Az elmúlt évszázadban a kvantumfizika eredményei alapjaiban formálták át a hírközlést: például a tranzisztor, a mikroprocesszor vagy az optikai szálas adatátvitel nélkül ma nem léteznének modern hálózataink. A második kvantumforradalom küszöbén állunk, amelynek egyik legfontosabb területe a kvantumkommunikáció.

A kvantumszámítógépek gyártási és kutatási folyamatok felgyorsításában hozhatnak eredményt, például a gyógyszerkutatás területén, de a kvantumszenzorok az általunk ismert műholdas navigációt is forradalmasíthatják. Emellett a mindennapi kommunikációnk biztonságát is növelhetik a hírközlési hálózatokban megjelenő kvantumtitkosított összeköttetések, magasabb szintű adatvédelmet biztosítva – hangzott el az NMHH szerdai konferenciáján.

Lapsánszky András, a hatóság hírközlési elnökhelyettese 

Az eseményen Lapsánszky András, a hatóság hírközlési elnökhelyettese elmondta: „Az NMHH aktívan vizsgálja a kvantumkommunikációs technológiák lehetőségeit, a hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat érintő hatásait. Ez a meglévő hálózatokhoz való illesztés lehetőségeinek feltárását, a mérési és ellenőrzési módszerek tanulmányozását, valamint a hírközlést érintő szabályozási keretek vizsgálatát jelenti.”

A kvantumtechnológiák hatása számos szektorban érezhető lesz. Az iparban és a közlekedésben a kvantumszenzorok a gyártási hibák legkisebb jeleit is képesek kimutatni, a kvantumiránytű a globális műholdas navigációs rendszer (GNNS) nélkül is pontos navigációt biztosít, míg a kvantum lézer-alapú távérzékelési technológia (LiDAR) hozzájárul az önvezető járművek jelenleginél biztonságosabb működéséhez. A mindennapi biztonság területén a kvantumkriptográfia védi majd a banki tranzakciókat és a személyes adatokat, a kvantumszenzorok pedig korai figyelmeztetést adhatnak földrengésekre vagy gázszivárgásokra.

Vári Péter, az NMHH Infokommunikációs Erőforrások főigazgató-helyettese

„A cél az, hogy Magyarországot ne érje felkészületlenül a kvantumkor, és a hírközlési infrastruktúra a jövőben még magasabb szintű biztonságot nyújtson a felhasználóknak” – tette hozzá Vári Péter, az NMHH Infokommunikációs Erőforrások főigazgató-helyettese.

Nemzetközi szinten a kvantumtechnológia fejlesztése ma már geopolitikai versenyt is jelent, így az Egyesült Államok, Kína és más nagyhatalmak mellett Európa is saját stratégiát alkotott: a Quantum Europe 2030-ra globális vezető szerepet szán a kontinensnek, ennek részeként épül a földi és műholdas kvantumhálózat, amely a kontinens digitális szuverenitását és biztonságát szolgálja.

• _{Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója}
• _{Lapsánszky András, a hatóság hírközlési elnökhelyettese}
• 
• _{Vári Péter, az NMHH Infokommunikációs Erőforrások főigazgató-helyettese}
• 
• 
• _{Kovács Dóra Borbála, az NMHH műszaki elemzője}