Az alábbiakban a döntés rendelkező része olvasható. A teljes, indokolással is ellátott változat PDF-dokumentumként tölthető le a lap alján.

Ügyiratszám: PS/18382-18/2025.
Tárgy: Piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása (18/2003. piac)
Ügyintéző: Baracsi Krisztina

Határozat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) az „Országos földfelszíni analóg rádió műsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piaca” elnevezésű piac azonosítására, az érintett piacon fennálló verseny hatékonyságának elemzésére, az érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára jogszabályban meghatározott kötelezettség előírására hivatalból indított eljárás során

megállapította,

hogy a következő piac továbbra is érintett piacként azonosítható:

Országos földfelszíni analóg rádió műsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piaca Magyarország területén.

Az Elnök ezen érintett piacon a fennálló verseny hatékonyságát elemezte és jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosította az alábbi szolgáltatót:

4iG Műsorszóró Infrastruktúra Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1121 Budapest, Csíz u. 2-8., cégjegyzékszám: 01-09-436756, a továbbiakban: 4iG Műsorszóró).

Az Elnök az érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra (a továbbiakban: Kötelezett Szolgáltató) a jelen határozatban (a továbbiakban jelen határozat vagy Határozat) az alábbi kötelezettségeket határozta meg:

I.

A) Az Elnök a Kötelezett Szolgáltatóra a PC/31223-26/2019.számú határozatban kirótt, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 102. § szerinti „átláthatóság” kötelezettséget az alábbiak szerint módosítja:

A Kötelezett Szolgáltató köteles az országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó feltételeit - az alkalmazott díjak kivételével - jelen határozat közlésétől számított 15 napon belül internetes honlapján nyilvánosságra hozni. Az alkalmazott díjakat a Kötelezett Szolgáltató az Elnök jelen határozat rendelkező rész I. C) pontjában foglalt eljárásában meghozott határozatának közlését követő 5 napon belül köteles internetes honlapján a szolgáltatásnyújtási feltételek között nyilvánosságra hozni. A szolgáltatásnyújtási feltételek későbbi változása esetén a Kötelezett Szolgáltató a módosított feltételeket azok hatályba lépését megelőzően legalább 30 nappal köteles internetes honlapján nyilvánosságra hozni.

A szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételeknek legalább a következőket tartalmaznia kell:

1. A használt definíciókat, az alkalmazott rövidítéseket és azok feloldását;
2. A szolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit, a szolgáltatás igénybevételének esetleges időbeli és földrajzi korlátait;
3. A szolgáltatás alapját képező műszaki infrastruktúra kialakítási megoldásait és a szolgáltatás minőségi értékeit;
4. A szolgáltatás korlátozásának, a szolgáltatás minőségi vagy más jellemzői csökkentésének az eseteit és feltételeit;
5. A felek közötti együttműködés szabályait a felek közötti kapcsolattartás, az információnyújtás, a titoktartás tekintetében;
6. A felek közötti együttműködés szabályait a Jogosult Szolgáltató ajánlattétele, a hálózati szerződés megkötése, a hálózati szerződés módosítása, a hálózati szerződés teljesítése és a hálózati szerződés megszűnése során;
7. A szerződés megkötéséhez szükséges, annak feltételét képező igénybevételi (Jogosult Szolgáltató ajánlatételéhez szükséges) adatok listáját;
8. A szerződés módosításának eseteit, feltételeit;
9. Szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit;
10. A szerződés megszűnésének eseteit és feltételeit;
11. A szolgáltatással kapcsolatos elszámolás módját (számlázás, fizetés), az alkalmazott díjazási elveket és a jelen határozat rendelkező rész I. D. pontjában előírt szolgáltatás díjait a jelen határozat rendelkező rész I. C pontjában foglaltakkal összhangban;
12. A szolgáltatás szünetelésének eseteit, a díjfizetéshez kötött szünetelés eseteit és az ezen esetekben fizetendő díj mértékét.

