A női műsorvezetőktől mást fogadnak el a hallgatók, mint a férfiaktól
A hazai rádiózás női ikonjaival folytatódik a „Rádió 100” podcast
A közösségi média évről évre rontja a hazai közbeszéd állapotát, ami a hallgatói kritikák minőségén is érzékelhető – egyebek mellett erről beszéltek a „Rádió 100” podcastsorozat tizenötödik epizódjának vendégei. Vágó Piros, Pordán Petra és Balázsy Panna az adásban felidézték műsorvezetői pályájuk fordulópontjait, összevetették a televíziós és rádiós műsorvezetés előnyeit és kihívásait, de a rádiózás és a podcastok jövőjéről is megosztották gondolataikat.
A három rádiós ikon ma már széleskörű népszerűséget élvez az éterben, de annak idején mindegyikük különböző utakon került mikrofon mögé. Vágó Piros eleinte televíziós bemondónő szeretett volna lenni, de végül rádiós karrierbe kezdett egy Szentendrén újonnan indult csatornánál, majd újabb és újabb kereskedelmi rádióknál kapott lehetőséget. A Retro Rádió műsorvezetője hozzátette: ideális időszakban kezdte a pályát, sokszor az események vitték magukkal a karrierútján.
Pordán Petrát a Szegedi Egyetem bölcsészkarán, B. Tóth László óráin ragadta magával a rádióstúdió hangulata, majd a tatabányai Radír Rádiónál tanult bele igazán a szakmába. A Sláger FM műsorvezetője rámutatott: egy kisebb vidéki rádiónál a munkafolyamat minden részét az alapoktól kell elsajátítani, ezzel azonban olyan sokrétű tapasztalatot lehet szerezni, amire egy nagyobb, országos rádiónál nem biztos, hogy van lehetőség.
A napjainkban a Manna FM-en hallható Balázsy Panna annak idején az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatai, valamint korábbi gyermekszínészi tevékenysége nyomán kapott meghívást a Danubius „Szombat esti extázis” című műsorába, de a közönség nem sokkal később tévésként is megismerhette. Kalmár Tibor, a podcast házigazdája felidézte, hogy a kilencvenes évek végén a kereskedelmi televíziók képernyőire gyakran az addigra már kiforrott piaci rádiókból érkeztek műsorvezetők. Balázsy Panna ennek kapcsán megjegyezte: ha valaki rádiósként kezd tévézni, annak általában kevésbé kifejező a testbeszéde, pedig a képernyőn erre is figyelni kell.
A vendégek elmondták: a televíziós és a rádiós műsorvezetésnek is vannak könnyebbségei és nehézségei. A képernyőn nem elég a megfelelő beszéd, hiszen a testtartásra, a mimikára és az egyes mozdulatokra is folyamatosan oda kell figyelni – emlékeztetett Pordán Petra. Balázsy Panna ugyanakkor rámutatott, hogy a televízióban a gesztikuláció lehetőségével több kifejezőeszköz áll a műsorvezető rendelkezésére. Hozzátette: ha ezeket valaki jól tudja használni, annak előnyösebb lehet a tévés szerep.
Kalmár Tibor azon felvetésére, hogy miért lehet elvétve hallani kizárólag hölgyek vezette reggeli műsorokat a hazai rádiókban, a vendégek egybehangzóan úgy nyilatkoztak: egy műsort jobbá tesz, ha abban mindkét nem képviselteti magát. Vágó Piros arra is rámutatott, hogy még mindig nagyon mást fogadnak el a hallgatók a nőktől, mint a férfiaktól. Pordán Petra hozzátette: a humoros megszólalásokat a legtöbben még mindig inkább az erősebbik nemtől hallják szívesebben.
A podcast házigazdája arról is kérdezte a vendégeket, hogy miképpen birkóznak meg a kritikus hangokkal. Vágó Piros megvallotta: van, hogy napokig hordoz egy-egy beszólást még akkor is, ha azt nem érzi jogosnak. A napjainkban már online is megjelenő hallgatói visszajelzések kapcsán Pordán Petra elmondta: mióta a közösségi médiafelületeken bárki bárkinek bármit kommentelhet, az emberek sajnos ezt meg is teszik – bele sem gondolva abba, hogy mennyire bántó lehet az, amit írnak. Vágó Piros hozzátette: az idő múlásával a közbeszéd állapota egyre rosszabb. Balázsy Panna rámutatott, hogy mindezek ellenére a támogató üzenetek és szeretetteljes szavak túlsúlya sokat segít a műsorvezetőknek a mindennapokban.
A rádiózás jövőjéről a vendégek egyöntetűen pozitívan nyilatkoztak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmekhez fűződően Vágó Piros úgy fogalmazott: az érzelem annyira fontos része a rádiósok munkájának, hogy még egy nagyon szépen beszélő MI-műsorvezető sem válthatja ki abban az emberi hangot.
Balázsy Panna örömmel látja a podcastek egyre növekvő népszerűségét. A műsorvezető rámutatott, hogy a műfaj kötetlenebb formátuma ellenére rádióképes, példaként említve saját gyártású, „Panna, csajok, satöbbi” című internetes műsorát, amelyet a Manna FM-ről is ismerhetnek a rádióhallgatók. A podcast mindeközben elképesztő szabadságot ad, mert éppen annyi ideig lehet benne egy témáról beszélgetni, amennyit érdemes – fogalmazott.
Pordán Petra a rádiózás jövőjével kapcsolatban kiemelte: a rádióban hallható beszélgetős műsorokra mindig lesz igény. Felidézte: a Covid idején is látható volt, hogy a hallgatók gyorsan rákaptak a reggeli műsorokra, hiszen így már a nap kezdetén friss információkat kaphattak. A Sláger FM műsorvezetője úgy fogalmazott: szükségük van az embereknek beszélgetésekre, de mindenki abban a formában szereti ezt megkapni, ami a napi rutinjába belefér.
A „Rádió 100” a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének (RAME) jubileumi podcastsorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A műsor húsz epizódon keresztül, sztárvendégekkel és ismert rádiós személyiségekkel idézi fel a százéves hazai rádiózás jelentős eseményeit – különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás történetére.
A sorozat támogatója és szakmai partnere a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáján hetente jelennek meg a műsor új epizódjai.