A dezinformáció terjedése a közösségi média innovációja
Az internet alapjaiban formálta át a kommunikáció nyilvános terét azáltal, hogy manapság bárki megszólíthat akár nagyobb tömegeket is. Bizonyos értelemben demokratikusabb helyzet alakult ki, azonban a nyilvános megszólalás korábban soha nem látott mértékű lehetősége veszélyeket is hordoz magában, hiszen a sok beszéd sok kárt is okozhat – figyelmeztetett nyitóbeszédében dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete által az egyetem Ludovika Campusán immár negyedik alkalommal megrendezett Society of Internet Platforms című konferencián, június 26-án.
Koltay András, az NMHH elnöke
Az elnöki köszöntőben elhangzottak előrevetítették mindazokat a kérdésfeltevéseket, amelyeket a konferencia előadói – Európa és az Egyesült Államok kiemelkedő szakértői és elismert tudósai – bővebben is kifejtettek.
„Az elmúlt évtizedek során az internetes szolgáltatók – elsősorban a közösségimédia-felületek, a videómegosztó platformok és keresőmotorok – alapvetően alakították át az online kommunikációt, központi szereplőkké válva az információáramlásban és az emberi társas interakciókban. Ezek a platformok életünk számos fontos területén ma már nélkülözhetetlenek” – mondta dr. Koltay András, hozzátéve: ez a központi szerep azonban világszerte egyre több bonyolult társadalmi és szabályozási kérdést vet fel, hiszen az online platformok közvetlenül befolyásolják a felhasználók beszédét és ezáltal a szólásszabadságát is. Az online platformok saját szabályokat alkotnak, amelyek alapján rutinjelleggel törlik vagy eltávolítják a felületeikről a tartalmakat, ami hatással van az információáramlásra. Ez a magánszabályozás pedig egyes gondolkodók szerint akár cenzúrának is tekinthető.
Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet igazgatója
A konferencia visszatérő témája volt az online platformok európai szabályozása, ezen belül is a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amely arra törekszik, hogy kiegyensúlyozza a platformok és felhasználók között kialakult egyenlőtlenséget. A DSA értéke, hogy olyan eljárási garanciákat tartalmaz, amelyek jogorvoslati lehetőséget teremtenek a felhasználók számára, még ha azok nem is a kellő erősségűek.
A szimpózium előadói kiemelten foglalkoztak a dezinformáció kérdéskörével, az internet ugyanis megsokszorozta a hamis információk terjesztésének lehetőségét. A szándékosan terjesztett hazugságok elleni jogi fellépés pedig szinte esélytelen a közösségi média működési sajátosságai miatt, és azért is, mert a platformok akár érdekeltek is lehetnek a dezinformáció terjedésében. A hamis hírek továbbadása ugyanis növelheti a felhasználók aktivitását és ezáltal a platformok bevételeit is. „A dezinformáció terjedése a social média innovációja” – fogalmazta meg találóan Peter Coe, a Birminghami Egyetem jogi karának docense. Ne legyenek illúzióink: a jogi szabályozás nem elégséges eszköze a dezinformáció elleni küzdelemnek.
Negyedik alkalommal rendezték meg a Society of Internet Platforms című konferenciát
Az álhírek terjedése mellett a mesterséges intelligencia térnyerése okozza a legnagyobb fejtörést a jogalkotóknak. Közismert, hogy az AI-rendszerek trenírozásához rengeteg adatra van szükség. „Az adat a 21. század olaja” – summázta a jelenséget az európai adatstratégiával foglalkozó előadásában Andreas Wiebe, a Göttingeni Egyetem professzora.
Mivel az USA és az Európai Unió eltérő filozófiával közelíti meg ezeket a problémaköröket, a konferencia külön szekciót szentelt a transzatlanti megoldások vizsgálatának.