A Kötelezett Szolgáltató köteles az országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó feltételeit úgy nyilvánosságra hozni, hogy ezen információk a Kötelezett Szolgáltató nyitó honlapjáról legfeljebb két egyértelmű menüpont lépésben elérhetők legyenek. A Kötelezett Szolgáltató továbbá köteles az így meghatározott internetes azonosító címét (URL) legkésőbb a szolgáltatásnyújtási feltételek első közzétételével egy időben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) elektronikus levélben bejelenteni, az atlathatosag@nmhh.hu elektronikus levélcímre történő megküldéssel. A Kötelezett Szolgáltató köteles az URL cím változása esetén a változást követő 3 napon belül az aktuális URL címet a fenti e-mail címre megküldeni.

A Kötelezett Szolgáltató köteles az országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás nagykereskedelmi szolgáltatásra vonatkozó, országos földfelszíni műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vállalkozásokkal megkötött szerződések másolatát a szerződések megkötését vagy módosítását követő 8 napon belül benyújtani a Hatóság számára.

A jelen pontban kiszabott átláthatóság kötelezettség a Kötelezett Szolgáltatót a jelen határozat közlését követő naptól terheli, ezzel egyidejűleg a PC/31223-26/2019. számú határozattal előírt „átláthatóság” kötelezettség hatályát veszti.

B) Az Elnök a Kötelezett Szolgáltatóra a PC/31223-26/2019. számú határozatban kirótt, az Eht. 104. § szerinti „egyenlő elbánás” kötelezettséget az alábbiak szerint módosítja

Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettsége teljesítése során a Kötelezett Szolgáltató nem tehet különbséget az általa nyújtott „Országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás” nagykereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában:

• lényegét tekintve azonos körülmények között nyújtott szolgáltatások vonatkozásában;
• lényegét tekintve azonos országos földfelszíni analóg rádió műsorszórási szolgáltatást igénybe vevő országos földfelszíni analóg rádió műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vállalkozás vonatkozásában;
• a szolgáltatás lényeges feltételei tekintetében.

A szolgáltatás lényeges feltételeinek különösen a jelen határozat rendelkező részének I. A) pontban felsorolt, kötelezően nyilvánosságra hozandó feltételek minősülnek.

Jelen pontban kiszabott egyenlő elbánás kötelezettség a Kötelezett Szolgáltatót jelen határozat közlését követő naptól terheli, ezzel egyidejűleg a PC/31223-26/2019. számú határozattal előírt „egyenlő elbánás” kötelezettség hatályát veszti.

C) Az Elnök a Kötelezett Szolgáltatóra a PC/31223-26/2019 számú határozatban kirótt, majd a PS/28744-17/2022. számú határozatban módosított, az Eht. 108. § szerinti „árszabályozással és költségelszámolással kapcsolatos” kötelezettséget az alábbiak szerint módosítja:

A Kötelezett Szolgáltató a jelen határozat rendelkező részének I.D) pontjában előírt országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás nagykereskedelmi szolgáltatást költségalapú díjakon köteles nyújtani. A szolgáltatásra vonatkozó költségalapú díjakat jelen határozat rendelkező részének I. számú mellékletében (a továbbiakban: I. számú melléklet) meghatározott tartalommal és az ott leírtak szerint az FDC költségszámítási módszertan alkalmazásával köteles kialakítani.

A Kötelezett Szolgáltató a költségalapú díjakat a lezárt 2025-ös pénzügyi év adatai alapján, a számvitelről szóló törvény szerinti, a 2025-ös pénzügyi évről készült éves beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül köteles az Elnökhöz jóváhagyás végett benyújtani. A Kötelezett Szolgáltató köteles alátámasztani, bizonyítani az Elnök számára, hogy az általa kiszámított díjak költségalapúak, és azokat az I. számú mellékletben meghatározott költségszámítási módszertan szerint alakította ki.

Amennyiben a Kötelezett Szolgáltató költségalapú díjai megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, az Elnök jóváhagyja azokat.

Amennyiben a Kötelezett Szolgáltató nem nyújtja be az Elnökhöz költségalapú díjait, vagy a benyújtott kérelem hiányos, nem bírálható el, és az Elnök által elrendelt hiánypótlás sem vezetett eredményre, továbbá, ha a Kötelezett Szolgáltató által kialakított díj nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, az Elnök a Kötelezett Szolgáltató által alkalmazandó díjak tekintetében az Eht. 108. § (5) bekezdésben foglaltak szerint dönt.

