Megyei jogú városi rádiós hallgatottságmérési eredmények, 2024. IV. negyedév
A dokumentum letöltése (pdf)Bevezetés
A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.
A tender szerint lebonyolított kutatás eredményeinek közlésére az országos és fővárosi rádiók esetében havonta, a megyei jogú városok és hálózatos vételkörzetek esetében negyedévente, míg a kisebb helyi vételkörzeteknél félévente kerül sor.
A tenderkiírás műszaki leírásának megfelelően az új hallgatottságmérésnek – a kisebb, helyi vételkörzeteknek szentelt kutatási résztől eltekintve – az országos és a megyei jogú városokban, illetve hálózatos vételkörzetekben folytatott része alapvetően visszatér a hazánkban korábban már alkalmazott naplós mérési módszertanhoz, mégpedig úgy, hogy párhuzamosan, online és offline eljárással felvett önkitöltős naplók feldolgozása révén állnak elő a rádiós hallgatottsági eredmények.
A tenderkiírás mellékletében szereplő műszaki leírásnak megfelelően a naplós adatok piacra való bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos módszertannal zajló átfutási időszak annak érdekében, hogy a Megrendelő NMHH és a piac szereplői felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal készült eredmények befogadására és helyes interpretálására.
Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás és az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I.B. komponensének rádióit, azaz a megyei jogú városi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.
Az összefoglalóban közölt adatok a megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.
Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok a megyei 15 éves és idősebb sokaságra értendők.A mérés módszertana
A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, kompletten kitöltött naplót tartalmazzák:
- Budapest: legalább 2 000 db,
- Megyei jogú városok és 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15 500 db,
- Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4 000 db.
Az első mérési komponens „B” csoportjának (megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatok) publikált adatbázisa esetében:
megyeszékhelyek, megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatos vételkörzetek, N=500 fő/vételkörzet (negyedévente legalább 31×500 napló).
Az előírások szerint az online és offline naplók aránya az alábbi kritériumok betartásával alakul:
- 15-59 év közötti csoportban minimum 20% offline napló,
- 60+ korcsoportban minimum 50% offline napló.
A lekérdezés időbeni lefutása úgy történik, hogy a válaszadók megszakítás nélkül egy héten át töltik a rádióhallgatási naplót. A naplóban a főbb adókat rányomtatjuk a kérdőívre (online napló esetén kötelezően feltüntetjük a felkínált adók között), és üres helyeket hagyunk a további állomásoknak.
A hallgatottság mérésénél maguk a megkérdezettek deklarálják magukat egy adott rádió hallgatójának. A napló a kitöltő lakóhelyén fogható rádiókat előre nyomtatottan (online napló esetén a felkínált adók között kötelezően megjelenően) tartalmazza. A sorrendhatás kiküszöbölése érdekében rotálást alkalmazunk. A rádiós napló lehetőséget teremt ugyanakkor arra is, hogy a kitöltő olyan rádiót is megnevezhessen, amely nem szerepel előre feltüntetve. A naplót a résztvevők egy hétig vezetik. A rádióhallgatást 15 perces sávokban kell rögzíteniük 5 perces pontossággal. Ha egy slotban több rádió van és az egyiknek minimum 8 vagy több perce van a slotban, a teljes 15 percet megkapja. Ha a slotban csak egy rádió van, de az nem éri el a 8 percet, viszont eléri az 5-öt, akkor ez a rádió szintén megkapja a teljes 15 percet.
A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk. Az adatfelvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.
A minta súlyozását iterációs módszerrel végezzük szükség szerint egy, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégezzük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt, mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90%-ának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg a 6,0-t.
Rádióhallgatás a megyei jogú városokban
A jelen negyedévi mérés eredményei szerint a megyei jogú városokban a helyi rádiókat naponta 560 ezren, míg hetente 913 ezren hallgatták a legalább 15 évesek körében. (Ez az összes megyei jogú városban fogható összes helyi rádió minden hallgatóját jelenti, tehát az országos csatornák ebbe az összegbe nincsenek beleszámolva. A teljes rádióhallgatottság ennek megfelelően a megyei jogú városokban ennél magasabb.)
