A tegnap és a holnap filmművészeti értékei találkoztak Kecskeméten

A médiatudatosság kortárs értelmezéséről, a szabályozás aktuális kérdéseiről, valamint az animációs filmek értékteremtő szerepéről értekezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiatudatossági konferenciája a 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF). A hírös város filmszemléjén az NMHH idén is Bálint Ágnes-díjjal ismert el egy értékes, maradandó üzenetet hordozó pályaművet.

Kollarik Tamás

Egy értékkonzervatív cselekvő mindig arra törekszik, hogy a múlt értékeit a jelenben kösse össze a jövővel, ennek kiváló példája az NMHH és a 17. KAFF közös csütörtöki konferenciája - jelentette ki a filmfesztiválon Kollarik Tamás. A médiahatóság elnöki főtanácsadója rámutatott: ami számunkra új, az lehet, hogy a felnövő generációknak már a hagyományt jelenti, ez pedig nagy felelősséget ró a szülőkre is.

A konferencián Mikulás Ferenc emlékeztetett, hogy a Magyar népmesék-sorozatot harminc éve kezdték el gyártani, és napjainkban is folytatják, mert hatalmas a nézettsége az egész világon. A Kecskemétfilm Kft. alapító-igazgatója úgy fogalmazott: elgondolkodtató, hogy külföldön elsősorban nem a gyermekek, hanem a fiatal felnőttek nézik a sorozatot. Az angol nyelvű változatnak az Egyesült Államok után Indiában és a Fülöp-szigeteken van a legtöbb nézője – tette hozzá a Kossuth-díjas filmproducer.

A médiatudatosság nem egyszer megszerzett tudás, hanem gondolkodásmód, amit folyamatosan fejleszteni kell. Az eligazodásunkat segítő rendszerek, például a mesterséges intelligenciát (MI) felismerő rendszerek fejlesztése fontos, de önmagában nem elég – erről már Papp János Tamás beszélt a szimpóziumon. Az NMHH kutatási szakértője kiemelten fontosnak nevezte a kritikus gondolkodásmód fejlesztését, rámutatva, hogy azt minél fiatalabb korosztályban, minél képzettebb oktatókkal kell elkezdeni.

Mayer Endre az NMHH friss pilot kutatási eredményeit ismertetve elmondta, hogy a megkérdezett mintegy ezerkétszáz 13-16 éves 98 százaléka már hallott az MI-ről, több mint 77 százalékuk pedig ki is próbált már valamilyen MI-alapú programot. Az NMHH gyermekvédelmi főosztályvezető-helyettese rámutatott, hogy a fiatalok legjellemzőbb MI-vel kapcsolatos érzései a kíváncsiság, a bizonytalanság, valamint az érdeklődés.

Nyakas Levente

Nyakas Levente arról beszélt, hogy az online életkor-ellenőrzésre különböző módszerek vannak, ilyen például az algoritmus- és MI-támogatott becslés, a szülői hitelesítés, valamint a hivatalos iraton keresztüli azonosítás. Az NMHH Médiatudományi Intézet (MTMI) vezetője emlékeztetett, hogy a szolgáltatóknak évente át kell tekinteniük a gyermekek védelmére vonatkozó tevékenységüket, és jelenteniük kell a kockázatokat.

Az előadások után Mádl András, az NMHH műsorfigyelő és -elemző igazgatója, Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda vezetője, Andrasev Nadja animációsfilm-rendező, valamint Kollarik Tamás hatósági szemmel vizsgálták meg a tartalommegjelenés, a tartalomtámogatás és a korhatárbesorolások aktuális kérdéseit. A kerekasztal-beszélgetést Gorka-Focht Máté, a MOME oktatója moderálta, a résztvevők pedig arra is kitértek, mit láthatnak a gyermekek, és mi az, amit érdemes látniuk.

A rendezvényen „A magyar animációoktatás jövője - Kihívások és fejlődési irányok” címmel bemutatkozott Kollarik Tamás, Petri Zsolt és Cseporán Zsolt új könyve is. A Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével készült kötet nemcsak az animációoktatás intézményi és jogi hátterét mutatja be, hanem korunk kihívásaira reflektáló javaslatokat is kínál a jövő szakembereinek.

A legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter érdemelte ki a Magyar népmesék - A királyfi meg a három cimborája című epizódjáért

A 17. KAFF nagydíját Tőkés Anna vehette át „Az utolsó dobás” című filmjéért, míg a médiahatóság által felajánlott különdíjat, a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter érdemelte ki a Magyar népmesék „A királyfi meg a három cimborája” című epizódjáért. A szakmai zsűri kiemelte, hogy a kitüntetett népmese képes volt nemes hagyományokat innovatív módon megújítani, ami az egyik legnehezebb művészi feladat.

Az esemény díjátadóján az NMHH elnöke üzenetben köszöntötte a filmfesztivál résztvevőit. Koltay András írásában Mikulás Ferenc munkásságát méltatva rámutatott, hogy a képalkotásban és a történetmesélésben rejlő lehetőségek manapság példátlan ütemben bővülnek. A médiahatóság vezetője kiemelte, hogy a hazai alkotók különösen szerencsések, hiszen ezzel párhuzamosan a Kecskemétfilm Kft. kivételesen gazdag hagyományaira is támaszkodhatnak.

kapcsolódó témaMádl Andráskapcsolódó témaNyakas Levente (Médiatudományi Intézet)kapcsolódó témaKollarik Tamás

A tegnap és a holnap filmművészeti értékei találkoztak Kecskeméten Galéria

1.jpg
Mikulás Ferenc
Mikulás Ferenc
Kollarik Tamás
Kollarik Tamás
4.jpg
Papp János Tamás
Papp János Tamás
Mayer Endre
Mayer Endre
Nyakas Levente
Nyakas Levente
Kerekasztal-beszélgetés a tartalommegjelenés, a tartalomtámogatás és a korhatárbesorolások aktuális kérdéseiről
Kerekasztal-beszélgetés a tartalommegjelenés, a tartalomtámogatás és a korhatárbesorolások aktuális kérdéseiről
"A magyar animációoktatás jövője - Kihívások és fejlődési irányok" címmel bemutatkozott Kollarik Tamás, Petri Zsolt és Cseporán Zsolt új könyve
"A magyar animációoktatás jövője - Kihívások és fejlődési irányok" címmel bemutatkozott Kollarik Tamás, Petri Zsolt és Cseporán Zsolt új könyve
A legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter érdemelte ki a Magyar népmesék - A királyfi meg a három cimborája című epizódjáért
A legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter érdemelte ki a Magyar népmesék - A királyfi meg a három cimborája című epizódjáért