A jelen pontban kiszabott költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége kötelezettség azon részkötelezettsége, miszerint a Kötelezett Szolgáltató az I. számú mellékletben meghatározott költségszámítási módszertan szerint kialakított költségalapú díjakat köteles az Elnökhöz jóváhagyás végett benyújtani, jelen határozat közlését követő napon lép hatályba.

Az Elnök által jóváhagyott vagy megállapított díjak a Kötelezett Szolgáltató által benyújtott díjak jóváhagyása vagy az alkalmazandó díjak megállapítása iránti eljárásban hozott érdemi döntésben maghatározott időponttól alkalmazandók azzal, hogy a Kötelezett Szolgáltató ezen időpontig a PS/7253-3/2023. számú határozatával jóváhagyott díjakat köteles alkalmazni (a költségalapúság kötelezettség díjak alkalmazására vonatkozó részkötelezettsége).

D) Az Elnök a Kötelezett Szolgáltatóra a PC/31223-26/2019. számú határozatban kirótt, az Eht. 106. § szerinti „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettséget az alábbiak szerint módosítja:

A Kötelezett Szolgáltató köteles az országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtására, valamint a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a kapcsolódó közös eszközhasználat biztosítására a honlapján nyilvánosságra hozott szerződési feltételeinek megfelelően, országos földfelszíni analóg műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatók számára, erre vonatkozó igény esetén, illetve köteles a szerződés megkötésére arra irányuló kezdeményezés (ajánlat) esetén.

A jelen határozattal módosított „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettség jelen határozat közlését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a PC/31223-26/2019. számú határozattal előírt „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos” kötelezettség hatályát veszti.

II.

Amennyiben jelen határozat jogerőre emelkedését követően a Kötelezett Szolgáltató tekintetében jogutódlás következik be, akkor a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja(i) lép(nek), és a jogelődre jelen határozatban megállapított kötelezettségek ezen jogutódo(ka)t terhelik.

Egyetemes (általános) jogutódlás esetén a jogelődöt jelen határozat alapján terhelő valamennyi kötelezettség annak a jelen határozatban meghatározott céljához, jellegéhez és tartalmához igazodva terheli a jogutódlással létrejött szolgáltató(ka)t.

Ha a jogutódlással járó szervezeti változás a jogok és kötelezettségek részleges átszállásával valósul meg (szinguláris jogutódlás), akkor a jogelődöt jelen határozat alapján terhelő valamennyi kötelezettség annak a jelen határozatban meghatározott céljához, jellegéhez és tartalmához igazodva terheli az(oka)t a jogutód szolgáltató(ka)t, amelye(ke)t a jogelőd a szervezeti változással összefüggően hozott döntéseiben a kötelezettség(ek) tekintetében jogutódként meghatározott, ha pedig a jogelőd erről nem rendelkezett, akkor az a fentiek szerint a jogutódokat egyetemlegesen terheli.

Amennyiben jelen határozatban jelentős piaci erejűként azonosított Kötelezett Szolgáltató a tevékenysége végzésének feltételeit a felek akaratelhatározása alapján harmadik személy szolgáltató(k)ra átruházza (ügyleti jogutódlás), úgy e harmadik szolgáltató(k) a korábbi Kötelezett Szolgáltató jogutódjának minősül(nek), és terheli az(oka)t a jogelőd szolgáltatót terhelő valamennyi kötelezettség, a jelen határozatban meghatározott tartalommal.

Az Elnök határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Az Elnök határozatával szemben közigazgatási per kezdeményezhető, a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevelet a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell az Elnökhöz benyújtani. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevelet a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogi képviselő kizárólag elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott módon terjesztheti elő.

