tanulmány szerint szorosan összefügg azzal, hogy egyébként milyen gyakran posztol az adott oldal: az online hírportálok felületei például jellemzően óránként több bejegyzést is közzétesznek, ezek azonban kevésbé mozgatják meg a felhasználókat. Ezzel szemben a ritkábban, napi egy-két alkalommal posztoló közéleti személyiségek bejegyzései sokakat képesek megszólítani.
A kutatás rávilágít: a Facebook kimondott és burkolt elvárásai egyaránt meghatározzák, hogy a tartalomgyártók mit, mikor és milyen mennyiségben állítanak elő. A platform például kimondottan, szabályzatában lefektetve tiltja a felnőtt-tartalmak közzétételét, míg a burkolt elvárásait leginkább az algoritmusok preferenciái határozzák meg – ezeket azonban csak gyakorlati úton tapasztalhatjuk ki. A tartalomgyártóknak tehát muszáj a posztjaikat a Facebook elvárásaihoz és ízléséhez igazítaniuk, máskülönben láthatatlanná válhatnak a felhasználók számára.
Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) lehetővé teszi, hogy megértsük és finomhangoljuk, mit és hogyan mutat nekünk a platform. Lehetőségünk nyílt például néhány kattintással beállítani, hogy az algoritmikus válogatás helyett időrendi sorrendben lássuk a posztokat – csökkentve a kitettségünket a Facebook algoritmusainak. Ennek ellenére a tartalomgyártóknak továbbra is érdemes figyelembe venniük a platform preferenciáit, hiszen a felhasználók nem álltak át tömegesen az időrendi sorba rendezett hírfolyamra.
A gazdaság más területeihez hasonlóan a Facebookon is jellemző, hogy kevés szereplő visz sokat: a vizsgált bejegyzések több mint felét a húsz legnépszerűbb oldal tette közzé. A 300 vizsgált oldal legnagyobb része, 42 százaléka valamilyen közéleti személyiség felülete volt – ők a legsikeresebbek a felhasználók elérésében is: a húsz legtöbb interakciót produkáló oldalból tizenhét valamilyen közéleti személyiségé volt.
Az onlineplatformok.hu oldalon elérhető tanulmány ismerteti a Facebook további hazai toplistáit is, egyben tartalmazza a rekordtartó oldalakra és posztokra vezető linkeket.
Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél. A videó szabadon beágyazható és megosztható.