Az I.B. mérési komponensben a 15 éves és idősebb lakosság 33%-a naponta, míg 54%-a heti rendszerességgel hallgat helyi rádiót. Ez első látásra elmarad a hasonló országos és budapesti értékektől, de a kép kicsit csalóka: természetesen ennél magasabb, heti szinten jóval 80 százalék feletti értéket kapnánk, ha az országos rádiókat is ide vennénk. Ugyanakkor ezek a számok önmagukban jobban megmutatják a vidéki központok rádióinak erejét és piaci pozícióját: napi szinten a megyei jogú városokban élők több mint harmada elérhető kizárólag helyi rádiók által, heti szinten pedig több mint a felük.
A nap adott órája | Hétköznap | Szombat | Vasárnap |
---|---|---|---|
00:00-01:00 | 9 | 10 | 8 |
01:00-02:00 | 6 | 7 | 4 |
02:00:03:00 | 3 | 3 | 2 |
03:00-04:00 | 5 | 3 | 2 |
04:00-05:00 | 13 | 10 | 6 |
05:00-06:00 | 30 | 18 | 12 |
06:00-07:00 | 203 | 102 | 78 |
07:00-08:00 | 308 | 147 | 114 |
08:00-09:00 | 289 | 177 | 141 |
09:00-10:00 | 252 | 156 | 141 |
10:00-11:00 | 210 | 177 | 127 |
11:00-12:00 | 184 | 161 | 114 |
12:00-13:00 | 196 | 163 | 111 |
13:00-14:00 | 191 | 147 | 98 |
14:00-15:00 | 160 | 122 | 83 |
15:00-16:00 | 140 | 100 | 77 |
16:00-17:00 | 113 | 88 | 71 |
17:00-18:00 | 112 | 77 | 63 |
18:00-19:00 | 84 | 73 | 70 |
19:00-20:00 | 63 | 57 | 48 |
20:00-21:00 | 58 | 46 | 42 |
21:00-22:00 | 32 | 32 | 23 |
22:00-23:00 | 17 | 17 | 16 |
23:00-00:00 | 10 | 11 | 10 |
A diagram jól szemlélteti, hogy a rádió az első számú médium a napi rutinban a vidéki központokban élő magyarok nagy tömegei számára: reggel felkeléskor ugrik meg a rádióhallgatók száma, 7 és 8 óra között ér a csúcsra, a délelőtt folyamán lassan ereszkedik, majd a nap további részében mérséklődik, hogy aztán a késő délutáni, esti órákban átadja a helyét a televíziónak, majd az alvásnak.
Hétvégén kevésbé markáns a reggeli csúcs, egyenletesebb a helyi rádiók hallgatásának napközbeni megoszlása.Toplisták
Rádió neve | Hallgatottság (%) |
---|---|
Rádió 1 (Eger) | 36% |
Best FM (Debrecen) | 28% |
Rádió 1 (Kecskemét) | 27% |
Rádió 1 (Veszprém) | 27% |
Rádió 1 (Székesfehérvár) | 26% |
Rádió 1 (Salgótarján) | 26% |
Rádió 1 (Szolnok) | 25% |
Rádió 1 (Nagykanizsa) | 25% |
Rádió 1 (Sopron) | 25% |
Forrás Rádió (Tatabánya) | 24% |
A napi elérés százalékos alapú települési toplistáját zömmel olyan adók dominálják, amelyeknek nincs helyi vetélytársuk, és „csak” az országos adókkal kell konkurálniuk, illetve olyan régi, bejáratott rádiók (vagy Rádió 1-es reinkarnációjuk), amelyek hosszú évek, nem ritkán évtizedek óta mélyen beágyazódtak a helyi köztudatba.
Figyelemre méltó, hogy a megyei jogú városok top10-es listájából az összes adó meghaladja a 20%-os napi hallgatottságot.
Rádió neve | Hallgatottság (ezer fő) |
---|---|
Best FM (Debrecen) | 49 |
Rádió 1 (Debrecen) | 30 |
Rádió 1 (Pécs) | 28 |
Rádió 1 (Szeged) | 27 |
Rádió 1 (Miskolc) | 26 |
Rádió 1 (Kecskemét) | 25 |
Rádió 1 (Győr) | 25 |
Rádió 1 (Székesfehérvár) | 22 |
Rádió M (Miskolc) | 21 |
Rádió 1 (Nyíregyháza) | 21 |
Az elért népesség számossága révén a meghatározott toplisták összetételét erősen befolyásolja az adott település mérete; értelemszerűen nagyobb városból alkalmasint alacsonyabb elérési arányt produkálva is fel lehetett kerülni a listára.
Mindenképp számottevő eredmény, hogy a lista első adója napi 40 ezer feletti hallgatói szint környékén alakul.