A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására halasztó hatálya nincs. Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság PS/18382-4/2025. számú határozat rendelkező részének I. számú melléklete

A jelen határozat rendelkező rész I.C. pontjában kirótt árszabályozással és költségelszámolással kapcsolatos kötelezettség keretében előírt FDC költségszámítási módszertanra vonatkozó előírások

A Kötelezett Szolgáltató a jelen határozatban kirótt, az Eht. 108. § szerinti „árszabályozással és költségelszámolással kapcsolatos” kötelezettség keretében az országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás nyújtására vonatkozó szerződések alapján kért ellenértékre vonatkozóan előírt költségalapú díjakat a jelen mellékletben meghatározott FDC költségszámítási módszer alkalmazásával köteles kialakítani.

1. Értelmező rendelkezések

A jelen melléklet alkalmazásában:

1. Bemenő adat: a modellben használatos mindazon értékek, amelyek a vállalkozás működésére és a modellezett szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos gazdálkodási tevékenységre jellemzőek. Ezek csak azonos időszakra vonatkozó, közvetlen értékek lehetnek.
2. Bruttó könyv szerinti érték (Gross Book Value, GBV): a jelen határozat alkalmazásában az eszköz bekerülési értékét jelöli.
3. Hálózati elem: az elektronikus hírközlési hálózat (költségfelosztás céljára kialakított) részegysége, amit a hálózat egy vagy több rétegében a szolgáltatás biztosításához igénybe vett eszközök csoportja határoz meg.
4. Homogén költségkategória (homogenous cost category, HCC): olyan, azonos jellegű költségeket összesítő költségcsoport, amelynek összetevői:
   1. ugyanolyan költségmeghatározó tényezővel rendelkeznek,
   2. ugyanolyan ártendenciáknak (azaz az adott költségcsoporthoz kötődő eszközök, illetve egyéb összetevők ára a vizsgált időszak alatt ugyanolyan mértékben változik) vannak kitéve és
   3. a költségek és a költségmeghatározó tényező viszonya ugyanolyan költségfüggvénnyel írható le.
5. Költség-mennyiség függvények (Cost-Volume Relationship, CVR): egyedi költségmeghatározó tényezőkhöz kapcsolódó függvények, amelyek kifejezik a költségmeghatározó tényező és költségvolumen közötti összefüggést.
6. Költségmeghatározó tényező: egy adott költség alakulását befolyásoló tényező, amelynek mennyiségi változása és az általa meghatározott költségtömeg változása között függvényszerű kapcsolat (költség-mennyiség függvény) létesíthető.
7. Költségszámítási modell: költségszámítási módszer és az annak alkalmazására létrehozott számítástechnikai megoldás.
8. Múltbeli költségelszámolás (Historic Cost Accounting, HCA): a költségek és ráfordítások múltbeli lekönyvelt értéken történő számításba vétele.
9. Működő tőke (Working Capital, WC): a forgóeszközök értéke növelve az aktív időbeli elhatárolásokkal, csökkentve a rövid lejáratú kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások és a céltartalékok együttes összegével. A rövidlejáratú kötelezettségek között nem kell figyelembe venni a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részleteként szerepeltetett összeget és a halasztott kamatfizetési kötelezettséget.
10. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádiós, illetve audiovizuális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített − az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével − rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz. Műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is.
11. Műsorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.
12. Nettó könyv szerinti érték (Net Book Value, NBV): a bruttó könyv szerinti érték kumulált amortizációval csökkentett értéke.
13. Paraméter: a modellben használatos mindazon értékek, amelyek a modellezett szolgáltatás költségeinek kiszámításához szükségesek, de nem a vállalkozásból eredő értékek. (Ilyenek lehetnek pl. a makrogazdasági mutatók, feltételezésen alapuló vagy választható értékek, vagy a vállalkozás működéséhez leginkább illeszkedő értékbesorolások stb.)
14. Súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted Average Cost of Capital, WACC): az a minimum kamatláb névérték, amelyet a tőkének ki kell termelnie (az iparági kockázati osztály szerinti korrekciót és a tőkeáttételi szintet, azaz az idegen tőke és saját tőke arány figyelembevételét követően) ahhoz, hogy az iparágban verseny alakuljon ki a tőkebefektetés terén.
15. Tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségszámítási modell készül, azaz az utolsó lezárt pénzügyi év.
16. Tevékenységalapú költségfelosztás (Activity Based Costing, ABC): a szolgáltató ténylegesen felmerült költségeinek a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó, az adott szolgáltató által ténylegesen végzett tevékenységekhez rendelése költségmeghatározó tényezők alapján.
17. Tőkeköltség (Cost of Capital, COC): az egyes szolgáltatások nyújtásához szükséges tőke finanszírozásának költsége, melynek különböző szolgáltatásegységekre jutó részei beépülnek az adott szolgáltatás ellenértékébe. A tőkeköltséget úgy kapjuk meg, ha a súlyozott átlagos tőkeköltséget (Weighted Average Cost of Capital, WACC) megszorozzuk a szabályozás alá vont szolgáltatás nyújtásához használt − üzleti vagy cégérték és értékhelyesbítések nélküli – immateriális javak és tárgyi eszközök éves átlagos nettó könyv szerinti értékével (beleértve a befejezetlen beruházások tárgyévi átlagos eszközértékét is) és a működő tőke éves átlagos értékével, és ezek összegét vesszük.
18. Üzleti tevékenységek: a vállalat üzleti folyamatainak részegységei.
19. Vetítési alap: olyan tényező, amely egy adott homogén költségkategória értékének több hálózati elemhez/üzleti tevékenységhez történő hozzárendeléséhez vagy egy adott hálózati elem/üzleti tevékenység összköltségének több szolgáltatáshoz történő hozzárendeléséhez kapcsolódik és biztosítja az ok-okozati összefüggést. A vetítési alap egyaránt lehet pénzügyi adat és nem pénzügyi adat (naturália) is.

