SK/33359-21/2017. számú határozat a DIGI Távközlési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által az NKM Áramhálózati Kft.-vel szemben indított jogvitás eljárásban

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: „Hatóság”) jogvitás eljárásban eljáró tanácsa (a továbbiakban: „eljáró tanács”) a DIGI Távközlési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak (székhely: 1134 Budapest, Váci út 35.; Cg.01-09-667975; a továbbiakban: „Kérelmező”) a Hatóságnál SK/33359-1/2017. számon iktatott, 2017. október 31. napján érkezett, az NKM Áramhálózati Kft.-vel (székhely: 6724 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 64-66.; Cg.06-09-010805; a továbbiakban: „Kérelmezett”) szemben benyújtott kérelmére (a továbbiakban: „Kérelem”), SK/33359/2017. számon – hálózatüzemeltetői tulajdonban és üzemeltetés alatt álló fizikai infrastruktúrának nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez történő felhasználása tárgyában – indult jogvitás eljárásban

a) a Kérelmező javára használati jogot alapít a Kérelmezett tulajdonában lévő és általa Gyula járásszékhely város – Ajtósfalva, Szentpálfalva, Máriafalva, Újgyula, Németváros, Göndöcskert, Újváros, Nagyrománváros, Kisrománváros, Kisváros, Magyar Város, Csigakert, Kastélykert, Krinolinkert, Galbácskert, Újvári, Paradicsom és Gyulavári elnevezésű városrészei – közigazgatási területén üzemeltetett, 0,4 kV – 20 kV oszlopsoron, illetve az ezen oszlopsorral érintett nyomvonalon (a továbbiakban: „Fizikai infrastruktúra”). A használati jog alapján a Kérelmező az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 80/a. pontja szerinti nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítése céljából jogosult a Fizikai infrastruktúrát használni. E használat joga alapján a Kérelmező jogosult helyhez kötött nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatának kiépítése érdekében a jelen határozat rendelkező rész b) pontja szerinti elektronikus hírközlési építményét a Fizikai infrastruktúrán létesíteni, azt eltávolítani, átépíteni, továbbá a Fizikai infrastruktúrán kiépített hálózatot fenntartani, üzemeltetni, illetve ezen tevékenységhez szükséges mértékben a Fizikai infrastruktúrát igénybe venni. A Kérelmezőnek a Fizikai infrastruktúrára vonatkozó használati joga egyéb célra, illetve egyéb hasznosítási módra nem terjed ki.

b) A Kérelmező a Fizikai infrastruktúrára vonatkozó használati joga alapján a jelen határozat rendelkező rész a) pontjában meghatározott településrészeken található kérelmezetti Fizikai infrastruktúra harmadik hírközlési síkján jogosult optikai kábeleit és szerelvényeit elhelyezni, amelyeket a Fizikai infrastruktúra elemeit képező oszlopokra, a Kérelmezett gyakorlatában elfogadott technológiák szerinti szerelvényekkel jogosult felerősíteni. E körben a Kérelmező köteles saját elektronikus hírközlő hálózatának kiépítése (a tervezés megkezdésétől a kivitelezést lezáró átadás-átvételi eljárásig), üzemeltetése és karbantartása során – a Kérelmezettel és a Fizikai infrastruktúrát használó vagy arra a Kérelmezett által kiadott elvi engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltatókkal (a továbbiakban együttesen: „a Fizikai infrastruktúrával érintett szolgáltatók”) együttműködve, az irányadó jogszabályokban, szakmai, foglalkozási szabályokban, az irányadó műszaki szabványokban, továbbá az elkészítendő erős- és gyengeáramú tervdokumentációban foglaltakat maradéktalanul megtartani.

c) A Kérelmező köteles a Fizikai infrastruktúrára vonatkozó használati jog gyakorlásához kapcsolódó munkálatok, így különösen a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatának kiépítésével járó munkálatok befejeztével az elektronikus hírközlési építmény környezete eredeti állapotának helyreállítását saját költségén haladéktalanul elvégezni.

Az eljáró tanács a Kérelmező Kérelmének a Fizikai infrastruktúra fentiek szerinti használatáért fizetendő hozzáférési díj megállapítására és a költségek viselésére vonatkozó pontját

elutasítja.

A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az a közléssel jogerőssé válik.

Az eljáró tanács határozatával szemben közigazgatási per kezdeményezhető. A Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevelet a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell az eljáró tanácshoz benyújtani. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevelet az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások részletes szabályairól szóló 2015. évi. CCXXII. törvény (a továbbiakban: „E-ügyintézési tv.”) 9. § (1) bekezdése szerinti felperes és jogi képviselő kizárólag elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott módon terjesztheti elő.

A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.