2. Tőkeköltség szorzó

A költségszámítások során alkalmazandó tőkeköltség-szorzó megegyezik a tárgyév december 31. napján a Hatóság honlapján fellelhető, a magyar földfelszíni műsorszóró piacra vonatkozóan utoljára közzétett WACC-szorzóval. A számítások során az adózás előtti nominál WACC értékét kell figyelembe venni.

3. Az FDC-HCA költségszámítási módszertan

1) A költségszámítási módszertan általános követelményei

Az alkalmazandó módszertan előírásainak megfelelően a költségszámításnak a szolgáltatók szokásos működése érdekében felmerült, ténylegesen lekönyvelt költségeken és ráfordításokon kell alapulnia.

A költségszámításnak a Kötelezett Szolgáltató legfrissebb lezárt pénzügyi évére vonatkozó számviteli adataira és az azt alátámasztó analitikus kimutatások adataira kell épülnie.

A költségszámítás alapját a tevékenységalapú költségszámításnak (Activity Based Costing, ABC) kell képeznie.

A költségszámítás kialakítása során figyelembe vett pénzügyi adatoknak, valamint a naturáliákban kifejezett üzemeltetési és forgalmi adatoknak ugyanarra az évre kell vonatkozniuk.

2) A homogén költségkategóriák kialakítására vonatkozó követelmények

A homogén költségkategóriák által felosztandó költségtömegnek meg kell egyeznie az utolsó lezárt pénzügyi évhez kapcsolódó főkönyvi kivonatban szereplő költségek összegével. A jelen melléklet hatálya alá nem tartozó szolgáltatások miatt felmerülő költségek egy erre a célra létrehozott technikai HCC-hez, illetve tevékenységhez rendelhetők.

A Kötelezett Szolgáltatónak a költségfelosztásban az alábbi költségtípusonként szükséges besorolnia a homogén költségkategóriákat:

1. immateriális javak és tárgyi eszközök tőkeköltsége (Assets COC: ACOC);
2. immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési költsége (DEPR);
3. működő tőke (WC) tőkeköltsége (Cost of Working Capital: COWC);
4. működési költségek és ráfordítások (OPEX).

Egy homogén költségkategória a fenti költségfajták közül csak egyet tartalmazhat.

További követelmény, hogy az OPEX személyi jellegű költségei és ráfordításai (OPEX pay) külön költségkategóriá(k)ba kerüljenek, elválasztva az egyéb működési költségektől és ráfordításoktól (OPEX non-pay). Ez utóbbin alapértelmezésben az anyagjellegű ráfordításokat, valamint az egyéb ráfordítások és egyéb bevételek egyenlegét értjük. Amennyiben az egyéb ráfordítások és egyéb bevételek bérjellegű összetevőt is tartalmaznak, azok az OPEX pay költségkategóriákba sorolandóak. Az OPEX költségek aktivált saját teljesítményt nem tartalmazhatnak.

A működő tőke tőkeköltségének alapját a működő tőke év eleji, valamint év végi értékének számtani átlaga (tárgyévi átlag) képezi.

Az immateriális javak és tárgyi eszközök tőkeköltségének számításánál az NBV tárgyévi (év eleji és év végi értékeiből számított) számtani átlagát kell figyelembe venni.

Befejezetlen beruházásra értékcsökkenési leírás nem számolható el, de tőkeköltség igen, hiszen a befejezetlen beruházás a befektetett tőke részét képezi.

Pénzügyi lízing konstrukcióban vásárolt eszközök költségei a COWC és DEPR homogén költségkategóriákban kell, hogy megjelenjenek, az OPEX költségkategóriákban – a halmozódás elkerülése végett – nem. Amennyiben ettől a Kötelezett Szolgáltató mégis eltérni kényszerül, a modell dokumentációjának részletes magyarázattal kell szolgálnia az eltérés okairól, megvalósításáról és a költségalapra vonatkozó hatásáról.

Működési lízing konstrukcióban vásárolt eszközök költségei az OPEX homogén költségkategóriákban kell, hogy megjelenjenek, a DEPR és COWC költségkategóriákban – a halmozódás elkerülése végett – nem jelenhetnek meg.

3) A homogén költségkategóriák értékeinek hálózati elemekre/üzleti tevékenységekre történő terhelése

A költségszámításban szereplő hálózati elemeket/üzleti tevékenységeket a Kötelezett Szolgáltató hálózatának és tevékenységének felépítése és jellege alapján úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék a szolgáltató működési sajátosságait, alkalmasak legyenek a teljes költségtömeg megjelenítésére, valamint, hogy az egyes hálózati elemek/üzleti tevékenységek segítségével a Kötelezett Szolgáltató által nyújtott szolgáltatások egységköltségei meghatározásra kerülhessenek.

Azon HCC-k költségtömegét, amelyek egyértelműen hozzárendelhetőek valamely hálózati elemhez/üzleti tevékenységhez, teljes egészében az adott hálózati elemre/üzleti tevékenységre kell allokálni.

Azon HCC-k esetében, amelyek több hálózati elemhez/üzleti tevékenységhez is kapcsolódnak, az adott költségkategória költségtömegét megfelelő vetítési alapok segítségével meg kell osztani az érintett hálózati elemek/üzleti tevékenységek között. Az alkalmazott vetítési alapoknak objektíven meghatározható műszaki, statisztikai vagy gazdasági adatokra kell épülniük. A modelldokumentáció részeként a Kötelezett Szolgáltatónak be kell nyújtania a felosztáshoz használt vetítési alapok kialakításának elveit, az ehhez kapcsolódó számításokat, dokumentációt.

4) A szolgáltatások egységköltségeinek meghatározására vonatkozó követelmények

Ha egy hálózati elem/üzleti tevékenység egyértelműen hozzárendelhető valamely szolgáltatáshoz, akkor a hálózati elem/üzleti tevékenység költségtömege teljes egészében az adott szolgáltatáshoz allokálandó.

Ha egy hálózati elem/üzleti tevékenység több szolgáltatáshoz is kapcsolódik, a hálózati elem/üzleti tevékenység összköltségét vetítési alapok segítségével meg kell osztani az érintett szolgáltatások között. A vetítési alapoknak objektíven meghatározható műszaki, statisztikai vagy gazdasági adatokra kell épülniük. A modelldokumentáció részeként a Kötelezett Szolgáltatónak a felosztáshoz használt vetítési alapok kialakításának elveit, az ehhez kapcsolódó számításokat, dokumentációt is be kell nyújtania.

A szolgáltatások egységköltségét a szolgáltatáshoz rendelt teljes költségtömeg és a megfelelő teljes éves szolgáltatásmennyiség hányadosaként kell előállítani.

A Kötelezett Szolgáltató az országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás szolgáltatás ellenértékeit középhullámú (KH) és ultrarövidhullámú (URH) adók szerinti bontásban, maximális adóteljesítményenként elkülönülten az alábbi táblázatban foglaltak szerint köteles kiszámítani és megadni:

• Adó típusa (középhullámú/ultrarövidhullámú)
• Maximális adóteljesítmény (kw)
• Általános forgalmi adót nem tartalmazó díjak (Ft/óra)

A Kötelezett Szolgáltató valamennyi olyan középhullámú (KH) és ultrarövidhullámú (URH) adó vonatkozásában köteles a fenti bontás szerinti díjakat kiszámítani és megadni, ami adók közreműködésével valamely Jogosult Szolgáltató részére országos földfelszíni analóg rádió műsorszórás szolgáltatást nyújt.

4. A költségszámítással kapcsolatos számítástechnikai követelmények

A költségszámítás ellenőrizhetősége érdekében úgy kell azt elkészíteni, hogy azok Excel fájljaiban lévő hivatkozások (külső fájlokra vagy a munkalapok egymás közötti kapcsolataira mutató képletek), a készítés helyétől eltérő helyen és a gyökérkönyvtártól függetlenül is futtathatók legyenek.

A költségszámítás csak világosan megjelölt és feloldható rejtett munkafüzeteket, sorokat vagy oszlopokat tartalmazhat. A cellákat és a munkafüzeteket nem szabad védelemmel ellátni (jelszóval vagy más módon) és nem szabad zárolni sem.

A képleteknek láthatóknak kell lenniük, és biztosítani kell, hogy a számítások nyomon követhetőek legyenek a hivatkozások láncolatán keresztül az input adatokig.

Amennyiben a költségszámítás makrókat is tartalmaz, azoknak hozzáférhetőknek, és „read only” körülmények között is futtathatóknak kell lenniük.

A költségszámításban a költségek képletek vagy makrók nélküli felosztása kizárólag külön levezetett, bemutatott szakértői becslések felhasználásával történhet. A költségek magyarázat nélküli, számmal beírt felosztása nem fogadható el.

5. A Kötelezett Szolgáltató által benyújtandó dokumentumok és a költségfelosztási módszertan részei

1) A Kötelezett Szolgáltató az alábbiakat köteles elkészíteni és a Hatóságnak benyújtani:

1. a költségszámítási modellt Microsoft Excel alkalmazás felhasználásával;
2. a költségek felosztása érdekében kialakított, a háttérszámításokat tartalmazó Excel táblákat, a Hatóság számára átlátható, értelmezhető és követhető módon, valamint a felhasználói környezet létrehozásához szükséges információkat;
3. a költségfelosztási módszertant és az azt alátámasztó dokumentációt;
4. az eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot;
5. az eljárási díj befizetési azonosítóját is tartalmazó kísérőlevelet.

2) Az 5.1) bekezdés c) pontja szerinti költségfelosztási módszertannak tartalmaznia kell:

1. a költségszámítási modell Excel fájljai és azok munkalapjai tartalmának rövid leírását, valamint a fájlok és munkalapok közötti kapcsolatok leírását;
2. a költségszámítási modell részletes leírását;
3. a költségek felosztásához kiválasztott vetítési alapokat, továbbá az azok indokoltságára vonatkozó leírást és a kapcsolódó analitikus nyilvántartást;
4. a felhasznált egyéb adatokat, különösen
   • a Kötelezett Szolgáltató egyéb nyilvántartásaiból származó naturália adatokat;
   • amennyiben valamely vetítési alap kiválasztása megalapozottságához a főkönyvi analitikák és az egyéb nyilvántartások nem tartalmaznak elegendő információt, emiatt szakértői becslés kerül alkalmazásra, úgy az alkalmazott szakértői becslés indokoltságára vonatkozó leírást, és annak módszertanát.
5. a költségfelosztás módszertanában (beleértve a vetítési alapokat is) történő, a Hatóság által utoljára jóváhagyott költségszámítási modellhez képest történő jelentősebb módosítások bemutatását, valamint hatásának szemléltetését.